Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)
1929-07-14 / 157. szám
1929 julins 14. DÉLM.Ua UíCnSIXAG » „Küldjél anyukám cipőfűzőt, cipőkrémet és egyéb nyalánkságokat" Szegedi cserkészek között a Bakonyban Pétfürdő, julius. (A Délmagyarország munkatársától.') Vidámország kellős közepébe csöppentem • bele. Veszprémtől innen, ahol a regényes Bakony kedves és hívogató lankássá szelidül, tölgyerdő mélyében cserkészhadsereg vert tábort. Dunántuli kóborlások közben nem lehet elfeledkezni a Sobri Jóska vidékéről, no meg szegedi' gyerekek is itt ütötték fel a sátorfát, — illő volt lcvizitelni a modern erdei Manóka birodalmában. Cserkészélet! Madárdallal kelni, napnyugtával nyugovóra térni, örömök, mókák, komoly munkatréning az életre és annyi, annyi sok szeretet... Kitörő lelkesedéssel fogadtak a tábor bejáratánál. Büvös-bájos szép helyet választottak ki maguknak. Erdő, hegy, merre a szem ellát, idehallatszik a patak danája és a zuhogó vizesés szinte megnyugtató hangja. Egy ugrásra van a Balaton, egy másikra Veszprém. Lucfenyőkön keresztül visz az ut a buja tölgyerdőbe; az első tisztáson ott a szegediek főhadiszállása. Körben sátrak, a kör közepén hatalmas rúdon a tricolór félárbócra eresztve: Trianon... Még üdvlövések is voltak, Hajmáskér felől hozza egyre a szél az ágyúszót, onnan, ahol békében annyi háborús főpróbát tartottak. A tábor gyönyörű. A szegediek testvéri egyetértésben vakációznak az újpesti és rákospalotai cserkészekkel. Testver (hivatalosan csak igy hivják egymást). Minden sátor nagyszerűen, biztosan lecölöpölve, villany világítással, körűlárkolva az eső ellen, minden sátor előtt remek díszítések. Az egyik sátorba bambusznádból vert hídon visz a bejárat, a másik előtt egy apró emberke bámulatos dolgokat gyúrt ki agyagból. Ott áll a cserkész teljes díszben, a másik oldalon párduc, sólyom. Egyik szegedi sátor előtt most készül Szeged címere. A parancsnoki sátor előtt vesszőből font diadalkapu fenyőtobozokkal díszítve. Nagy munka árán készült el a tűzhely. Jó mélyen kellett leásni a kavicsos, köves földbe, amíg kitudták vájni a katlanoknak való helyet. A cserkésznek főzni is kell tudni. A nagy tábor rajokra oszlik, a rajok őrsökre. Mindennap más-más őrs főz, igy a koszt eléggé változatos a stílust illetőleg. A konyha mellett a külön szertárosi hely szigorú felügyelet alatt Hja itt őrzik a cserkészgyomornak annyira kedves különböző paradicsomi gyönyörűségeket: a lekvárokat, a jameket, a csokoládét, a cukrot, a vajat, tojást Hihetetlenül leleményesek ezek a gyerekek. A szertáros, aki egyébként ezermester (legjobb »krinolinos« és lasszódobó) megunta azt, hogy ő neki naponta vagy négyszáz darab kenyeret kell felszeletelni. Cudarul elfárad benne a kéz, de meg rengeteg időt is rabol. A fiu elkezdett terveket agyalni. Amiből kiindult, egyszerű gondolkodás volt, de célirányos: hogyan kellene megoldani, hogy ne a kést szegezze a cipóknak, hanem, hogy a kenyér menjen neki a késnek. Megcsinálta. Olyan patentot kap rá, hogy nagy pénzeket is szerezhet majd vele. Boszorkányosan /egyszerű. A nagy konyhakést beágyazta két sima deszka közé, az egyik deszkára ráteszi a kenyeret, amelynek súlya alatt a deszka megrántja a konyhakést, még pedig rézsútos irányban és már hullanak is a foszlóbélü kenyérszeletek. Guillottine módszer, » Hogy tölti el a táborban a cserkész az életét? Az első reggeli ébresztő a rigófütty. Nagy hangversenyek vannak itt naponta. Reggel a rigók a szimv fónikusok, este a cserkészek. Node menjünk csak sorjában. Jön a hivatalos ébresztő. Egy nagy dundigyerek a hornista, ugy recsegteti a trombitát, mint valami bezupált regimentskürtös. Pillád natok alatt talpon a cserkészhad. Mosdás. Mosdótál ugyan nincs, de ott csergedez néhány lépésre egy kis rakoncátlan patak, amely egyúttal tükör is. Festői házacskák tövében bujkál, elkorhadt, omladó malomkeréken bukdácsol keresztül, morog és zug, az emberemelte akadályok ellen, az embCrfejnagyságu kavicsokat körülcsókolja. Reggeli. Fontos müvelet, a cserkészgyomor nagyon kivánj^ a sürü, de bő táplálkozást. Éles füttyszó hasitja át a tábort. Utána vigyázba merevedik a társaság, ott, ahol áll. Felharsan az ügyeletes szava. — Sorakozó a reggeliért! Mennyei hangok. A csajkákat leakasszák a fákról, sturm, nagg kondérokból merítik a (inom l ^ót. Csak éppen hogy megvizsgálja a t iborparancsnok a sátrakat, néhány kézmozdulattal további csinosítás a sátrak körül, már ujabb porció következik: vajaskenyér uzsonna. Délfelé fürdő, az ám a nagy gyönyörűség. A tükör az tejüveg ahoz a vizhez, ami a forrásból bugyog fel a pétfürdői medencébe. Ilyenkor általános rémület vesz erőt a gyanútlanul fürdőzők között: — Itt vannak a cserkészek, meneküljön, ki m rre tud! Legtanácsosabb a vízben maradni, mert aki kinn van a vízből, az egy-kettőre visszakerül. A hancurozásnak vége se hossza. Megy a póló, versenyt úsznak, ki mellen, ki sprinten, a kicsiket tanítják úszni. Hazafelé vig énekszóval vonulnak, a táborban már büszke önérzet dagasztja a szakácscserkész mellét, micsoda ebédet is főzöttl Az ebédnél rendszerint közelharcokra kerül a sor a pótadagokért, hogy kinek jusson. Kivétel nélkül mindenki jelentkezik a pótadagért és nagy csatakiáltással forgatják tomahawjaikat, illetőleg kanalaikat, akiknek sikerült ilyen létszámfeletti porciót kipanamázni. Ebéd után levélírás következik. A tábori rend szerint minden cserkész minden harmadik nap köteles hozzátartozóinak irni. A levelekben persze mindenki jól van (ami igaz is) és mindenki éhes (ami szintén igaz, mert a cserkész állandóan éhes). Az egyik ilyeneket irt haza: — Édes anyukám! Jól vagyok, légy szives küldjél cipőfűzőt, cipőkrémet és egyéb nyalánkságokat. Szerető fiad: Dugó Jani. Azonkívül csomagot irjál édes anyuskám. • Pihenő is van ebéd után, majd a szolgálat átadása következik. Ez nagyon komoly dolog. A tábort őrzik. Engedély nélkül senki sem távozhat, idegenek nem jöhetnek a kötéllel körülvont tábor területére, az őrszem nem engedi be. Van a táborban egy aranyos szegedi gyerek, a Gellért nagy álomszerető, hát egyszer megtörtént no, elnyomta az őrsön az álom. Mikor a gyerekek ezt észrevették elővettek egy doboz fekete kakaspasztát és bekenték vele az egész arcát. Mikor a szolgálatot átadják, következik a játék. Elképzelhetetlen, mennyi játékot tudnak. A pöttömnyi apróságok a parancsnokkal is eljátszogatnak. A szertáros ilyenkor mutatja be a krinolinost Kezébe vesz egy darab kötelet, összekötözi a két végét, az egyiknél egy tiz centi hosszúságú darabot hagy szabadon és elkezdi a feje körül forgatni, remek krinolín formát tud belőle kihozni, a komplikáltabb hullámzóbb faitáját dugóhúzónak hivják. Hemperegnek a füvön, az egyik azt mondja, amikor fellöki a másikatt — No, ez jól esett — közben nagy megelégedéssel simogatja a hasát. Van atlétika, gyakorlatoznak szokásos katonai Láb- és kézizzadás. A láb és kéz túlságos izzedása sokaknál kellemetlen zavarokat okozhat. A lábu||ak közt a bőr kipállik, a hus összehúzódik, crennye«, roszszagu lesz, nagy fáj— dalmekkal egybekötve. A Szent Rókusrlábsó az egyetlen tökéletes szer ezen bajok leküzdésére. Szabályozza a kéz és léb kipárolgásai, kinyitja az eldugult pórusokat, megszünteti egycsanásra a láb kellemetlen szagát. Akiknek lába a sok áüdogálés, jórkélás folytán, továbbá a cipő nyomása vagy szorilása miatt izzad, |ól teszi, ha naponként csak llzperce? meleg 1 kanálnyl Szent Rókus-lábsóvot lelilett lábfOrdőt vesz. A lábsós melegvíz élénkíti a vérkeringést, a bőrt egészséges és ruganyos ál'apotba hoz7ei, megkíméli a lábat a kínzó fájásoktól. 1.15 mozdulatokkal, a parancsnok kihallgatást tart A tábori élet egyik igen szép része az ima. A tábor közepén lengő zászlót négyszögbe formálva állják körül a cserkészek. Levonják a zászlót, kürtjei, a segédtiszt elmondja az imát. a cserkészek tisztelegnek. • Az ima után vacsora, szintén igen fontos hadmüvelet. Végül pedig a tábori életnek talán legszebb része fejezi be a napot: a tábortűz, Az erdő valamelyik tisztásán nagy csomó gallyat hordanak össze, meggvujtják és a lobogó lángok sok-sok megelégedett és vidám arcot világítanak be. Először jön a cser készinduló: — Fiuk föl a fejjel... Tréfás jeleneteket, monológokat, apró színdarabokat adnak elő, de milyen ügyesen és mennyi rátermettséggel. A tábori zenekar rázendít a »harminckettes baka vagyok én« jól ismert slágerre, előlép egy meglepő jó hangú tenorista, kerül j gitár is. Minden szám után felhangzik az ütemes i cserkészelismerés: — B, r, a, v, ó! Bráoóóó! Az ilyen jelszavakban különben is nagyok. Van egy jelszavuk: — Ale vivo, ale vejvo, ale vivo vejvo vu, löfi, löfi, löff, löff, löff. Ők azt mondják, hogy olasz csatakiáltás. Tiz órakor panaszosan elnyújtva takarodót sir a kürtös. Potyó a tábor legkisebb és legkedveltebb cserkésze. Kedvetlenül fülel fel, olyan jó volna még egy icurka-picurkát hallgatni a meséket, a dalokat De parancs, parancs, le kell feküdni. Még egyszer keményen felcsattan az utolsó jelszó: — Trianon, Trianon, Trianon, Nem, nem, soha, Nem, nem, soha, Nem, nem, soha. Felszedelőzködnek, a tábortűz egyre halváoyul, csak a zsarátnok piroslik, a sátrakban felgyúl-nak a kis villamoskörték, a Vadász harmadszor kesergi el a >capistráng«-ot, de ezt már nem is hallják. Vidámország kiskatonái, édesdeden alusznak és álmodnak az anyukáról, az otthon maradt kis testvérkéről és a holnapi nagy »kajá«-ról: hét tortát rendelt a parancsnok ur szombatra, Várpalotáról. Gábor Araold. • НИМИ I I • ни—И niMZtPŰK kúpos alaüban P104-.— dobalakban - P 94,— к. t. t. budapesti fiókja Budapest, V., Váci-ut 22-24. Telefon: Lipót 923-36, 023-37, 623-38veszély nélküli éjjeli utazását biztosítják nagy sebességeknél is. Nagy erősséaű távfény, kényelmes fénytompitás. Ára 200 mm átmérővel páronként