Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-21 / 163. szám

6 OELIMAGYARORSZAG 1020 július 21. közgyűlés második ülésén tartanak meg. A város egész fogalmazói kara, amelybe beletartozik a polgármestertől kezdve a legfiatalabb fogalmazóig minden jogvégzettséghez kötött állás betöltője, bejelenti lemondását. A közgyűlés a legközelebbi ülésen azután megválasztja ismét az uj tisztikart. A polgármester kivételével most már a tisztikar minden egyes tagját élethossziglan választja majd meg a közgyűlés, csupán a polgármester választása szól tiz esztendőre. Először a polgármester megválasztása kerül sorra, azután a tanács tagjai és amikor a közgyűlés a teljes tanácsot megválasztotta már, választják ki a tanács tagjai közül p polgármesterhelyettest. Ezután kerül sor az árvaszéki elnök, az árvaszéki ülnökök, az első és a másodosztályú aljegyzők és fogalmazók megválasztására. Állásáról a fogalmazói kar minden tagjának le kell mondania és minden lemondott tisztviselőnek pályáznia kell Saját állására, mert különben nyugdíjigényét elveszti. Aki pályázik saját állására, de a közgyűlés esetleg nem választja meg, az pyugdijba vonul. A korteskedés természetesen megkezdődött és nagy erővel folyik minden vonalon. A tisztújításra kerülő állásokért nagy lesz a versengés, előreláthatólag nemcsak belső emberek pályáznak ezekre az állásokra, hanem sok külső aspiráns is nan, akik máris megmozgatnak minden követ, hogy minél nagyobb eséllyel vehessék fel a versenyt a belső tisztviselőkkel, bár a múltban nagyon kevés példa volt arra, hogy a közgyűlés ne választotta volna meg ismét ugyanazt a tisztviselőt aki a kérdéses állást a tisztújítás előtt már betöltötte. iimőruháh! Valódi amerikai Jonfzen fflrdötrtkóh egyedöli gyári lerakala. Strandkabátek, sporttrikók, frotirköpenyek. LUfZTIG IMRE harisnya és kötöttáru különlegességi üzlete 900 Széchenyi tér 2. Telefon 10-18. Sétálás PaDD Gáborral a kőfalak mögött, aki a világ legnagyobb festőművésze, de főbbet már nem fog festeni dozott. Különös érdeklődéssel viseltetett Mussolini iránt, de maradt kérdése Vilmos császárra is. A földi hatalmasságokkal kapcsolatban a helyes notabilitások felsorolása közben egyszerre csak legyintett kezével: — Ezek nem érdekelnek, de mi van a Bliufiukkal? Közben azután el is szótlanndQtt. Már nem figyelt. Szinte észrevétlenül teljesen kikapcsolódott a való világból. Magában, félhangon motyogott valamit. Sviiii'mündét emlegette. Felsorolt néhány Keleti tengerparti várost és ezek neveit variálta. Szólni nem lehetett hozzá Mintha hirtelen össze is esett volna. Letargikus állapotából csak akkor eszmélt fel, amikor végre is komoly kérdéseket kapott. tialpapr№ásról és turnscsuszáról kezdtem értekezni. És ez hatott. Gáborka felvetette feliűnően telt arcái és csámcsogni kezdett. Lassan-lassan életre derült — De. egy kis borocska is kellene hozzál — mondotta mosolyogva és kihúzta magát. Legényesen kelt fel helyéről, széttárta karjait és megelégedetten nyújtózkodott. Most már ismét a régi volt. Komolyan beszélt közeli szabadulásának lehetőségéről Festeni azonban már nem akar többet. — Nagyobbat ugy sem tudok produkálni már. — Peslen uceál is elnevezlek rólam» fis ez elég! Ha többet sohasem dolgozok, mé#is én leszek ts világ legnagyobb festőművésze.. Ezeket a legkomolyabban beszélte el. — Hát a feleséged? — hangzott el a kővetkező kérdés. — Milyen feleségem? Nekem nincs és nem is volt feleségem... Gáborka ujabb cigarettát vett elő és hirtelen odaszólt egyik sorstársához: — Fiacskám hflldje be a aofförömet. Még fel kell menni a lakosztályomba, mert így (erre végignézptt magán; még sem mehetek el színházba! fis már indult is fel a lépcsőkön. A félemeleten azonban •ÍZ ápoló karonragadt« Gáborkát és vitte kí az ormótlanul m«gas négy fal közé a napra. (n—s.) (A Délmagyarország munkatársától.) Gáborka ott gubbasztott az élö hatotttak házának hátsó udvarában a napon. Ormótlanul magas kőkerítés tövében rozzant kertiszék nyikorgott alatta. Fehér alapú, fekete pántokkal díszített pizsamájában komótosan öreges mozdulatokkal néha-néha a nap felé nyújtotta kezét. Mintha hivta volna magához. Azután megint leesett a fáradt keze. Ezt a mozdulatlan állapotot, virtusságból a tökéletességig fejlesztette. Ismeretlen alakú, elmosódott arcú sorstársai lábujjhegyen jártak mellette. A világ minden kincséért sem zavarták volna meg boldog álmodozását. Pedig itt brözusok, királyok, császárok, pápák élnekI Vagyonok és világrészek urai. És a festett királyok, császárok, pápák hűséges alázattal nézik az egyszerű festőművészt; vagy ahogy itt mondják — minden idők legnagyobb festőmiivészét, aki olyan végzetszerűen álmodozik. Valaki azt mondja mellettem: — A művész ur mindig Erdélyről beszél. Szovátáról regél és Kolozsvárt emlegeti. Ilyenkor nem szereti, ha megzavarják. Sorstársainak ezt meg is mondta, amikor bejött. Kérését mindenki teljesiti is. Félhangos beszédeiben a világ minden hatalmasságával szövetséget kötött a románok ellen. Ez a legfőbb témája és hogy idejutott, ezért is Trianont teszi felelőssé. Látogatók azonban nem mehetnek be a kőkeritéses udvar területére. Az ápoltat kihívják innen, ha látogatója érkezett Közben süvölt is már az ápoló hivó hangja: — Művész ur kijönni! Gáborkát mintha fejbevágta volna a kinosan éles hang. Megrázkódott, bánatos fejét oldalra a hivó hang felé fordította és jött szapora, de rogyadozó léptekkel. — Ah! — kiáltotta e.I magát. — Csakhogy látlak... de boldog is vagyok... Az öröm és a felismerés őszintén kibuggyanó szavai azonban e mondattal már végződtek is. Szeme, ez a két gyermeteg nézésű szemgolyó, olyan tiszta és ude volt még az előbb. Pillantá sa. nézése a régi Papp Gáboré, de a másik pillanatban idegenszerű bágyadtság ömlött szét az arcán Vonásai is szétrajzolódtak. Szemének fehére sárga szint kapott. Pillantott, nézett tovább is, de Isten tudja, hogy hová — Szerencséd volt, hogy most jöttél — mondotta folyékonysággal — két perc múlva autóm előáll és megyek a színházba. De most már jössz velem, megyünk. És már húzza a kezemet és visz kifelé. Az irdatlan kőfallal övezett udvar vasajtaját tömlöcszerü csörgéssel zárja az ápoló. Künn vagyunk a közkórház pázsitos udvarában. Nem messze öblös kerti pad kinálja magát A másfél méter magas drótkerítéssel övezett kertben a könnyű betegek szorgoskodnak. Mindenki a maga módja szerint Senki sem törődik a másikkal. A női osztály felö! békebeli kupiét nyekergett valaki. Gáborka a padon keresztbe tett lábakkal zsebeimben kotorász. Előkerül a ceruzám. Két darab pengő van már a kezében. — A művész ur cigarettát keres» _ törte meg elálmélkodásomat az ápoló. Én már adtam is neki a cigarettát Egyszerre egész dobozt Gáborka mint egy király, oly dölyfösen osztogatta szét a cigarettákat. Mindenki kapott belőle Az ápolónak kettőt nyomott a markába Kaptak a császárok és a királyok is. A pápá-nak azonban nem adott. Arra haragszik. A tűzzel is komoly baj volt. Az élő halottak házában gyufát nem lehet tartani, úgyhogy az általános füstölés kedvéért maga a király rohant el tüzért. Hosszas keresés után végTe talált valakit, akintik égő cigaretta mozgott a szájában. Hozta örvendezve, boldogan a tüzet. És füstölt, fújta a füstöt mindenki. Azután beszélgettünk egy kissé. Gáborka kérdezett, de a válaszokkal nem igen lörödölt. Megkérdezte a polgármestert, majd messzebb is elkalanDe Bainville József ny. kir. járásbíróság! irodaiqnzfjató és testvére de Bainville Kornélia féri. Huszka Lajosné, unokaöccsei HllSZka István a római követség sajtó attaséja és neje, HllSZka Imre flénészmérnök és neje, dr. Barakonyi Józsefné Báthy Szeréna és családja, valamint a Pillich család nevében fájdalmas szívvel tudatja a jó lesivérnek, rokonnak De Bainville Irénnek élete 70 ik évében rövid szenvedés után történt elhunvtál. Temetése t hó 21-én 5 órakor lesz a róm. kath. szertartás szerint, a Nádor-u 8. sz. gyászházból a belvárosi temetőbe lévó családi sirboltba. Az engesztelő szentmise f. hó 22-én fél 9 órakor lesz az Egek urának bemutatva Nyugodjék békében! Villamos Dugonics-téren. 501 Motorkerékpár John Bull gummik és alkatrészek egyedül nálam kaphalók Szánté Sándor és rádió áruházóbnn Szeged, Kiss ucca 2. M5 Csak 14 napig Julius 8-22-ig Estis/ nyomású 3*80 UGY H1RISNYIVISM A világhírű Bemberg-selyem harisnyákból Arany nyomású 4-50 PolKák Testvéreknél Csekonics u. éf | Széchenyi tér.