Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-16 / 158. szám

1920 julius 1« Uf.L'Vj Wv A Csillagbörtönben kihirdették Sztanykovszky Tibor előtt, hogy kegyelmi kérvényét elutasították A hir hallatára teljesen összeomlott (A Délmagyarország munkutárrától.) Sztanykovszky Tibor, akit a Tisza-gyilkosság miatt 18 évi fegyházra Ítéltek, talán a legnyugtalanabb lakója a Csillagbörtönnek. Sztanykovszky már kilenc évet töltött el a Csillagban és még ma is ártatlanságát hangoztatja. A börtönbekerülése után nagy mohósággal feküdt neki az önképzésnek. Nyelveket tanult és sokat olvasott. Megvolt győződbe arról, hogy néhány keserves esztendő után amnesztiát kap. Amerika járt az eszében. Tervezgetései során odáig ment el, hogy érintkezésbe lépeti amerikai rokonaival, akik állást és egzisztenciát biztosítottak volna számára. A lassan bandukoló esztendők során aztán Sztanykovszkyn mindinkább erőt vett a nyugtalanság. Érezte, hogy álmai nem valósulnak meg. • Két évvel ezelőtt ügyvéd/ének megküldte naplóját és megbízta azzal, hogy ufrafelvéíell kérelmei készitsen, Sztanykovszky vallomásában ártatlanságát hangoztatta. Fatális véletlennek minősítette, hogy személye gyanúba került. Megnevezte »az igazi Tisza-gyilkosokat« és ennek alapján kérte az újrafelvételi Sztanykovszky naplójának egyes részei nyilvánosságra is kerültek. Próbálkozása azonban eredmény nélkül végződött. Mindegyik fórum elutasította n kérelmet. A két újrafelvételi kérelem teljes kudarca űtán Sztanykovszky elkedvetlenedett. A börtön levegője tüdejét is megtámadta. Most rfiár csak az amnesztiában reménykedett Augusztus végén Inti volna kilenc éve, hogy raboskodik. Kilenc évet töltött el már börtönben Sztanykovszky és fele büntetésének kitöltése után. minden reményét egy lapra tette fel. Amnesztiát kért. Még áprilisban az igazság igyminisztérium utján a kormányzóhoz címezve lenyújtotta amnesztia iránti kérvényét. A kérvény elindult útjára. A 'börtönigazgatóság igazolta, hogy Sztanykovszky a kilenc év alatt példás magaviseletet tanúsított. Fegyelmi büntetése csak egysz££^volt. Gyorsan futottak a napok, különösen azóta, hogy néhány hé; tel ezelőtt Budapestről azt a magánértesülést kapta, hogv amnesztiaügye kedvezően áll. Hitt és remélt, még el nem következett a szombati nap. Sztanykovszky szombaton délelőtt mosolygós arccal állított be a börtön irodájába. Kedvvel szortírozta szét aktáit, amikor hivatták az igazgató elé. Sztanykovszky remegő lábakkal ment be az irodába, amikor tudtára adták neki, hogy az amnesztia iránti kérelmét elutasították. Azóta súlyos beteg. Táplálékot nem vesz magához t!s amint kijelentette, reményéinek teljes összeomlását nem sokáig tudja túlélni. A hir annyira lesújtotta, hogy teljesen energiátlanul és kétségbeesve nfe maga elé. 1 mii • i hiti I MI« n« csak nehezen jóvátehető mellőzés érte. A régebbi kormányok mindent a nemzetiségi vidékeknek adtak azzal a megokolással, hogy az Alföld népe magyar marad akkor is, ha nem kap iskolát, kórházat, klinikát. Ezt a történelmi igazságtalanságot szeretné most jóvátenni Ezért épiti sorra a tanyai iskolákat, a gazdasági iskolákat, az egyetemeket, a klinikákat az Alföldön. De ezzel az építkezéssel azt is eléri, hogv a városi lakosság vásárlóképességét fokozza. Szegeden eddig körülbelül húszmillió pengő értékű építkezést rendezett a kormány. — Sokan azt mondják — folytatta a kultuszminiszter hogy mit használ a jó termés, ha a búzának nincsen ára. Ez tényleg nagy baj, de a kormány el fog követni mindent, hogy ezt a szerencsétlenséget, amelynek oka az, hogy tavaly nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden búzatermelő és gabonaekszportáló országábun nagyon jó és bő termés volt, megszüntesse. A tanyai nép akkor jár jól, ha termését megfelelő áron értékesíteni tudja, ha van vevő erre a termésre. — A napokban a piacon jártam ós láttam egy tanyai asszonyt, aki néhány kosár nagyon szép, nagyszemü málnát árult. Találkoztam egy másik asszonnyal is, aki amikor megpillantotta a szép málnát, könnyezni kezdett. Azért sirt, mert nem tudta megve nii a málnát, mert az ura nem keresett annyit hogy abból a liszten, a burgonyán, a babon kivül még málnára is jusson. Ez az eset mutatja, hogy milyen nagy szükség van a tanya és a város szolidaritására. Ha a városban jól keresnek az emberek, ha nemcsak arra jut, amire múlhatatlanul szükség van, akkor megvehetik a málnát is, amire nincsen ugyan szükség, de amit szeret mindenki. A tanya érdekejt oem lehet elválasztani tehát a város érdekeitől, ki kell építeni a tanya és a város között a szolidaritást, mert csak ez vezethet el Nagy-Szeged tervének meg« valósításához. A miniszter a szegedi különítmény lelkes tapsai közben fejezte be politikai tájékoztatóját, amely» ért Magyar Péter mondott köszönetet a kultuszminiszternek. A rögtönzött templomkert! népgyűlés ezzel véget is ért. A gazdasági egyesület székháza előtt megkezdték az aratómunkások között a jutalmak kiosztását ' Tizenkét aratómunkás kapott egy-egy vadonatúj kaszát, tizenkét marokverőlány pedig egy-egy knlászgyüjtő gereblyét és egy-egy pirospettyes fejkendőt. Az ajándékokkal megrakott kocsin volt néhány mosolygós cipó is, — Ért meg osszák szét a szegénység között —, adta ki a parancsot az egyesület egyik vezetőségi tagja. Az ajándékok kiosztása előtt dr. Nekich Richári mondott beszédet majd dr. Temesvárg Géza ny, főispán beszélt a szociálistákat támadva. A polgármester adta át ezután rövid beszéd kíséretében a földművelésügyi miniszter diesérfl oklevelét három kitüntetett öreg gazdasági cselédnek. A jutalmazások után a miniszter kíséretével együtt bevonult az egyesület székházába, ahol leleplezték arcképét. Dr. Nekich Richárd mondott beszédet és azt mondotta, bogy »Szeged népét Klebelsberg Kunó kul-1 tuszminiszter kárpótolja a másik két képviselőért*. A képért a kultuszminiszter rövid köszönő beszédet mondott, hangsúlyozva a közte és a város kőzött lévő elszakíthatatlan barátságot. Az arcképleleplezés után kezdődött meg a szépen fölteritett nagyteremben az ütinepi közebédet, amelyen kétszázan vettek részt Dr. Aigner Károly főispán a kormányzóra mondott pohárköszöntőt, majd dr. Temesváry Géza a kultuszminisztert köszöntötte. Dr. Gerle Imre Glattfelder Gyula megyéspüsppkre mondott pohárköszöntőt, majd a kultuszminiszter tartott beszédet. Kijelentette, hogy a régi kormányok Budapestet favorizálták a vidéki városok rovására, pedig Szegeden, amely egvidőben volt már az ország fővárosa, sokkal több és tisztább nemzeti erőt lehet találni, mint Budapesten. Szegedet az Alföld fővárosává kell tenni. Glattfelder Gyula megyéspüspök híveit köszöntötte a közebéd közönségében. Azt kívánta; hogy a kultuszminiszter terveinek megvalósításához jámborlelkü és akaraterős férfiakat találjon mindig a szegedi tanyákon. Megemlékezett a város vezetőségéről, a főispánról, és a polgármesterről és örömmel állapította meg, hogy a • város vezetői valláserkölcsi alapon szolgálják a város fejlesztésének ügyét. Zászlóbontás a választásokra Ezután dr. Aigner Károly főispán emelkedett ismét szólásra és a következő beszédet mondta: i.T —. iísgy átalakulások dubór^Q bacgjait hatlm 0 kultuszminiszter alsótanyai beszámolója — az egységes párt törvényhatósági zászlóbontásával B kormánypárt szegedi fiókintézete: a „Nagy-Szeged-párt" (A Délmagyarország munkatársától.) Az Alsóközponti Gazdasági Egyesület vasárnap rendezte meg fényes külsőségek keretében szokásos aratóünnepélyét, amely azonban eltért az eddigi ünneakkordok is vegyültek bele. Az alsótanyai gazdapélyektől, amennyiben politikai, sőt pártpolitikai ünnepélyt használta fel az egységes párt arra, hogy kibontsa a közeledő törvényhatósági választásokra a hivatalos pártzászlót és proklamálja az egységes párt városi fiókintézetének, a »NagySzeged-párt« megalakulását. Az ünnepély reggel tíz órakor kezdődött. A gazdasági egyesület székháza előtt a szegedi ut torkolatánál zöld gallyakból font diadalkapu. várta a városból érkező vendégeket. A diadalkapuhoz vonultak fel az autók közeledésének hirére a zászlótartók és a buzakalászból készített címereket hordó marokverő-lányok. A kultuszminiszter autója tíz óra után néhány perccel érkezett meg a diadalkapu elé, ahol a gazdasági egyesület nevében dr. Gerle Imre üdvözölte Klebelsberg Kunót, akivel együtt érkezett meg dr. Somogyi Szilveszter polgármester és dr. Aigner Károly főispán. A kultuszminiszter kíséretével a templom mellett lévő plébániára ment és útközben szorgalmasan parolázott az elébe kerülő tanyaiakkal. Néhány - perccel később megérkezett dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök aulája is, aki a püspökön kivül kihozta Alsó tanyára Várhelyi József pápai prelátust, a püspök titkárát és Balogh Ist- j ván belvárosi segédlelkészt is. A miniszter a plébánián fogadta FelsőtanyB küldöttségét, amelyet dr. Xgáry György főigazgató vezetett A küldöttség uj s'azdasági iskolát kért Felsőtanya számára a mini . l 'itől, aki megígérte, hogy jóindulattal intézi majd el a kérelmet. Közben egyre-másra érkeztek ki Alsóközpontra a városi urak, Klebelsberg Kunó állandó szegedi környezete, a templomkertben pedig lassan összegyülekezett körülbelül ötszáz főnyi nép, hogy meg. hallgassa a megyéspüspök ünnepi prédikációját Az önnepl mise tizenegy órakor kezdődött a megyéspüspök celebrálta fényes papi segédlettel. Költői szárnyalású ünnepi prédikációjában arról beszélt hogy a magyar föld az, amelyben sohasem csalatkozott a magyarság, mert bőségesen visszafizeti a szorgalmat, a munkát és megbünteti a renyheséget. A nagyhatású beszéd után a megyéspüspök megszentelte azt a szekér kalászos gabonát, amelyet hat felvirágozott ökör vont be a templomudvarra. A szertartás után a mise közönségét hirtelen politikai népgyüléssé változtatták át. A fehér oltárteritőkkel letakart szószékről dr. Gerle Imre üdvözölte a kultuszminisztert és felkérte, hagy tájékoztassa választóit politikai céljairól és a kormány politikájáról. A szószék körű' a miniszter szegedi kísérete tömörült és mindeu alkalmat megragadott a miniszter ünneplésére. Feltűnő . volt azonban, hogy a tanyaiak táborából egyetlen éljen sem hangzottéi a miniszter egész beszéde alatt. De annál többet éljeneztek és tapsoltak a szegediek. Klebelsberg beszéde A kultuszminiszter meglehetősen rövidre fogta beszédét azzal kezdte, hogy a mai gazdasági nyomorúságnak legfőbb oka a trianoni békediktátum, amely megbénította a gazdasági vérkeringést amely megfosztotta az országot területének több, mint kétharmadától. Addig, amíg a békerevizió el nem következik, a normális gazdasági élet helyre sem állhat. A kormánynak az a lörekvésej hogy a csonka ország határain belül is megtegyen minden megtehetőt a helyzet javítása, a nyomorúság enyhítése érdekében. Ezt a célt szolgálja ő is, mint kultuszminiszter kultúrpolitikájával, iskolaépítéseivel. Mert a legfontosabb az, hogy az ország kulturnivója emelkedjék. Egy kulturált nemzet létalapja sokkal biztosabb, mint egy kulturátlané. A2 Alföldet az elmúlt évtizedekben súlyos &»