Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-09 / 128. szám

— r rí 1929 június 9. PflRMFTT V Pfllll №IFFRF<S7Tfl kimérve k^_kint 80 ,i,lép- Hideg enyv kaPható Berger László i KBlSlLI I V. B№LUI2LLR1L$£,IIJ festékkereskedésében, Tisza Lajos körút 51. (Ottovay vasüzlet mellett.) sei A technika ellenségei Mozisok akarják mepakadólyoznl Magyarországon a beszélőfilmek bemutatását (A Délmagyarország munkatársától.) A mozisoknak Budapesten székel egy országos szervezetük, a Magyar Mozgóképüzem Engedélyesek Országos Egyesülete. Ez az egyesület több egyszerű szakmai érdekképviseletnél, amennyiben irányítóiig nyul bele a kötelékébe tartozó mozivállalatok programjának megállapításába és igy üzletvitelükben is befolyásolja őket. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy a filmek csaknem kizárólag filmkótcsönzö vállalatok utján kerülnek forgalomba és az egyes filmek kőlcsöndija nagyon különböző. Ha nincs konkurrencia a mozik között és ezek nem kénytelenek egymással a drága és szép filmek kikölcsönzésével versenyezni, kétségtelenül jelentősen tudják üzemi költségeiket apasztani. Igaz, hogy az üzemi költségeknek ilyetén apasztása a közönség rovására történik, amely elesik esetleg attól, hogy az igazán szép filmeket megismerje. Ez a példa mutatja, hogy mennyire fontos világszerte mindenütt a mozikra nézve a kartellszerü megállapodások létesítése és ez teszi érthetővé azt a harcot, amely most váratlanul kitört a magyar mozisok egyesületébea. Röviden arról van szó, hogy a budapesti mozisok egyrésze meg akarja akadályozni, hogy a magyar közönség a technika legújabb vívmányát, a beszélőfilmet megismerje. A beszélőfilm körülbelül két év óta külföldön mindenfelé óriási lépésekkel halad előre. Az Egyesűit Államok 22 000 mozija közül 3A00 már berendezkedett beszélöfitmek bemutatására és Európában is alig van már oagyváros, ahol ne volnának beszélőfilmeket bemutató mozik. Minden állam kormánya a beszélöfilm bevezetését örömmel üdvözölte, mert ennek rendkívül fontossága van a kereskedelmi és fizetési mérleg szempontjából is. Különösen azokból az országokból, melyeknek számottevő filmiparuk nincs, évente sok millió megy kJ filmekért a külföldre, főleg pedig Amerikába. Az egyetlen mód ennek az amerikai monopoliuntnak a megtörésére a beszélöfitmek elterjedése, melyeket csak egyes nyelvterületeken belül lehet előállítani. Angol, vagy spanyol beszélőfilmmel ugyanis Magyarország határain belül hiába kísérleteznének. A beszélőfilmek bemutatása azonban a mozik berendezésének átalakítását teszi szükségessé, ami költséget jelent a mozitulajdonosokra nézve Ezért Indult meg mozgalom a budapesti mozisok körében arra, hogy egyesületük kötelezze a tagjait arra, hogy egy előre megájlapitandó terminusig, 1930 május 30-ig Magyarország területén beszélőfilmet egyáltalán nem hoznak forgalomba. Minthogy a mozik legnagyobb részénél május végén megkezdődik a nyári szünet, a gyakorlatban ennek a határozatnak keresztülvitele azt jelentené, hogy a jövő év szeptemberéig a magyar közönségnek csak az a része ismerheti meg a beszélőfilmet, amelyet szerencsés anyagi helyzete arra képesít, hogy külföldre menjen utazni. Persze egy ilyen határozat csak akkor ér valamit, ha azt meg is tartják. Most tehát azok a mozisok, akik fáznak a beszélőfilm behozatalától, azt akarják keresztülvinni, hogy az egyesület kötelékébe tartozó összes mozisok vállaljanak kötelezettséget arra, hogy a megállapodást nem szegik meg s amennyiben mégis megtennék, ötvenezertől kétszázezer pengőig terjedő pönálét fizessenek. Azonfelül gondoskodnak róla, hogy az ilyen szerződéstszegő mozist a többi szakmabeli vállalatok bojkottálják és a bojkottot még azokra a filmvállalatokra is kiterjesszék, melyek vele összeköttetésben állanak. Szeretnénk remélni, hogy ez a tervezgetés csak tervezgetés marad és ez a közönség ellen kötendő kartell nem jön létre. Elvégre a magyar közönség, amely épeuugv fizet a szórakozásáért, mint az angol, vagy német publikum, megkövetelheti, hogy a pénzéért neki is hasonló értéket nyújtsanak. A magyar közönség sem kiskorú és nem hajlandó elhinni az olyan meséket, hogy egyes mozi-hitbizományosok azért húzódnak a beszélőfilm bemutatásától, mert az még technikailag nem tökéletes és ők csak akkor akarnak a beszélőfilmekre áttérni, ha az már nem hagy fenn semmi kívánni valót. Az olyan dajkameséket sem hiszi el a magyar publikum, hogy az Egyesült Államokban azért rendezkedett be csak háromezernégyszáz mozi beszélőfilmekre, mert a többi ott is meg akarja várni a technika további fejlődését. A valóság az, hogy a számottevő mozik már mind mutatnak be beszélőfilmeket és már csak az egészen jelentéktelen vidéki mozik tartózkodnak tőle. Ilyen érvekkel nem lehet a technika fejlődésének útját alláni. Valamikor kezdetleges volt a vasút, a gőzhajó és az automobil. De épen a vele való foglalkozás fejlesztette ki valamennyit a gazdasági eiet döntő jelentőségű tényezőjévé1. Igy voltunk a rádióval is, amelynél szintén némi elkeseredéssel voltunk kénytelenek végigélvezni, hogy nálunk még az engedélyezés módozatairól tárgyaltak, mikor a külföldön már mindenütt javában rádióztak. Igazán semmi indokoltsága sem lehet, hogy a mozinál, amely monopoliumnak nem tárgya, maguk a mozisok öljék meg az egészséges versenyt és gördítsenek akadályokat a fejlődéséneit útjába. A beszélőfilmet ellenző mozisok morális nyomást akarnak azokra gyakorolni, akik hajlandók volnának a beszélőfilmet nálunk is bevezetni. Tévedésben vannak. Ez volna az immorális nyomás. Évekkel ezelőtt a Kúria egy esetben, mikor több munkaadó összeállt és váltókat helyezett letétbe, hogy ezzel biztosítsa az egymás üzemeiből kilépő munkások bojkottját, megállapította a turpis causa esetét és nem engedte meg a peresitéseket Ebben az esetben az erkölcsi turpis causa forog fenn a közönséggel szemben. Ha a mozisok meg akarják védeni anyagi érdekeiket, azt ne ugy cselekedjék, hogy kevesebbet és rosszabbat nyújtsanak a közönségnek, mint a külföldi vállalatok, hanem kapcsolódjanak bele a technikai haladásba és igyekezzenek olyant nyújtani, ami érdemessé teszi mozijaik látogatását. SALAMON BÉLA... Von •e, aki e nevet nem ismert 1 Nincs 1 Mindenki ismert, mindenki szereti, mindenki megnézi, mert mindenki élvezi a humor koronázatlan királyát a népszerű Salát, aki nagylábon él — rágalom, hogy 54 es a cipője, csak 49-e« — mert 8vé a legnagyobb láb széles ez országban. VI/14-I vendégjátékával 5-fk éve boldogítja a vidékei, lehét iubilárts előadás. Nem is volt eddtg olyan ragyogó műsora mint az idei. A bohózatok egész halmázát adja Salamon és kis társulata. A legszellemesebb, a legmulatságosabb, a legnevettetőbb mOsor koronája mégis Salamon legnagyobb sikere a Vonósnégyes lesz, Szőke szakái hallatlanul szellemes bohózata, mely eddig még Szegeden nem ment. Egyszóval pazar 3 teljes óráig tarló kacagás vigságtól lesz hango» a Belvárosi a jövő hét péntektől vasárnapig. Boros Untainál füSSkXSkl E heíi reklámcikkeink: Szines trikó, amerikai P 6"80 Színes trikó, szoknyás P 7"50 Sapkák, napellenzők, ővek stb. legolcsóbban, nagy választékban. ! FUrdőruhák divatlap után, mérték szerint. WMMMyMMMIIMMMMMWMMUMMMMMMUMMMWMyMWWWWMWWMWWMWMMUMWUUMWWWUUMWWWUMMWWyW? Kellemesen utazhat, ha böröndfe. ridUcUl/e WAMBACH bőröndös és bőrdíszművestől való. Kelemen ucca 2. FeltUntí olcsó áraiét 947 Használt »76 motorkerékpárok meglepő olcsón 18 havi részletfizetés melleit kaphatók Alth Károlynál «°<<*y Miklós u. 12. sx. AT 1 A legtartósabb luxuslcecsi! Olcsósága, karosszériájának gyönyörű vonala, motorjának zajialan sima járása, minden más márkájú luxuskocsi elé helyezi magát. Tekintse meg különböző typusainket, biztosan megtalálja az Önnek legjobban megíelelőt. Typusaink 509, 520, 521, 525 négy és hatüléses kocsik. Taxisoki 509-es kocsit vásároljanak, olcsó, tartós, kis üzemköltségii. DélkerUletl képviselet: 963 Szekulesz és Vésziis, Kölcsey u. 11. Telefon 11—62. G. F. B. a tökéletes Bembergselyem harisnya ierakat Pollák Testvéreknél