Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-21 / 163. szám

IP'".' íuMMS 21 DF.I V ' OVAROÜSZAO LJJJJJJJJJ4 JJJMJ^­vrm Az ügyészség árdrágító visszaélés mmtt bűnvádi eljárási indiloií a szegedi pékek ellen öt pékmester! szombaton kihallgattak a rendőrségen A pékek szerint árdrágításról nem lehet beszélni, mert Szegeden olcsóbb a kenyér, mint Budapesten (A Délirtagyn ország munka ár á ól.) A ke­nyérkörüli harc szombaton váratlan fordulatot vett Az ügyészség árdrágító vissza­élés büntette cimén elfárásí in­dított a szegedi pékszakosztáiy összes tagjai ellen. A pékmes:erek csak szombaton reggel nyolc ora tájban szereztek tudomást az ügyészségi eljárásról. Az ügyészség rendeletére ugyanis dr. Borbola Jenő rendőrtanácsos, a kapitány­ság helyettes vezetője a pékeket értesítette és a délelőtt folyamán öt szegedi tekintélyes pékmes­tert idéztek be a rendőrségre. A kora déielőlti órákban a detektívek egymás­után hallgatták ki Sebők János, Wolf Endre, Milota János, Szögi Sándor és Kohn Benő pékmestereket. Az érdekeltek kihallgatásuk al­holott egyébkor se embert, se állatot nem bán­tott.« Ez is mutatja, hogy valóban nagyon elfaj­zott az embertől. Életirója három esztendeig kisérte figyelemmel s megállapítja, hogy ekkor már iaz embereknek némely cselekedeteiket követni, vagyis (igazabban szólván) majmozni tudja.« Eleinte bocskorban sem akart járni, de később a csizmába is beletanult Hizouyos íoku lezüllést mutat az, hogy még az »első félévben csupa falevelet övött és füvei«, később az embereknek sikerült vele feledtetni a bicséVdista álláspontot. Megbarátkozott a hússal, de »legkedvesebb eledele vala a' kása, azt már kanállal is ölte.« Amit azonban ezzel veszít az én szememben, azt jóvá teszi az a pallérozott erkölcs, amit a nőkkel szemben mutatott. Kezdet­ben »semmi sem tapasztaltatott benne azon leg­hevesebb indulatok közül, melyeket a' deákok Passióknak neveznek.« Talán ne mondjuk ugy, liogy a majomember kutyába se vette a höl­gyeket, hanem tartsuk magunkat az egykorú ille­delmes főijegyzéshez: »közelebbről látván a fehér­népet iránta semmi indulatot nem érzett.« Hogy később mi lett a brassói vademberrel, nem tudja senki. »Midőn Brassó városát 1784-ik esztendőben elhagytam, őtet életben hagytam, de azóta nem értekeztem felőle.« Forrásom elfogy­ván, én se értekezhetek felöle, hogy hősünk el­sajátította-e a magasabb kulturát, lett-e belőle bejáró és kijáró no iiir.us. müvelt-e panamákat .s tisztán látta-e a kinai helyzetet? Mert ha igen, e tekintetben ö volt az utolsó európai ember. Már mint hogy a kinai helyzet tisztánlátása tekin­tetében. kaimával elmondották kalkulációjukat, majd kij ntették, hogy üzemeikre ráfizettek és árdrá­gítást nem követtek eL A többi pékmesterek kihallgatására hétfőn ke­rül a sor. A meglepetésszerű ügyészségi eljárás okáról kérdést intéztünk dr. Papp Sándor ügyész­ségi alelnökhöz és dr. Kalmár Szilveszter re­ferens ügyészhez. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész az eljárásról a következőkben nyilatkozott: — A kenyér drága és igy az ügyészségnek kötelessége megállapítani, hogy a kenyér drá­gaságának mi az oka. A pékek ellen megindult az árdrágitási eljárás és majd a megindult nyomozás fogja kideríteni, hogy ki bűnös a drája keni]ér kérdésében. A péksparosság helyzetérő! és a megindult ügyészségi eljárásról Grucza János, az Alföldi Sütőiparosok Szövetsége és a szegedi szakosztály titkára a következőket moiidolla: — A szegedi sütőiparosság a hetekkel ez­előtt megindított hajszát, hajánál fogva elő­rángatott dolognak tekinti. Különösen az a furcsa benne, hogy tájékozatlan, laikus em­berek tolják fel magukat szakértőknek. Ab­szurdum azt állítani, hogy c.-.ak a sütőiparra vonatkoznak a békebeli állapotok. Az is kü­lönös. hogy a rezsiköltségekkel nem vetnekfi számol és folyton a buza árán lovagolnak, nem véve figyelembe azt, hogy a sütőiparns nem búzával, hanem liszttel dolgozik, tehát' a kenyér árát is a liszt árához kell irányí­tania. — Az is fontos szempont, hogy a békebeli' viszonyokat teljesen átalakította az 1923 évi XV-ik t.-c., amely a sütőipari munkakezdést hajnali 3 órában, a készáru elszállítását pe­dig reggeli háromnegyed 6 órában állapítja meg. Ma tehát kétszeresen több munkaerő kell ahoz a munkához, amit ma félannyi idli alatt lehet csak elvégezni, mint a békében, amikor éjjel-nappal dolgozhatott a sütőiparos. — Nyugodtan tekintünk az ügyészségi vizs­gálat elé, melyből — hisszük — tisztán kerül ki a süiőiparosság. Ennek tudatában még fo­kozottabb mértékben folytatjuk a sütőiparos­ság fölvilágositását, ami szükséges arra, hogy; az összetartás mélyebb és szorosabb legyen közöttük. — Ám az is igaz, hogy a dolgok nem fajul­tak volna el ennyire, ha Szeged hatósága már régen elrendelt volna egy próbasütést, aminek eredménye bizonyára megnyugtatta volna az ügyészséget is Mert azt, hogy más városok és falvak sütőiparossága egymást tisztesség­telen versenyben nyomorítja, nem volna sza­bad a szegedi sütőiparosság ellen felhasz­nálni. Persze, arról sem tehet a sütőiparos­ság. hogy rossz a gazdasági helyzet, hogy sok munkás éhbérért dolgozik és hogy. nin­csen elegendő munkaalkalom. Ezt a sütőipa­rosság is eléggé érzi. mert mindjárt több ke­nyér fogyna cl és azonnal nem volna dri^a a kenyér, ha mindennek a megfordított ja volna a va'óság. — Ehez még csak annyit teszünk hozzá, hogy míg Budapesten a félbarna kenyér ára Í6 fillér, addig Szrgeden 3'/ fillér, — a barna kenyér ána Pesten 38 fillér, Szegeden pedig: — fillér. íme a szegedi pékek árdrágítása. Súlyos csónaTksszerencsétlenséQ a Andor főszerkesztő és felesége, Gombaszögi Frida ültek. A csónakot illés nevű soffőrjük veze tv A rendőrség megindította a nyomo­zást. hogy a halálos csónakázásért kit ter­hel a felelősség. A motorcsónak, kettészelt egy csónakot, az egyik evezős bele­iullactt a Qulldímokba Budapestről jelentik: Ma este megjelent a főkapitányságon Koncz Árpád fővárosi tanilő s jegyzőkönyvbe mondotta a következőket: Ma délután 6 óra tájban csónakján Viseg­rádról Budapestre igyekezett. Szigetmonostor közelében csónakjával, amelyen rajta kivül Barnabás nevű öccse és egy barátja ült, nem tudott kitérni egy motorcsónaknak, amely csó­nakjukba futótt és azt kettészelte. Barátja megmenekült, de öccse elmerült a habokban. Az cselről a főkapitányság a/onnal jelentést lett a szigetniouoslori csendőrségnek, amely megállapította, hogy a motorcsónakon Miklós A Meteorológiai Hazánkban kevés a 31 fok Celsiust. Prognózis: TllliM í»í: idő várllrtlo. 1 írlOzct km jelenti e-te 10 órakor: le: a hőmérséklet elért* j, ucriii is igen meleg.

Next

/
Thumbnails
Contents