Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-21 / 163. szám

SZEGED: SzerkeszlAtég: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: t3-33.^Kladóhlvniol, kölalönkönyvfór 6» Jcgyirodn : Aradi ucca 8. Telefon: 306. -- Nyomda : LBw IJpAI ucca 1». Telefon • 16-34. «»«»«» b'HMi"*"Fi'n ii i i|i"w»iiiiMnn«wr"n mi m i"1 Vasárnap, 1929 julius 21 V. évfolyam 155. szám MAKÓ » SzerketztOtég ét kiadóhivatal ­Url ucca 6. Telefon: 131. izAm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: SzerkeazMltég éi kiadóhivatal: Andróssy ucca 23. Telefon: 49. szám, -< » «» « » « » « »» Előfizetési ara havonta 3-2U vldéKen és a (óvárosban 3-6II, Álllt IH'i i 6-40 pengd. Egyes sz&m 16, vasár- és Ünnepnap 24 llUér wn^—w—.. imwi ArnmamummmwmnmtmmmmmmammmmmmmmammmBm Messze van? Messze van a háború, — mondják az em­berek, még azok is, akik hajlandók komolyan venni az orosz—kinai feszültség megbízhatat­lan híreit. Igazuk lehet nekik is, azoknak is, akik olvasatlan átlapozzák a londoni, moszk­vai és tokiói jelentéseket. Mi közünk nekünk ahoz, hogy London ideges és Tokió ideges? Idegességért igazán nem kell a világ végére mennünk, itthon is többet. találunk belőle, mint amennyi kellene. Hogy csak az aprajából válogassunk, itt van idegesitőnek a nagy öröm, amit mindnyájunknak jelent a búzaárak emel­kedése. Az első hirt ugy fogadta mindenki, iparos, kereskedő, lateiner, mint halálos szá. razságban az első esőcsöppeket. Mindenki azt mondta: hála Istennek, ezt a vesznitért orszá­got csak ez mentheti meg. Itt mindnyájan a parasztból élünk, akár beismerjük, akár nem s ha neki nincs pénze, akkor elmehet sétálni az iparos és becsukhat a kereskedő, akkor szárazon csikorog az adóprés és rossz világ jár a lateinerre. A buza drágulása tehát olyan csudálatos drágulás, amire mindenki felvidul s csak azon komorodik el, hogy hátha nem ix lesz igaz, hátha csak amerikai trükk az egész? Hiszen biztosat még nem is lehet tudni, a cséplés még javában tart, a búzaárak kiala­kulása még csak most kezdődik, — ellenben a liszt ára már felszökött s ahogy a lisztha­talmak energiáját ismerjük, azok ilyen kicsiért nem kezdik el. Itt tehát valóban árnyékát veti előre az öröm s ez az árnyék egyelőre sokkal súlyosabb, mint aminőt a távol keleten már megdördült, vagy minden órában meg­dördülhető ágyuk füstje vet a világra. De azért a magunk részéről riem mernénk azt mondani, hogy csakugyan olyan messze van a háború, mint ahogy látszik. A világ­háborúig lehetett rosszul becsülni a háborúk időbeli és térbeli távolságát. Amerikához ép­pen olyan messze volt a mi háborúnk, mint mihozzánk van Mandzsúria s mikor Zimonv­nál megdördüllek az ágyuk, az amerikai pol­gár őrültnek tartotta volna azt, aki azt mondja neki, hogy az ő fiának is meg kell halni Ferenc Ferdinánd miatt. A nagy háború óta nagyon összezsugorodott a glóbus és feehol se lehet többé ugy felhasogatni lövészárkokkal, hogy mindenütt meg ne érezze. A régi, hogy ugy mondjuk, házikezeléses háborúknak, ami. kor két ország összemarakodását a többi pá­holyból nézte, vége van. Ha csakugyan komoly háborúra kerül a sor a vörösek és a sárgák közt, akkor, félős, nemsokára mindenütt reng a föld s legföljebb a szomszéd bolygók lakói nézhetik izgulva, vagy ásitva a kozmosz ka­kasülőiről, hogy a világon megint kitört a veszettség és most már végérvényesen halálra harapdossa magát. Hogy mi baja van egymással Oroszország­nak és Kinának, azt ugy könyv nélkül való­színűleg senki se tudja mifelénk egész pon­tosan. De bizonyosan nem az, hogy letartóz­tatják egymás vasutasait és fináncait, mert ilyenek miatt még soha se tört ki háború. Az se lesz igaz, amit majd »a vörös könyvek« és »sárga könyvek* irnak, mert a diplomaták nemcsak a szájukkal hazudnak, hanem a tol­lúkkal is és ebben nincs köztük szinbeli kü­lönbség. Akármilyen érveket sorakoztatnak föl, az mind csak ürügy. A lényeg az, hogy a szovjetnek belső feszültsége levezetésérc há. borura van szüksége, mint ahogy a cárizmus is mindig háborúval igyekezett erejét venni a belső katasztrófának. Aki érzi, hogy a szo­lid játékban tönkre megy, az hazárdozni pró­bál. A bolsevizmus taktikája egészen logikus. Ha nem akar megrothadni belülről, akkor kifelé kell valamit próbálni Ha megrohanja Kinát, abba is belebukhat ugyan, de az leg­alább hősi halál lesz. De ha neki vet hatot a háború kockája, akkor olyan főnyereményt csinál, aminőt még nem látott a történelem. Akkor a Fekete-tengertől a Sárga-tengerig, a pólustól a trópusokig övé lesz a világ s olyan nagyhata'om lesz, amely megkísérelheti, hogy kivesse sarkaiból a földet. Természetes, hogy ezzel tisztában van Lon­don is, meg Newyork is s hogy se Európa, se Amerika nem fog parazsat gyűjteni a fe­jére. Mind. a kettő elérkezettnek látja az időt a bolsevizmussal való leszámolásra, sőt éppen ezt az időt fogja legalkalmasabbnak találni, amikor a vörös rém mellel feszül neki a sárga rémnek s kénytelen lesz Európának fordított hátát födetlen hagyni. A világ urai a mi csontjainkon marakodtak akkor, amikor közös erővel könnyen el lehetett volna ta­posni az európai kommunizmus tűzfészkét.' Most már nehezebb lesz, mert tiz év alatt ak­kora máglya lett belőle, amely az egész világ­ra szórja a szikrát. De azért meg fogják! kísérelni s nem is tehetnek mást, ha meg akarnak maradni és Anglia lesz az az or­szág. amely egész Európa megmozgatásával szent háborút fog hirdetni a vörös cárok országa ellen. S előbb-utóbb kénytelen lesz vele, mert különben elveszti Indiát s akkor sütheti a splendid iaolation.jét. Ilyen nem is nagyon titkos rugói vannak a­szemünk láttára készülő uj világháborúnak* amelytől csak azért nem kell félni, mert a Népszövetség őrt áll a világ békéje felett, ma­gasan lobogtatván a Kellogg-paktumot, mint j olyan csudatékony találmányt, amivel vul­kánokai ki lehet oltani. Ki mer abban kétel-i kedni, hogy a Népszövetség energiája és be­csületes szándéka nem bír el egy rongyos kis világliáboruval? Hiszen ez nem optáns-pör^ ehez nem kell bátorság. i Borzalmas szerencsétlenség a Bécs—missdorfi villamos végállomáson Egy kocsi kieseíl a sínekből és egy kiróndulócsoportra zuhant — Egy halóit tizenhat sebesült (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: A nussdorfi villamos vég­állomáson szombaton este súlyos szerencsét­lenség történt, amely egy halálesetet és 16 sebesülést követelt. Este 7 órakor egy tehervillamos futott be a j végállomásra. Mellékkocsija eddig még isme­retlen okokból levált az ütközőről és a lejtőn I lejeié kezdett gurulni. A kocsi az erős me­netben a sínekből kiesett és az ott várakozó ld­rdndvló': csoportjába zuhant. A villamoson a strandfürdők tömege igye­kezett haza, a kocsi olyan szerencsétlenül zu­hant rá a várakozókra, hogy egy asszonyt agyonlapított, két embert súlyosan, 14-et könu­nyebben megsebesített. A Népszövetség helyett Amerika megakadályozza az orosz—kinai háborút? Ervelés a Kellogg-paktummal — Döntőbíróság elé kerOl az orosz-kinai konlüktus Páris, julius 20. Mint tegnap jelentettük, az oroszok hatalmukba kerítették Mandzsuli és Pogranicskaja határállomásokat. Mindkét vá­ros Mandzsu területen fekszik, még pedig a keletkínai vasút két végső pontján: az egyik a transbajkaH határon, a másik Vladivosztok közelében Pogranicskaja irányából erős ágyú­zást hallottak. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint a Népszövetséggel nem közvetlen ösz­szeköttetésben álló körökben agitáció észlel­hető abban az irányban, hogy a Népszövetség tegyen lépéseket az orosz—kinai háború meg. akadályozására. Genf azonban bizonyára idő­előttinek tekintené az ilyen intervenciót. Oroszország különben sem tagja a Népszövet­ségnek, Kína pedig nem liirné a Népszövetség közbelépését. Az intervenciónak tehát nem volna értelme. Sokkal több kilátással kecseg. let az Egyesült Államok közbelépése, miután ugy Oroszország, mint Kina aláirta a Kellogg­paktumot. 'Budapesti tudódtónk telefon jelentése.) Washingtonból jelentik: Dr. Wu, a ninkingi kinai kormány washingtoni követe ma meg­jelent a Fehér Házban és bejelentette, hogy kormánya mindig szem előtt fogja tartani a Kellogg-egyezmény rendelkezéseit és azok sze­rint fog eljárni, bár tisztában van azzal, hogy a Kellogg-paklum még nem lépett életbe. Oroszország hajlandó döntőbíró­ság elé menni? Washington, julius 20. Washingtonba Moszk­vából az a hír érkezett, hogy ott hajlandók az Egyesült Államok közvetítését elfogadni és a konfliktus elintézését vegyes bizottság élé terjeszteni. A szovjetkormány csak azt köti ki. hogy az amerikai kormány gyorsan cseleked­jék, mert a szovjetkormánynak óriási vagyoni érdekei forognak kockán a keletkinai vasúttal kapcsolatban. A szovjel pénzügyi helyzete, Kina hadserege nem elég egy háborúra Berlin, julius 20. Német politikai körökben ki­zártnak tartják, hogy Oroszország és Kina között formális háhoniM kerülhessen a sor. Ezt a néze­tet azzal támasztják alá, hogy » szovjftl pénzügyi helywte aligha engedi m*g a hadviselés költse-

Next

/
Thumbnails
Contents