Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

1929 július 2. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A cseh hatóságok szabadlábra helyezték a letartóztatott szegedi ügyészt Nagy Gézái egy állítólagos kém miaíl tartóztatták le tévedésből (A Délmagyarország mun'.alársától.) Jelen­tettük, hogy néhány nappal ezelőtt országos feltűnést keltett az a hir, hogy a csehek Ung­váron letartóztatták vitéz Nagy Géza szegedi ügyészt, aki idős édesanyja látogatására uta­zott Csehszlovákiába. Az első hirek szerint vitéz Nagy Gézát azért tartóztatták le, mert ellene még 1919-ben körözölevelet adtak ki. Ez a híradás nem felelt meg a valóságnak, mert később kitűnt, hogy Nagy ügyész évente rendszeresen átutazott cseh megszállott terü­letre. Másik verzió szerint vitéz Nagy Gézát retorzióképen tartóztatták le. Azért került ál­lítólag letartóztatásba, mert a szegedi ügyész­ség fogházába két héttel ezelőtt politikai bűn­cselekmények miatt beszállítottak egy cseh állampolgárt. Vitéz Nagy éGza állítólagos »tusz« szerepe nagy feltűnést keltett. Annál nagyobb őrömet keltett vasárnap Nagy ügyész Szegedre kül­dött távirata, amely szerint a csehek csak 24 órát tartották fogságban, majd elbocsájto.tálc. Vitéz Nagy Gézát valami Nagy János nevü állítólagos kémmel tévesztették össze és emiatt tartóztatták le. Amint kiderült a tévedés^ azon­nal szabadlábra helyezték és Nagy Géza je­lenleg már Lillafüreden tartózkodik. Vitéz Nagy Géza állítólagos »tusz« szerepe körülményeiről részletes jelentést tett a kül­ügyminisztériumnak és értesülésünk szerint a csehek a legmesszebbmenő elégtételt akarnak adni az ártatlanul letartóztatott szegedi ügyész­nek. »Légüres térben dolgozik az a hatóság, amely a mulí évi gazdasági helyzet alapján magasabb adókat vetett ki« Nyári szünetre meni a városi közgyűlés A fogyasztási adók ügyéi levették a napirendről (A Délmagyarország munkatársától) Megcsappant érdeklődés mellett folytatta hétfőn délután a törvényhatósági bizottság a juniusi köz­gyűlést, amely szerdán a 37. pont letárgyalása után szakadt félbe. A polgármester az ülést félőt órakor nyitotta meg. Az utolsó tanácsi előterjesz­tés következett, a fogyasztási adók ügye. A tanács javasolta, hogy a közgyűlés alkossa meg az ásvány-, gyógy- és szikviz kezeléséről szóló szabályrendeletet. \ tervezetet ördögh Lajos tb. tanácsnok is­mertette és elmondotta, hogy a belügyminiszter kívánsága szerint a város nem szedhet fogyasz­tási illetéket, ezt a jövedelmet fogyasztási adó­nak keli elneveznie. A fogyasztási illeték évente 62.000 pengő bevételt jelentett a város számára, amit nem nélkülözhet. A tanács szabályrendelet­tervezete szerint a város területén gyártott, be. hozott és forgalomba hozott gyógy- és szikvizek, valamint a déli gyümölcsök után fogyasztási adót vet ki a város. A gyógyvizek literje után 6 fillért, a szikvizek után kis üvegenkint félfillért, nagy üvegenkint 1 fillért, a déli gyümölcs kilója után pedig 4 fillért. Wimmer Fülöp a miniszteri leirat felolvasását .íéri, mert ez a leirat felsorolja az adóval meg­terhelhető cikkeket. Fajka Lajos idegesen hallgatja Wimmert, mert ő előbb jelentkezett szólásra. — Csak felvilágosítást kér, — inti le Fajkát a polgármester. — De mikor hagyja már abba? — kiáltja Fajka. — Magát úgyse veszik komolyan, — mondja Wimmer. — Magát nem veszik komolyan. — Kérem, ne vitatkozzanak az urak, — csönget a polgármester. — Én már be is fejeztem, — jelenti ki ezután Wimmer. Dr. Sőreghy Mátyás kért felvilágositást, majd fajka Lajos szólalt fel. Méltánytalannak tartja a tanács javaslatát. Kifogásolja, hogy a tanács a vadhúst is megakarja adóztatni. Indítványozza, hogy a közgyűlés módosítsa a tanácsi előterjesz­tést, kéri a szódaviz fogyasztási adójának föleme­lését, a déli gyümölcsök adóját pedig törölje el teljesen. Fenyő Mátyás szerint a tanácsi előterjesztés nem felel meg a belügyminiszter leiratának. A belügyminiszter leiratában déli gyümölcsről nin­csen szó, de a belügyminiszter nem is parancsolta rá a városra a fogyasztási adók kivetését, csak azt irta, hogy nincs kifogása ellene. A kér­déses hatvanezer pengő bevételre nincsen feltét­lenül szüksége, hiszen az idén jóval nagyobb kereseti adói vetettek ki a hatóságok. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy a kivetett adó mind be is folyik, mert ma már a kereskedő az adót nem a keresetéből fizeü, hanem a tőkéjéből, illetve hitelezőiének ¡őkéjéből- Azt fejtegeti ezután, hogy ez az adó eltereli a forgalmat Szegedről, mert a környékbeli kereskedők inkább ott vásárolnak, ahol nem kell ezzel az adóval is bajlódniuk. Azt javasolja, hogy ugy a vizféléket, mint a déli gyümölcsöt mentesítse a város a fogyasztási adó alól. Fenyő Hugó szólalt még fel, majd ördőgh La­jos bejelenti, hogy a gyógyvizek fogyasztási «dóját a tanács szintén indokolatlannak tartja, ezért az egész javaslatot leveszi a napirendről. Ezzel azután végeszakadt a nagyon nekilendült vitának. Fajka Lajos ugyan hangosan tárgyalt még a körülötte ülőkkel, de a polgármester erélyes hangon kért csendet, mondván, hogy a közgyűlési teremben ő az elnök és ugy illik, hogy a közgyű­lés tárgyalásait ő irányítsa. A polgármesteri előterjesztések letárgyalása után öt órakor került sor az interpellációkra. Az első interpelláció Csonka Gergelyé, aki • bér­hivaroSok elhelyezése ügyében intézett kérdést a tanácshoz és célszerűbb, megkőzelithetőbb elhe­lyezést kért. A tanács válaszát az interpelláló és a közgyűlés is tudomásul vette. Dr. Kertész Béla a kereseti és jövedelmi adók kivetése miatt interpellált és bejelentette, hogy ® pénz­ügyi hatóságok alaposan felemellék az adóalapo­kat. A tanács válasza szerint kívánatos a kiveté­sek felülvizsgálata. A pénzügyigazgató a kivetések fölülvizsgálatát elrendelte és már megállapították, hogy túlzott kivetésekről nem lehet beszélni. Dr. Kertész Béla a tanács válaszát nem veszi tudomásul, mert »ulyos sérelmek történlek, az emelés több eseiben sokszáz százalékos. Tudomása szerint a kivetések miatt eddig már 300 fehbbe­zést nyújtottak be. Légüres térben dolgozik az a hatóság, amely a mult évi gazdasági helyzet alap­ján magasabb adókat ve!e|l ki- A parlamentben és az egységespártban egymást követik az adómér­séklést ígérő felelős kijelentések. Ezzel szemben azt látjuk, hogy homlokegyenest ellenkező intézke­dések történnek az alsóbb fokú pénzügyi hatósá­gok részéről. A pénzügyi hatóságok irreális kul­csokat alkalmaztak. A kivetések alkalmával az alapból nem vonták le az adókat és az adóssági kamatokat, pedig ezt a rendeletek kategórikusan előírták. A közigazgatási bizottság törvényes ha­táskörében felülvizsgálhatja az egyenes adókive­téseket. A polgármester csodálkozik azon, hogy Kertész nem fogadja el a tanács válaszát. Ha Kertész Béla javaslatát fogadná el a közgyűlés, akkor szerinte szeptember előtt abból nem lenne határozat. A tanács gyorsabb intézkedést ajánl. A kivetéseknél történt igazságtalanság, de általában nem igazság- , talanabb a kivetés, mint a mult évben volt. Ha én lennék a helyén — mondotta ezután —, ugy kezdtem volna, hogy örömmel veszem tudomásul a tanács válaszát. (Általános derültség.) Kertész Béla reflektált ezután a polgármester i érveire. Az elmúlt évben az adófizetők százsa mentek tőnkre és szűntek meg adóalanyok tenOE. Ezzel szemben a kivetett adó mégis 5 százaléHotf; nagyobb, mint a mult évi adó volt A pénzügy-' igazgatóságra, amely mégis csak a miniszter ér­dekeit képviseli, nem lehet rábízni a reviziöt Az ellenőrzésre a közigazgatási bizottság a hi­vatott. A polgármester ismét válaszolt, majd dr. Kertest Béla kijelentette, hogy megbízik a polgármesteri szavaiban és a választ tudomásul veszi. Következett Hauser Sándornak J az iparos tanonciskolái igazgatói áRás megszervezésére vonatkozó indítványa. A tanács az indítványt dr. Tonefll Sándor felszólalása után azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy az állást, alkalmas időben megszervezi. Ehhez a közgyűlés' is hozzájárult. Wimmer Fülöp indítványában azt kérte, hogyf a város küldjön ki szakért a gázgyár * még nem amortizált beruházásainak fölbecsülésére* Ez a becslés lesz alapja a megváltási lehetőség­nek. A tanács az indítványt pártoló javaslattal terjesztette a közgyűlés elé. Wimmer Fülöp a tanács javaslatát tudomásul veszi, de attól fél, hogy a tanácsi ígéret csak igére! marad, mint ahogyan ez a múltban már sokszor megtörtént. Legutóbb is a közgyűlés egy­hangúlag elhatározta, hogy a polgármester veze­tésével küldöttséget küld a kereskedelmi minisz­terhez az algyői hid építésének megsürgetése ér­dekében. A tanács ezt a kéthónapos határozatot mind a mai napig nem hajtotta végre. A gázgyár ügyével kapcsolatosan a szakértő kiküldését na­gyon sürgősnek taríja, hogy legkésőbb szeptem­berre már tudja a közgyűlés, hogy mibe kerülhet a gázgyár megváltása. Pick Jenő kijelenti, hogy a döntőbíróság költ­ségeit magára vállalja, ha az az egységárak dol­gában nem a város javára dönt — Igazán? — csodálkozik a polgármester —„ ezt az ajánlatot elfogadjuk. — Jegyzőkönyvbe vesszük! — teszi hozzá dr. Tóth Béla főjegyző. Pick Jenő megismétli ajánlatát, majd kijelenti,! hogy a szakértő költségeire felajánlott ezer pen-< gőt most is felajánlja. Majd ismertette a belügy­miniszter leiratát, amelyben megállapítja, hogy az egységárak Szegeden indokolatlanul magasak. A miniszter megrójja a várost, amiért versenytár. gyalás nélkül adta ki a gázgyár közel kétmilliós,, a külvárosi beruházásaival kapcsolatos munkála­tokat. Ugyanazokat a munkálatokat, amelyekért a külvárosi bizottság táviratilag üdvözölte a gázgyár; bécsi igazgatóságát és a kultuszminisztert. A polgármester Pick Jenőnek válaszolva, ki­jelenti, hogy a városnak kötelessége voK a külvá­rosi világítóhálózat elkészíttetése. Wimmer indít­ványát a közgyűlés ezután a tanács javaslata alapján elfogadta. A polgármester ezután kellemes nyári vakációt kívánva a városatyáknak és a nyári szünet előtti utolsó közgyűlést bezárta. Uccal incidens az ügyvédünnepség után (A Dr!: :r:Qi;arország munkatársától.) A péntek éjszakai ügyvédi garden party után olyan hirek terjedtek el, hogy súlyos támadás érte harasztosi Király Ferenc és beckói Birá László ügyvédekel, akik a kongresszus alkal­mából jöttek Szegedre. Az első hirek túl­zottaknak bizonyultak. Annyi történt, hogy éjfél tájban a Klauzál-téren egy fiatalembe­rekből álló társaság összetalálkozott a két ügyvéddel, akiknek társaságában egy hölgy volt. B. E., az egyik fiatalember durva meg­jegyzéseket tett a társaságra, amire heves és kíméletlen szóharc fejlődött ki. Ébredőszóla­mok hangzottak, modortalan durvaságok, mire rendőr érkezett, aki leigazoltatta az incidens szereplőit. A durva uccai incidensről még sokáig beszéllek az éjszakai járókelők, a hely­zetet sikerült azonban megmenteni, még mi­előtt súlyossá fajulhatott volna. Az ügynek a biróság előtt lesz folvtalása Sporlharasnyák és férflsoknik óriási választékban, reklAm Arakon BOROS MIKSA cégnél Széchenyi tér 15. 176 Islefon-18-76.

Next

/
Thumbnails
Contents