Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-23 / 164. szám

DÉL.MAfíYABOHSZAG 1929 julius 23. SZERELEM - Elisabetk Bergnerrel | Harry Piel ZIZE HAVASOK FIA szerdán, cíUtörlökün a Belvárosi Moziban. I szerdán, csUWrlükBn a Korzó Moziban. Mennyit fizet a város a csatornázás általános terveinek elkészítéséért (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a 'Délmagyarország, hogy a polgármester Farkas Kálmán nyugalmazott miniszteri tanácsost, a bel­ügyminisztérium műszaki osztályának volt veze­tőjét kivánja megbízni a csatornázás általános terveinek elkészítésével. Farkas Kálmán állítólag nyolcvanötezer pengő tiszteletdíjat kért ezért a körülbelül másfél évig tartó munkáért, amely csak alapja lesz a csatornázás részletes terveinek és jgy az összes szükséges tervek elkészítéséért a városnak körülbelül kétszázötvenezer pengőt kell majd kifizetnie. A polgármester elmondotta azt \is, hogy ebben az ügyben valószínűleg még ebben az évben javaslatot terjeszt majd a közgyűlés elé, de csak akkor, ha a költségvetési bizottság a jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával tud fedezetet teremteni az általános tervek elkészíté­sének költségeire. Az egyik egri újság most ezzel, a szegedi hirrel kapcsolatban érdekes cikket közöl Farkas Kálmánról, aki annakidején az egri csatornarend­szer megtervezésére kapott volna megbízást, ha nem találták volna tuldrágának tarifáját. Az egri újság közleménye szerint olyan horribilis össze­get számított fel egyetlen napi munkájáért, amelg elvette az egriek kedvét attól, hogy vele készít­tessék el a cstitornatervekct. Ebben az ügyben kérdést intéztünk dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, aki kijelentette, hogy Farkas Kálmán még nem kapott semmiféle meg­bízást, az a nyolcvanötezer pengős tiszteletdíj, amelyről szó volt a nyilvánosság előtt, csak o\yan odavetett szám. — Még sokat fogunk tárgyalni erről a dolog­ról, különösen a tiszteletdíjról, mert hiszen konkrét ajánlatot nem is kapott Farkas Kálmántól a város., — mondotta magyarázólag a polgármester. Egy volt törvényszéki jegyző szandolinba ült és kijelentette, hogy leevez — Konstantinápolyig Azóta nyoma veszett (A Délmagyarország munkatársától.) Két nap­pal ezelőtt bejelentették a rendőrségen, hogy dr. Körösi Zoltán volt törvényszéki jegyző eltűnt a lakásáról és azóta nyomaveszett. Hozzátartozói hosszas puhatolódzás • után annyit megállapítot­tak, hogy Körösi a mult hét péntekjén hajnalban lement a SzUE tiszai uszóházába. Levetkőzött, majd beleült saját párevezős szandoliniába azzal, hogy Konstantinápolyig evez. Különös kirándulási tervét dr. Körösi többek­nek elmondotta. Mindenki lebeszélni próbálta ter­véről, de dr. Körösi hajthatatlan maradt. Nagy Sportmultjára hivatkozott és kijelentette, hogy turaevezéséről az egész világ beszélni fog. Barátai szerint mindössze három pengőt tett a zsebébe. A szandolin orrát megtömte elemózsiával és bát­ran vágott neki a szerb határnak. Azóta semmi hír róla. Hozzátartozói dr. Körösi különös rekordevező kirándulását jelentették a rendőrségnek, majd töb­bek tanácsára az eltűnt atyja, Körösi Lajos ny. pénzügyi főtanácsos leutazott Zentára, hogy a szükséghez képest felkeresse a tiszamenti közsé­geket, remélve, hogy valahol ráakad fiára. Hir azonban még nem érkezett arról, hogy az apa feltalálta-e fiát. . ­Halálra Ítélte önmagát tudományos kutatás érdekében Egy francia orvos mártírhalála Paris, julius. (A Délmagyarország párisi tudósí­tójától.) A tudomány vértanúinak el nem apadó sorában a legutolsó mártír André Pierre Marié dr., aki életével fizetett vakmerő kísérletéért akkor, amikor az úgynevezett botulizmus-bacillust a saját testén tanulmányozta. Az elszánt tudós már két héttel a halála előtt tudta, hogy menthetetlen, d« azért csodálatraméltó nyugalommal intézkedett laboratóriumában, majd hazament, lefeküdt és ön­magán figyelte meg a szervezetében mindjobban továbbterjedő méreg hatását, amely végzetes vé­letlen folytán került testébe. Néhány órával halála előtt már érezte körmei elszintelenedésén, hogy jitött utolsó órája. Dr. Marié, aki a Pasteur-intézet laboratóriumát vezette, már évek óta tanulmányozta a szerepét azoknak a mikrobáknak, amelyék a táplálkozás folyamán mérgezést okoznak a különös ambició­\al foglalkozott a gyilkosán pusztító botulizmus­bacillussal Ez a bacillus, ha egészséges nyákhír­t.yába kerül, rövidesen bénulást idéz elő, amely­nek nyomán beáll a halál. Dr. Marié azon fárado­zott, hogy a szörnyű méreg ellen hatásos szérumot találjon, ehez azonban egy olyan méreg előállí­tására volt szükség, amely a normális és amúgy is végzetes erejű méregnél erősebb. Dr. Marié a botulizmus bacillusát kitenyésztette, majd meg­Máritotta és por formában tartotta egy vatta­dugóval elzárt palackban. Junius végén dr. Marié, mint rendesen, folytatta kísérleteit a méreggel jás valószínűleg ekkor férkőzött be a pusztító bacillus a tudós szervezetébe, hogy a porral való t>abrálása közben egy szemernyi, alig észrevehető mennyiség a szeméhez ért. Másnap, amikor dr. Marié a laboratóriumba ment, fáradságról pauaszkodott, de azért rendület­lenül folytatta kísérleteit, később azonban figyel­meztették munkatársai, hogy balszeme erősen vö­pós. Megkérdezték, nem fertőzte-e mega baciljus valamiképen a szem kótőhártyáját A tudós nem felelt, nem is panaszkodott, de másnap, amikor autójába ült, hogy a Pasteur-intézet felé hajtson, megdöbbenve vette észre, hogy szeme nem műkö­dik rendesen: kettősen lát. A szerencsétlen tudós tudta, hogy halálra van ítélve, de azért csodála­tos nyugalommal ölt le íróasztalához, rendezte papírjait, tudományos feljegyzéseit, átvizsgálta lel­kiismeretesen munkatársai kísérleteit, csak azután jelentette ki nekik: Elvesztetni Búcsúzkodása igen rövid volt. Hazasietett s ott­hon várta a halált. Sztóíkus nyugalommal fi­gyelte óráról-órára a kór terjedését, utóbb már szemét sem tudta felnyitni, de szelleme változat­lanul friss volt. A bénulás mind tovább terjedt a testén és a végtagoktól kezdve felfelé a tüdő irányába húzódott Utolsó órájában arra kérte a mellette tartózkodó ápolónővért, hajoljon föléje, húzza fel petyhüdt szemhéját, mert szeretné meg­nézni, milyen a körme. A nővér teljesítette a tudós kívánságát. Dr. Marié ránézett körmére és látta, hogy egészen elváltozott a színe. Ez volt az utolsó szava, mert néhány pillanat múlva nyelve is megbénult. Némaságra volt kárhoztatva, de a tudós még nem adta meg magát. Teljes eszméle­tén volt, tudta mi lesz vele és halavány, gyönge jelekkel próbálta környezete értésére adni, hogy már csak egy-két órát élhet Barátai, akik kétség­beesetten állták körül ágyát, vigasztaló szókat suttogtak a fülébe, de dr. Mari« fáradt; alig észrevehető mosolyával elutasította őket és nem­sokára kiszenvedett. Kerékpárokban a Styrla és Trlumph vezető márka. Egyedül kapható SzántósSándorsK Felborult egy kirándulóautó London, juüus 22. Whitby közelében a vasárnap­ról hétfőre virradó éjjel egy körutazási gépkocsit szerencsétlenség crl Két ember meghalt és sokan megsebesültek. A 30 üléses gépkocsi egy meredek lejtőn haladt lefelé. A soffőr közben nem tudott kormányozni, a kocsi nagy sebességgel szágulda­ni kezdett, nekiment egy kőfalnak, a mehet áiütött és a mögötte levő ker'bon (elfordult. A kocsi te­teje leszakadt és a szerencsétlenség így követke­zett be. Hat utas sérült meg életveszélyesen, kö­zülük kettő belehalt sérülésébe. Apja szemeláttára főbe­lőtte magát Bukarest, juüus 22. Megrendítő tragédia játszó­dott le a bukaresti Esplanade-szállóban. A tragé­dia szerencsétlen hőse Lapedatu Jon volt román pénzügyminiszternek a Banca Natíonala igazgató­jának fia. A fiatal Lapedatu, aki már hosszabb ideje katonai szolgálatot teljesít, összeveszett édes­apjával. A fiu ugyanis engedély nélkül hagyta el szolgálati helyét s ezért apja szemrehányást tett neki. A civakodás hevében a fiatalember elő­rántotta revolverét én mielőtt megakadályozhat­ták volna, apja szemeláttára főbelőue magát. Tettét az engedély nélküli eltávozás következmé­nyeitől való félelmében követte el. A fiatal La­pedatut nagyon szerették Bukarestben. Altalános rokonszenvnek örvendett. Az öngyilkosság híre nagy részvétet váltott ki. Véres fegyenclázadás NewyoTk, juüus 22. A dannemorai Clinton fegy­házban fellázadt több, mint száz fegyenc, akik­két felügyelőt megsebesítettek. Felgyújtották az asztalos műhelyt és klakaríak tömi a fegyházból, ami azonban nem sikerült nekik, mert a 124 főből álló felügyelő-csapat puskával addig lar.oíia fel a zendülő foglyokat, amig fegyveres erősítés nem érkezett. Az összes csendőrségei és rendőrséget mozgósították. Három tüz (A Délmagyarország munkatársától.) Szom­bat éjjel 12 órakor a repülőtér közelében ki­gyulladt két nagy árpakazal. Az azonnal ki­vonult tűzoltóság a tüzet megfeszített munka után lokalizálta. A tüzvizsgálat adatai szerint a tüzet minden valószínűség szerint gyújto­gatás okozta. A megindult rendőri nyomozás során azután megállapították, hogy a huszá­rok bérleti föld je, amelyen a tűz kiütött, nem ­régiben a rokkátliaké volt. A bérlet ügyébe í a huszárok és a rok> ;mtak összekülönböztek. A nyomozás eddig inét nem végződött ered­ménnyel Vasárnap délben ismét tüz keletkezett a hu­szárok földjén. Már-már ujabb gyujtogatásra gondoltak, amikor a kivonult tűzoltóság meg­állapította, hogy a nagy hőség következtében a félig elhamvadt kazlak gyulladtak ki. A tűzoltóság munkáját megnehezítette az a kö­rülmény, hogy a Maty-ér vizét a szivattyúk az éjszakai tűznél teljesen kiszívták. A tűzoltók igy csak hosszabb idő ulán tudták az ujabb tüzet eloltani. A repülőtér melletti tűzzel kapcsolatBan a rendőrség hétfőre virradóra razziát tartott. A detektívek és a rendőrök végigjárták a szé­rűskerteket, Újszeged sélányait, de. a razzia nem végződött eredménnyel A nyomozás to­vább folyik. Hétfőn délután megint tüzet jeleztek a tűz­oltóságnak. Velró Barna János Lengyel.ucoa 27. szám alalti házának istállójában kelet­kezett. Az istállóban elraktározott szalma gyul­ladt ki. A tüz átterjedt az istálló padlására is, ahol négy kocsi szalma égett el. A tűz­oltóság egyórai megíesziteü munka után ol­totta el a lángokat. A kár ezer pengő, amely biztosítás utján megtérül, A tüz keletkezé­sének oka ismerelten. >

Next

/
Thumbnails
Contents