Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-20 / 162. szám

1929 julius 20. 1) f; LM A (i Y ARO Ka £AU 3 fürclő~ és nyaralóhelyeken Az őszinek is beillő julius elejei időjárás erősen lefokozta a nyara ásra indulók számát, ami kifejezésre julott ugy a hazai, mint a kül­földi fürdő- és üdülőtelepek látogatottságán. .Tulius második fele a^-nban már egészen más­ként fest. A hőség sziate iizi az embereket a fürdők és árnyas nyaralóhelyek felé. A Dálma­Oyarország segítségére siet dolgozó előfizetői­nek és hogy a szerényebb viszonyok között élők is ki vehessék részüket a nvaralás örö­Auszfria: meiből, módot nyujtunk a legismertebb és legkellemesebb gyógy- és üdülőhelyeken jutá­nyos elhelyezkedésre. Minden előfizetőnk, aki az alább felsorolt helyek valamelyikére akar utazni, megvált­hatja szállodai, illetőleg ellátási utalványát kiadóhivatalunkban, ahol a vasúti költségekre is készséggel adunk felvilágosítást. Pengő Wien 57 Vöslau 48 Semmering 66 Steinhaus am Semmering 60 Külb am Semmerinp 58 Graz 48 Radegund 55 Tralhütten 55 Maria Wörth 56 Atter see 62 Mallestig 55 Mil Stadt 55 Kitzbühel 6G Gleichenberg 5Í Kleinkirchen -55 .lenbacb 55 Zftrs 65 Schweiz : Davos 63—68 Basel 55--63 Lausanne 58 Montreux 68­-70 Genf 63 St. Moritz 85—105 Vevey 65 Arosa 75 Interlaken 75 Neuschatel 58 Olaszország : Pengő Abbazia 58 -63 . I-ovrana 63 Viareggio 63 Velence—Lido 58-84 Rimini 58 Torbole 58 Lussinpicolo 58 Nervi 55 Portorose V>—65 Róma 70 Taormina 63 Riccione 58 Milano 58 Francasville 68 Franciaország : Paris 58 Deuvillv. 70 Biaritz 58 Villefranch« 55 Nizza 55—58 Cannes 55 Le Cannet 55 Chamonix 59-60 Hveres 55 Ca uteret Nimes 58 Lourdes 58 Strassbourg 58 nyaralóhelyeink jegyzéke: Pengő Marseilles 58 Im Baule 70 Menton 55 Juan les Pins 55 Canne sur Mer 55 Reims 55 Monte Carlo 62 Monaco 65 Fontainebleu 60 Roues 55 Balaton r Siófok 56 Balaton Mária 5P Balaton Szárszó 53 Anglia : London 60 Brighton 60 Oxford 60 Mitcham 60 Csehország: Fenyőháza 58 Iglófüred 60 Baldócfürdő to Tátraszéplak 65 Németország: Karlsruhe 55 Bad Reichenhall 43 Bad Harzburg 55 J Az árak pengőben hétnapí tuije,s penzióval (naponta háromszor! étkezés) értendők. Az utalvány legalább öt nappal az elutazás előtt megváltandó. A iövő évben elfoglalja ul hajlékát az Iparostanonciskola Miért lesz egyemeletes a háromemeletesre tervezett rókusi iskola (A Délmagyarország munkatársától.) A belvárosi elemi iskola üres telekrészén épül fel, mint isme­retes, az iparostanonciskola uj hajléka, amelynek terveit a napokban küldte le jóváhagyva, néhány lényegtelen módosítással a kultuszminiszter. Az iskola építésére a város már a közgyűlés elhatáro­zásának belügyminiszteri jóváhagyása után azon­nal. kiirta a versenytárgyalást és annak eredményét pénteken bírálta el a polgármester. A számvevőség átszámítási táblázata alapján az építkezés főbb munkanemeivel az Erdélyi és Breuer-céget bízta meg, néhány szakmunkát azonban más, kisebb vál­lalkozóknak adott ki. Az iparostanonciskola épí­tése az elfogadott ajánlatok szerint 526.000 pengő­jébe kerül a városnak. Az építési vállalkozót köte­lezte a polgármester, hogy az építkezést legkésőbb a jövő hónapban kezdje meg és olyan tempóban folytassa, hogy az iparostanonciskola a jövő év szeptemberében már uj hajlékában kezdhesse meg "z uj tanévet. A folyamatban lévő iskolaépítésekkel kapcsolat­ban egyébként érdekes dolgokról tárgyalnak épí­tészeti és mérnöki körökben. Mint ismeretes, az uj rókusi iskola felépítésére a kultuszminiszter vállalkozott azzal, hogy a hajdani községi iskola helyett az uj rókusi iskola állami jelleget kap és olyan mintaelemiiskola-féle lesz. A várostól meg­felelő anyagi hozzájáruláson kivül, ami körülbelül százezer pengőre rug, megfelelő telket kivánt a miniszter. A város készségesen teljesítette a mi­niszter kívánságát és az építendő rókusi iskola céljaira egyik legértékesebb és legnagyobb telkét, a Kossuth Lajos-sugáruton lévő hatalmas telket ajánlotta fel, amelyen ezelőtt az egyik szegedi bank fatelepe volt. A miniszter eredeti terve az volt, hogy erre a telekre két.háromemeletes, teljesen modern iskolát épit, valamint itt építi fel a központi tornacsar­nokot is, mert a hatalmas lelken bőven jut hely mindkét intézet számára. A tervek elkészítésére Hültt professzor, műegyetemi tanár kapott meg­bízást, aki el is készitétte a háromemeletes iskola­épület szép terveit Ha az iskola Hültl professzor eredeti tervei szerint épülne fel, kétségtelenül a legszebb palotája lenné a Kossuth Lajós-sugárut­nak. Időkőzben azonban kiderült, hogy a kultusz­miniszternek nincsen annyi pénze, amennyibe az eredeti terv kivitele kerülne, igy Hültl professzor utasítást kapott a terv leegyszerűsítésére. A ter­vező most kétemeletes iskolaépület terveit készí­tette el és azokat mutatta be a kultuszminiszternek. Ez a terv is nagyszerűen sikerült, dicsérettel emlé­keztek meg róla az illetékesek és már-már ugy volt, hogy ennek alapján kezdik meg az iskola építését. } De ismét fölléptek az anyagi zavarok. Kiderült, I hogy a kultusztárcának még annyi szabad pénze j sincs, amennyibe ez a kétemeletes iskolaépület kerülne. Ujabb tervegyszerűsités következett, de ennek eredményét csak most tudták meg a szege­diek, amikor megkezdték az iskola építését a ha­talmas Kossuth Lftjos-sugáhiti lelken. A háromeme­letesre tervezett isicolapalota helyett most csak — egyemeletes, hosszan elnyúló iskola épül, amely egyáltalán nem válik majd díszére a Kossuth Lajós-sugárutnak éppen nagy kiterjedése miatt Az egyemeletes iskola építése természetesen jó­val kevesebbe kerül, mint amennyibe a három­emeletes került volna és a szegediek most kíván­csian várják, vájjon a kultuszminiszter lemond-e a város által fölajánlott hozzájárulás jelentékeny részéről. Ebben az esetben ugyanis a város hozzá­járulása és az átengedett telek értéke sokszorosan meghaladná azt az összeget, amelyet a kultuszmi­niszter költ el az állam pénzéből ennek az isko­lának az építésére Kelengye készen és rendelésre is ág; és asztsinemüek paplanok, bahy, női, férfi és gyermek fehérnemüek PoBBák Testvéreknél b.o Csekonics u. és Fekelesa» u. sarok. Párisi levél a kollégináról Páris, julius. Az én kolléginám, a párisi egye­tem irodalmi fakultásának rendes hallgatónője. Kedves lény, csak egy a hibája: párisi. Az én köllégináim közül sokan autóval érkeznek meg az egyetemre. Vagy taxival, akkor már röptiben fizeti, hogy el ne késsen. Vagy a papával és pu­szit nyom a homlokára s már ugrik is ki, vagy éppen a saját kocsijával, akkor pedig elfelejti az ajtaját kulcsra bezárni. Kis sportkocsi: az ülés mögötti poloon festék, füzet, ridikül és az éu kolléginám beszalad a kiskapun a nagy amphi­teatrumba, hogy őszhaju irodalombarátok jó he­lyét el ne foglalják a kedvenc (Slrowski) elő­adásán. Az én kolléginám jegyezni nem hagy. Bocsána­tot kér és a karomra dűl. A tanárra felmosolyog (Mauris van itt Oxfordból, ugy látszik itt akarja tartani, de ebbe az egyetemi tanács is beleszól­nak szavába beletapsol, bókokat mond neki. Az én kolléginám kedves, csak zavar. Goethc­nek a monádelméletrőt való felfogását hallgatom és ő — unatkozik. Kipróbálja füzetének lapján a ruzsot, rajzol egy szép szájat a lapra, azután felrakja édes vonalú térdét, hátracsúsztatja pár centiméteres szoknyácskáját, tükröt vesz elő S mázolni kezdi a füzetlapra festett ajkat. Ez a valódi caíque lingufetique. Az én kolléginám könyvtárba is szokott járni, sőt szorgalmasan. Reggel 10—12, délután 2—6, este 8—10. Egész tudós lehetne ennyi idő alatt. Csakhogy ő kérdezni jön. Kelle­mesen töltöttem-e a vasárnapot, mit csináltam este, kivel voltam? Ő biz' a bandával sétált, vé­gezte a szokásos esti flaueriet (flangirozást) a Bout' Mich' hagyományos baloldalán éjjel l-ig. Velem végez, megy tovább, folytatja reggeli sé­táját. Délben hangosan vonul ebédelni sokadmagá­val, délután megszállja a café-bart és este újra a könyvtárban beszéli meg a további programot. Az én kolléginám cigarettázik. Egész jól iszik: apéritifet és oocktailt. Színházat ritkán lát, ide­gennyelvü könyvet talán sohasem olvasott. A Louvreban még nem járt, Zolától egy könyvet ismer csak. De P. 13ourget-t mind. De festéket vastagon rak, reggel bemárt egy törülközőcsücs­köt hideg vizbe, végighúzza pofikáján, ajkán — nehogy megfázzon —, majd jól elpuderezi 3. piszkot. Az én kolléginám mindazonáltal komoly leány. Megmondja miért él igy — van életfilozófiája. Emlékeket gyűjt, egy kellemesen szaladó ifjúság maradandó emlékeit. Mikor már dolgozni kell!...­Komolyan gondolkozik, hogy otthagyja az irodalmat, megy ügyvédnek, orvosnak, vagy kémikusnak mert az irodalom semmire sem visz. Egy szép: kis autó-j-puha villa-f- jó ebéd = az élet. Komoly. Ha jön az óra, az én kolléginám elfelejti a rúzst, a táncot, a púdert, csinál egy utolsó fényképet a könyvtárasztal mel­lett és megindul beszedni a szükségeseket. Be­tanulja szórói-szóra, évszámok, műfajok, jellemek szerint. Száműzi magát a Medici-forrás mellé, i magas padlásszobába, ahol 2-ig — éjjel — fog égni a lámpa és magol és drukkol, számol és kérdez. Nem él, nem lát, csak a betűket eszi. Felfegyverkezik, tollal, tintával, egynéhány se­gítő puskával, bevonul a vizsgaterembe és az én kolléginám, aki a minap még nem tudta, hogy mi a különbség a szimbólum és allegória között, ma hatoldalas dolgozatot ir a bandelaíre-i bün­felfogásról és 11 pontot szerez. És mert szépen mosolyog, természetesen ad­missible. Ez fiz éa kollégittám.; (E< J.)j wjj-KgHre'-g wfT^mzGmrxaiattWimmmiamKmmmmtm BELVÁROSI MOZI Julius_2Ö., 21-en Szombat, vasárnap N A F T A L I N. Heltai Jena bohózatának filmvált'ztla 8 felvonásban. Főszereplő: jj, AlTlgÓ KOHlél. Azonkívül: BurleszReK. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 <5rakor. KORZÓ MOZI luüus 20., 2I-én Szombat, vasárnap Petrovich Szvefiszláv Marcella Albani szereplésével AZ ORFEUM HERCEGE. Maurice Decobra naeysikerll regénye íilmen 7 felvonásban. Azonkívül Burleszkek. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és Qnncpnap 3, 5, 7, 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents