Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-20 / 162. szám

SZeOED: SzerketzlOltg: Somogyi uccu 22. I. em. Teleion: 13-33.'Kiadóhivatal, kOIClHnkBnyvfAr és tegylroda : Aradi ucca S. Telelőn • 306. ^ Nyomda : I Hw Ltpól ucca 19. Telefon - 16-34. «»«»«>» Szombat, 1929 julíus 20 V. évfolyam 154. szám MAKO: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca O. Teleion: 151. izim.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andróiíy ucca 25. Telelői»: 49. szóm. « » « » « » « » « >> Elóllzetésl ara havonta V2U vidéken ós a lóvórosban 3-t»'), K.UUttldcf n 6-40 pengő. Egyes szóm 16, vasór- és Ünnepnap 24 illlér Briand és Snowden Csaknem egy idejűleg nyilatkozott a nemzetközi politika sarkalatos kérdéseiről a nemzetközi életnek két sarkalatos tényezője, Briand, a francia politikának veterán harcosa és Snoivden, a munkáspárti angol kormány pénzügyminisztere. Az a megkülönböztetett helyzet, amelyet betöltenek, jogossá tenné, hogy a közvélemény máskor is felfigyeljen a szavukra és nemcsak akkor, mikor olvan problémákról nyilatkoznak, amelyek jelentőségükben messze túlterjednek saját országuk határain és mindnyájunkat egyformán érdekelnek. Ezúttal azonban mindketten kiemelkedtek tulajdon országuk életének keretei közül és legalább is egész Európához intézték szavukat. Briand nyilatkozata tulajdonképen*nagyon rövid. Azt mondja, hogy a Népszövetség őszi ülésszaka elé be fogja terjeszteni az Európai Egyesült Államok megalkotására vonatkozó javaslatát és ennek a javaslatnak indokolásában meg fogja jelölni azokat a módokat, amelyek igénybevételével véleménye szerint a széttagolt régi földrész népei ehez a nagyobb egységhez eljuthatnak. Snowden nem megy ilyen messzire, ö régebbi szociálpolitikai tanulmányaiból indul ki és azt mondja, hogy megállapítása szerint az egyes országok lakosságának életstandardja aanál magasabb, minél kevésbé elzárkózó jellegű az illető országok vámpolitikája. A magas vám nemcsak gátakat állit az egyes országok közé, de megdrágítja a polgárok megélhetését is. Ó tehát kezdeményezni akarja az európai államok külkereskedelmi politikájának revízióját a vámok leszállítása irányában. Egymás mellé állítva ezt a két nyilatkozatot a világsajtó nagyon különböző kommentárokat fűzött hozzájuk. Voltak, akik Briand nyilatkozatában Amerika ellen irányuló élt kereslek és tervében az európai adósok vedégyletének csiráját látták az amerikai Shylocknak fizetést követelő törekvéseivel szemben. Voltak, akik Snowden lervében piacok keresését látták a szintén nehéz viszonyokkal küzködő angol ipar számára. És voltak végül, akik szembehelyezték egymással Briandot és Snowdent és azt mondották, hogy a gyakorlati politikai életnek francia veteránja lesiklott a realitások talajáról, és beállott a Páneurópa ábrándképének hajszolói közé, viszont a munkáspárt teoretikus iskolázottsága pénzügyminisztere íogta meg a háború utáni világ legsajgóbb problémáját a megvalósíthatóságok emeltyűjénél. Hogy mi volt a rugója ezeknek a nyilatkozatoknak, melyek nem a parlamentekben hangzottak el, hanem a sajtónak sokkal szélesebb körű nyilvánossága utján jutottak a világ tudomására, nem tudjuk. Pillanatnyilag ennek megállapítása nem is fontos. A legvégzetesebb hiba volna azonban, ha bárki is egymás ellen irányulónak tekintené a két gondolatot és ha az elhangzottakat Briand vagy Snowden szembeállilásátan akarná megformulázni. A vagy szónak a használata helytelen. Ez a két nyilatkozat kiegészili egymást. Briand és Snowden a helyes értelmezés. A mai ineggyölört nemzedéknek természetesen nehezen elképzelhető valami egy olyan Páneurópának a gondolata, amelyben nincsen rajnai inegszáliás. nincsen jóvátétel címén fizetett hadisarc, nincsen bizalmatlanság és igazságtalanság, nincsen bulgár határkonfliktus és nincsen hidasnémeti incidens, de mégis kell, hogy ez lebegjen mindnyájunk szeme előtt és ez legyen az a törekvés, amely felé irányítsuk a jobb jövőre irányuló erőfeszítéseket. Tudjuk, hogy nagyon távoli a terminus, mikorra ennek a gondolatnak megvalósulását várhatjuk. Lehet, sőt valószínű, hogy a mai emberiségnek egyetlen tagja ezt az állantot nem fogja megérni. De szabad-e elmulasztanunk a diófa ültetését, ha tudjuk, Í hogy az a mi életünkben nem terem gyümölcsöt? Szabad-e lemondanunk egy szép és nagy gondolatról azért, mert messze esik a megvalósulása a pillanatnyi jelen nyomoruságaitól? Ebben a beállításban pedig a Snowden-féle nyilatkozat nem antitézise, hanem előfeltétele a Briand-féle gondolat életre hívásának. Nem juthatunk el az Európai Egyesült Államokhoz addig, amig a vámhatárok mesterséges korlá'aí fennállanak és amig szakaszjegynyi távolságokon útlevelek előmutatásáért, vízumok beragasztásáért és idegen pénzek váltásáért molesztálnak bennünket. Szinte halljuk az ellenvetéseket. Az államok nein adhatják fei szuverenitásukat, nem nélkülözhetik a vámbevételeket és nem mondhatnak le határai!; ellenőrzéséről. Tökéletesen igaz. De nem szabad elfelejteni, hogy nagy gondolatok megvalósulásához mindig csali régi, megszokolt és feltétlenül igaznak tarlóit képzetek összctörésén keresztül lehet eljutni. Hogy milyen lesz Rriand terve a valóság prizmájának megvilágításában és miként fognak Snowden javaslatára reagálni a szemellenzős fináncpplilikusok, nem fontos. A fontos az, hogy eljutottunk anuak lehelőségéig, hogy ilyen kérdésekről és ilyen javaslatokról egyálla'án lehel és kell is beszélni. Mert ha ma esetleg önző célok is rejtőznek mögöttük, valójában belőlük az emberiség élő lelkiismerete beszél. Súlyos határincidins Románia és Csehszlovákia között Román csendőrök belelőttek a cseh fürdözőkbe (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Az erdélyi lapok román—cseh határincidensről irnak, amely Máraniarosban történt, olt, ahol a Tisza a határ a két o rszág között. A folyóban több cseh ember fürdött, amikor egy román járőr érkezett, amely több lövést adott le a fürdőző polgárokra, öriási rémület támadt, miközben egy ember belefulladt a Tiszába. A lapok jelentéstételre hivják lel a román kormányt. Kína bár a sszovfet nem üszent Qáborut Az oiosz csapatok előrenyomultak (Budapesti tudódlónk telefonjelentése.') Sanghaiból jelentik: A nankingi kormány nem válaszol arra az utolsó jegyzékre, amely bejelenti a diplomáciai viszony megszakítását. Egyes jelentések szerint szovjetorosz repülőgépek Északmandzsuria felett röpcédulákat dobtak le, amelyben felszólítják a kinai polgárokat, hogy álljanak a szovjet kormány mellé. Pekingből jelentik a Daily Maiinak, hogy az orosz konzul még ma elhagyja állomáshelyét és Oroszországba utazik. Az orosz érdekek védelmével a német konzulátust bizták meg Berlinből jelentik: A német kormány az orosz szovjet és a kinai köztársasági nemzeti kormány felkérésére elvállalta az orosz alattva'ók védelmét Kínában és a kinai állampolgárok védelmét Szovjetoroszország területén. Megkezdődön az orosz íámadás London, julíus 19. Az oroszok megkezdték a támadást a mandzsúriai határon és elfoglalták Pognanipsnaya halárvárost. Az utasok elbeszélése szerint a határvonalon heves ágyút űzet hallottak. A kormány csapatai felrobbantották a határon átvezető alagutakat^ hogy megakadályozzák az oroszok előrenyomulását. A Szanfonszo tengerszorosban orosz csatahajók közelednek, a kinai flottaparancsnokság megkezdte az aknák lefektetését. Az orosz Amur-flotta Blagovjevcsenszk kikötőjében gyülekezik. Ide hivják be az orosz kereskedelmi gőzösöket is, amelyeket csapatszállitásra fognak felhasználni. A szovjef - nem üzen „háborúi" Moszkvából jelentik: Kalinin népbiztos kijelentette a külföldi újságírók előtt, hogy ha a kinai kormány bármilyen támadást intéz, a szovjet kormány hasonlóval fog válaszolni. Rudztotul közlekedési népbiztos ugy nyilatkozott, hogy a szovjet elvi okokból nem üzen háborút addig, ^mig . kinai katonák nem lépnek szovjet területre. Japán — semleges Tokióból jelentik: A japán külügyminiszter kihallgatáson fogadta a szovjet követét, hoszszasan tárgyalt vele, amelynek során a miniszter a követ érléscre adta. hoey lapán