Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-13 / 156. szám

1929 julius 11. nfiíjf Vr.V AR^TlSZAG ^ola|ok, lakkok, zománcok, parkett beeresztő és fényesítő, seprő és kefeáruk, kékkő, raffie, gyanta stb., гРМкЁРЩ mindenféle vegyi és háztartási cikkek CTlIáfllfí áo CiqHA fe«lékkereskedésOfeben, Dugonics tér 11. Telefon 1 ОТ. • VV»^••m^Slimip legolcsóbban beszeiezhelók OtlldHf* C5 OldUU Kálvin lér 2, Ref. palota. Telefon 9-88. ш Kilencszázegy nevet töröltek a választók névsorából A kihagyott válaszlók névjegyzékéi közszemlére leszik ki 34,641 törvényhatósági választó van Szegeden (A Délrrfagyarország munkatársától.) Az aj közigazgatási törvény végrehajtási rende­letének közzététele után a polgármester intéz­kedésére azonnal megkezdték a városházán a közigazgatási választók névjegyzéktervezetének összeállítását. Tiz tisztviselőt vezényelt ki erre • munkára a polgármester, akik a közgyűlési teremben láttak neki a nagy munkának és dol­goztak tiz na_pon keresztül forszírozott tem­póban. A törvény értelmében a közigazgatási vá­lasztók névjegyzékét az 1929. évre összeállított országgyűlési választók névjegyzéke alapján kellett összeállítani, úgyhogy a névjegyzékből törölni kellett azokat, akiknek a törvény sze­rint nincs közigazgatási választójoguk, ha or­szággyűlési választójoguk van is. így többek kőzött a tőrvényhatósági választójog alapföl­tétele a hatévi helybenlakás, ezzel szemben az országgyűlési választójoghoz csak kétévi helybenlakás szükséges. Á névjegyzék össze­állításával megbízott tisztviselők egyenkint vizsgálták meg*az előföltételeket minden egyes választónál, még pedig egy hét évvel ezelőtt készített lista alapján, amelyben a lakosságot íratta össze a város hatósáca uccátikint és te­renkint. A névjegyzék összeállításával megbízott tiszt­viselők most készültek el munkájukkal, amely­nek eredménye a következő: Az 1929. évi országgyűlési képviselőválasz­tók névjegyzékében 35.572 választó neve sze­repel, ezek közül elhalálozás cimén töröltek 338-at, azon a címen, hogy nem laknak még hal év óta Szegeden 371-et, 139-et azért tö­röltek, mert idézésre sem jelentek meg, hogy igazolják helybenlakásukat, hármat pedig azért, mert nevük kétszer szerepelt a névjegy­zékben. így összesen 901 nevet töröltek a név­jegyzékből. Az ideiglenes törvényhatósági név­jegyzéktervezet szerint tehát Saeged város te. rületén ZkMl törvényhatósági választó van. A kihagyottak alfabetikus rendbe szedett névsorát a városházán közszemlére teszik ki, ellene a kihagyottak julius 15-től 25-ig szó­lalhatnak fel. Áz igazoló választmány julius 31-én bírálja el a felszólalásokat és határoza­táról Írásban értesjti az érdekelteket. A Kereskedők Szövetsége megfelelő helyet akar biztosítani a szegedi kereskedőknek az uj törvényhatóságban Л szöveiség nagylanácsa pénleken foglalkozott a törvényhatósági választásokkal (A Délmagyarország munkatársától.) A Kereske­dők Szövetségének nagytanácsa pénteken délelőtt népes nagytanácsi ülést tartott, amelynek egyedüli tárgyát a törvényhatósági választások előkészítése képezte. Vértes Miksa elnök megnyitójában utalt arra, hogy a szövetség alapszabályai értelmében Szeged város kereskedőosztálya érdekeinek védel­mében indokoltnak látja, hogy gondoskodjék a kereskedőosztály arányos és megfelelő képvisel­tetéséről a törvényhatóságban. Az értekezlet össze­hívásának célja az volt, hogy biztosítsa a keres­kedőosztálynak egyöntetű, egységes állásfoglalását a törvényhatósági választásokban. Dr. Kertész Béla szövetségi ügyész ismertette a közigazgatás rendezéséről szóló uj törvényt, rámu­tatott arra, hogy a választásnak három utja áll nyitva a kereskedőosztály számára, amelyen keresz­tül a törvényhatósági bizottságban megfelelő kép­viseltetésről gondoskodhatik. Ez a három vá­lasztási eljárás: a legtöbb adót fizetők sorából történő választás, az általános választás és a ka­marai érdekképviseleti tagok megválasztása. In­dítványozza, mondja ki a szövetség nagytanácsa, | hogy a törvényhatósági választások ügyét a szö­vetség napirenden tartja, céljául tűzi ki, hogy a kereskedőosztály erkölcsi súlyának, gazdasági jelentőségének és a közteherviselésben való ré­szesedésének arányában biztosítson magának he­lyet a törvényhatósági bizottságban. Indítványozza továbbá, hatalmazza fel a szövetség nagytanácsa az elnökséget, hogy a választások ügyét a nagy­tanáccsal karöltve intézze. Bokor Adolf az indítványt magáévá teszi, ennek kiegészítéseként azonban még azt is javasolja, ha­talmazza fel a nagytanács az ' elnökséget arra is, hogy a választás céljának érdekében más tár­sadalmi osztályokkal, vagy csoportokkal tárgya­lásokat folytathasson és kedvező esetben kapcso­latot létesítsen. Bruckner Ede, Hoffer Jenő és Csonkd Gergely felszólalásai után a szövetség nagytanácsa elfo­gadta az előterjesztett határozati javaslatot és Vértes Miksa elnök az ülést azzal zárta be, hogy a kereskedőosztály tagjait a jelenlegi nehéz gaz­dasági helyzetre való utalással a választások körül is összetartásra buzdította. Egész estig nem jött vevő az üzletbe, a zárórai egyetlen vevő miatt följelentette a rendőr Emikor a bírói ítélet az élethez alkalmazkodik Szomorú történetek a kihágás! bíróságon (A Délmagyarország munkatársától.') A kihágási bíró sokszor nem ragaszkodik mere­ven a törvény és a rendeletek szigorú megkö­töttségéhez. Az ítéletek kiszabásánál nem egy esetben érvényesül a megértés és előfordul az is, hogy a törvény alkalmazkodik az élet­hez. Két ilyen kihágási ügyben hozott Ítéletet pénteken dr. Stadler István rendőrkapitány, kihágási biró. K. J. rövidáru kereskedőt záróra tulhágása cimén feljelentette az ellenőrző rendőr, mert este hét óra után nyitva találta üzletét. K. J. kétségbeesve védekezett. Elmondotta, hogy ju­lius harmadikán egész nap tétlenül ütt bol­tocskájában. Vevő nem tévedt be. — Máskor is igy szokott lenni —, mondotta. Hogy milyen a mai kiskereskedő élete, azt csak az tudja, aki kereskedő és nap-nap után reménytelenül áll boltjában. A kérdéses nap még senki sem vásárolt nálam. Eltelt a dél­előtt és jött a még álmosabb délután. Este hét óra előtt nagy szomorúsággal zárni akar­tam. Már húztam a redőnyt, amikor nem akartam hinni szememnek. Vevő lépett be az üzletbe! Nyakkendőt és gallért akart vásá­rolni. Az üzletbe hét óra előtt három perccel léfíett be. Boldog voltam és készséges. Az üzlet összes nyakkendőit kirámoltam a pultra. Hét órakor az üzleti ajtót félig lehúztam... Tud-, tam, hogy hét óra után vevő már nem lehet a boltomban... De kapitány uram! Kidobha* tom-e az egyetlen vevőmet, aki hozzám be­tévedt... A vevő válogatott. Tükörben pró­bálta a nyakkendőket... Közben lehetett már félnyolc is, amikor hirtelen felfutott a félig leeresztett redőny és az ajtóban megjelent a rendőr... Záróra tulhágás cimén feljelentett és most itt vagyok... Ha elitélnek» árve­reznek nálam... ^ A terhelt kereskedő után kihallgatták a ve­vőt is. Illés Péter egyetemi altiszt azt mon­dotta, hogy még hét óra előtt ment be az üz­letbe. Nem talált megfelelő nyakkendőt és igy lehet, hogy félnyolc felé is még benn volt az üzletben. A feljelentő rendőr is vallomást tett — Félnyolc előtt egy perccel volt. amikor beléptem az üzletbe. A két tanú kihallgatása után a kihágási birtf ítéletet hirdetett. — Máskor zárjon be pontosan! Most az egy­szer felmentem a vád alól. A vád nincs is pontosan bebizonyítva, azonkívül figyelembe, veszem a nehéz gazdasági' helyietet ¿a. Igy szólt az ítélet. , A másik kihágási ügyben egy idegbeteg nvn­galmazott csendőrőrmester volt a vádlott. Jú­lius 4-én éjjel botrányt okozott az Emke előtt. Már ötször volt közbotrány okozás cimén el­itélve. Nappal józan, derék ember. Egy pohár bortól azonban elveszti az eszét. A kérdéses napon ismét ivott és olyan botrányt rende­zett, hogy a rendőrök alig tudták lefogni és B fogdában kényszerzubbonyt adtak rá. Mint visszaeső bűnösre most már elzárás várt és elitéltetését felsőbb hatóságának is jelenteni kellett volna, ami nyíjgdijának elvesztését je­lentheti A vádlott csendőrőrmester annyira kétségbe volt esve kihallgatása alkalmával, hogy síró­görcsöket kapott, öngyilkosságot emlegetett. — Elvesztem a nyugdijamat! — siránkozta. A kihágási biró többszörösen büntetett elő­élete ellenére is ismét megkegyelmezett. Pénz­birságra ítélte és az ítéletet nem jelenti felsőbb hatóságának. Szegeden pénteken délelőtt talán a legbol­dogabb ember volt ez a szerencsétlen éjszakai lump. Két évre ítélték Klotz szenátort Páris, julius 12. A hűn tetőtörvényszék Klotz volt pénzügyminiszteri szenátort fedezetlen csekkek kiállítása és csalás miatt kétévi fog­házra és 50 frank pénzbüntetésre ítélte. Robbanás egy hajógyárban Caen, julius 12. Az itteni hajógyárban a Glaukos görög búvárnaszádon elhelyezendő különböző készülékek kipróbálása közben a préselt levegővel telt egyik palack felrobbant. A robbanás megölte Caríou fregatfkapitányt, egy görög mérnök, valamint két altiszt, to­vábbá a ffajógyár három munkása súlyosan megsebesült. A robbanás okát mindeddig nem sikerült me'.ít'ánítani.

Next

/
Thumbnails
Contents