Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-11 / 129. szám

t ElöUzetési Ära havonta 5-2!» vldíten és a lítvAroíbai J'61, uuiliSldiJn 6-40 pengő, egyes sz&m lö, vasár- és Ünnepnap 24 i!tl«r SZEGEDt SzerbetcM»ég: Somogyl uccs 22.1. em Telefon: 13—33.^Kiadóhivatal, kttlcidnkünyvtar és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda t löw 1 póí ucca 19. Telefon - 16—34. «»«»«» RCTBHHBiMHHaBBHaBi Kedd, 1929 junius 11 <•>98 J 1/ V. évfolyam 121. szám MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőse^ és kiadóhivatal: Andráily ucca 25. Telefon: 49 szám. « » « » « » « » u » •••HM Kinyílni az ablakot! Emlékezzünk csak vissza, ha egy kicsit kényelmetlen is a visszaemlékezés... A párisi béketárgyalások idején Apponyi Albert gróf icvelet irt Simonyi-Semadam Sándornak, aki akkor borzasztó nagy ur volt Magyarországon és a levélben megcsillogtatott valami reményt a rom-Magyarország akkori sorsintézősége előtt. Azt, hogy a magyar békedelegátusok oly magukra hagyatotíak, mint szüret után a szőlő, senki a világon nem veszi őket komolyan, még csak annyira se, hogy rossz képet mutatnának nekik. Egyszerűen nem vesznek róluk tudomást, keresztül néznek rajtuk, mint a levegőn. Csak egy oldalról számithalnak legalább erkölcsi támogatásra, amiből azonban könnyen lehel gyakorlati támogatás is: csak az angol Labour Party mutat megértést és rokonszenvet a megalázott és megkáspártnak nagy jövője van. Történhet olyan gyalázott Magyarország iránt s az angol munfordulat, hogy Anglia sorsának irányítása ennek a kezébe kerül s az Magyarország feltámadását jelentheti, ha valami közbe nem jön... De közbejött valami: Somogyi Béla meggyilkolása, amit kényelmetlen dolog emljgetni, de lehetetlen elfelejteni. Lehetetlen nemcsak azért, mert a magyar munkásság minden esztendőben követeli az ismeretlen orgyilkosok kikutatásál, hanem azért is, mert az orgyilkosok nemcsak két publicista életét oltották ki. Hosszú időre kioltották a hékerevizió lehetőségét is, mert egyetlen támogatónk, az angol munkáspárt is visszahúzta tőlünk a kezét, mihelyst közénk állt a meggyilkolt munkásvezérek véres árnya. Tiz év beit el, mióta Apponyi megírta lerelét és megjósolta azt az idői, mikor Anglia sorsának irányítása a munkáspárt kezére fog kerülni. Ez az idő most eljött és — nem okoz általános örömet azon a Magyarországon, amelynek, mint mindenki tudja, egyetlen életlehetősége az angol munkáspárt választási programjának első pontja- a békeszerződések revíziója. Kissé bajos követni és megérteni azokat a gondolatmeneteket, amelyek szerint Magyarországnak legalább is rezerváltan kell néznie a munkáspárt hatalomrajutását, holott a magyar külpolitika sehol se talál más pozitív reményt és utat a jobb holnap felé, csak éppen MacDonaldék győzelmében. Lehetnek, akik nem szívesen fogadnák a segítséget az angol munkáspárt kérges tenyerétől. De a barátkozás néhány francia arisztokratával és az összeőlelkezés az olasz diktatúrával eddig nem vezetett eredményije. Megértjük azokat, akik' szivesebben csevegnek francia arisztokratákkal és finom olasz fasiszta férfiakkal, mint angol munkásvezérekkel. De mikor Magyarország holnapjáról van szó és szó van a ma elviselhetetlen suiyának csökkentéséről, akkor azokkal kell csevegni, akik a csevegés után segileni is tudnak. Akik akarnak is tudnak is segíteni, még akkor is, ha kevésbé járatosak a aauseire művészetének finom árnyalataiban. Ha nem csalódunk, akkor a magyar kelletlenségnek és kedvetlenségnek az a magyarázata, hogy a magyar belpolitikában a saját érdekünkben bizonyos tekintettel kell lenni a Labour Partvra. ha mentési munkálatokat várunk tőle. Az angol munkáspárt programjánál, természeténél, összetételénél fogva respektálja az idegen országok teljes szabadságát belügyeik intézésénél. Tehát a beavatkozásnak semmilyen formájától nem kell tartani. Viszont kétségtelen, hogy MacDonald kormányrajutása kiélezi a mai helyzetet és azt követeli a magyar politikától, hogy alkalmazkodjék az európai közvélemények nagy 'áramlataihoz, ha hasznát akarja látni ezeknek a npgy áramlatoknak s alkalmazkodjék akkor is, ha az áramlatokat nem Kemal basáról és Mussoliniról, hanem MacDonaldról nevezik el. Flers és Caillavet egyik vígjátékában, A zöld frakk-ban a francia akadémia. tagavató gyűlésén az egyik hölgy azt szeretné, ha ki nyitnák az ablakot, hogy egy kis friss levegő jusson a zsúfolt terembe. A kívánság hallatára ijedten kap a fejéhez az egyik öreg akadémikus : — Kinyitni az ablakot és friss levegőt ereszteni be ide, az akadémia kupolája alá'.... Az angol munkáspárt térfoglalásától csak azok félhetnek, akik nem szeretik kinyitni az ablakokat és nem szeretik a friss levegőt. Pedig a friss levegőre épp ugy szükség van Magyarország újjászületésénél, mint arra, hogy egy győztes nagyhatalomnak valamilyen erős, nagy pártja karolja fel határozottan és nyomatékosan, nemcsak pajeiikus frázisokkal, hanem tettekkel is azoknak az ügyét, ákiket a háború végén letiport a hadiszekér. 9 pápa alkotmányt adott a Cftta di Vaticansiak „A pápa a birdi és végrehajtói halalom teljes jogú birtokosa" (Budapesti tudósítónk telefonj'lentése.) Rómából jelentik: A pápa államának, a Ciila di Vatioannak hétfőn alkotmányt adott. A Vatikán államának törvényeit XI. Pius pápa az abszo'ut szuverenitás alapján hozta meg. A vatikáni alkotmány 21 szakaszból áll és kimondja, hogy a pápa a Citta di Vatícan birói és végrehajlói hatalmának teljes jogú birtokosa. Az alkotmány a törvény megszegésének esetére kirovandó büntetéseket ls tartalmazza. A külföldi államfők és kormányfők élete, vagy személyes szabadsága ellen a Vatikán területén elkövetett büntettet épp ugy büntetik, mintha a bűntény a saját országában .történt volna. A pápa elleni merénylőket az olasz törvény szerint büntetik, amely a • halálbüntetést jelöli meg a legsúlyosabb bünI telésképpen. A kisantant tiltakozó jegyzéket nyuft át a magyar kormánynak Bethlen legutóbbi beszéde miatt „A kisantant államai revízió alá veszik Magyarországgal szemben tanusitol* magatartásukat", — irják a bukaresti lapok (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelenük: A külügyminisztériumból i származó megbízható értesítés szerint a budipesti jugoszláv követ kedden tiltakozó jegyzéket nyújt át a magyar kormánynak Bethlen miniszterelnöknek a Hősök emlékművének leleplezése ' alkalmából mondott beszéde miatt. Bukarestből jelentik: A román kormány küszöbön álló budapesti lépéséről a lapok a következőket jelenlik: Szóbeli tiltakozásról van szó. amelyben a román kormány felhívja a magyar kormány figyelmét arra a körülményre, hogy a kisántánt mindig támogatta a magyar érdekeket«, igy például a Magyarországnak nyújtott ujjá, építési kölcsön alkalmából is A jelenlegi román kormány mindent megtesz, hogy közeledést hozzon létre a két állam között, Magyarország magatartása folytán azonban, amit legjobban Bethlen István miniszterelnök május 26-iki beszéde jellemez, a román kormány és a kisántánl másik két állama »kényszerítve érzik magukat, hogy revii'ió alá vegyék a Magyarországgal szemben tanúsított magatartásukat.« A kisántánt a bukaresti lapok szerint a nagyhatalmaknál is lépéseket tesz, de »egyelőre nem kívánja az ügyét a Nésszőve.tséa elé vinni«. Madridban levették a napirendről az optánspöröket (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Madridból jelentik: Ma megkezdődött a Népszövetségi Tanács 55. ülése. A zárt ülés befejezése után, amelyen Lynds den-BoII tábornokot a magyarországi fnvcsztigáeiós bizottság elnökévé nevezték ki, az ülést nyilvánosnak jelentették ki. A napirendre való áttérés előtt Adatéi tanácselnök köszönetei mondott a spanyol kormánynak a Nénszövetséfl elhelyezéséről. Vinones dt>s í^wi üdvözölte a tanácsot és kijelentette, hogy Spanyolország megdönthetetlen szilárdsággal igyekszik közreműködni a Népszövetség békemüvén. Az ülés napirendjén csak két politikai pont szerepelt, nevezetesen a két optánsügyi tárgyalás Magyarország és Románia, illetve Jugoszlávia kőzött, amelyek kcizflt az elsőt a tanácselnök ja1 vaslaiárn. tekintettel a tolyamatban levő