Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-07 / 126. szám

1929 Junius 7. OPXHUGYARORSZAG 3 Művészeti kérdések a tanácsban A „Dorottya" kézirata — A fogadalmi templom apostol-kartonjai (A Délmagyarország munkatársától) Sok baj van a művészekkel, akik nem kezelhetők ugy, mint más közönséges emberfia. Emlékezzünk csak vissza arra az időre, amikor a színházi ügyeket kivették a belügyminiszter hatásköréből és a kultuszminisztérium ellátása alá bocsátották, egy­idejűleg át kellett helyezni a kultuszba az ügyek referensét, B e z e r é d j államtitkárt is. A mai korszak talán már hallomásból sem is­meri a nevét, de az öregebb szinész-generáció nagyon jól tudja, micsoda tüneményes diplomata volt ez a nagyon derék férfiú, hogy szeliditettc le a háborgó hullámokat, amelyeket az »éhhalál­lal küzködő« színigazgatók szubvenció-kérés for­májában hömpőlvgettck feléje. — Méltóságos uram — mondta a nagy Náci —, lelkemre mondom, hogy évről-évre egyre nagyobb vagyont fizetek rá a direkcióra. — Kedves direktorom — mosolygott Bezerédj —, a haza nem kívánhat öntől ekkora áldozatot. Csak egyet tanácsolhatok: hagyja abba a szinigazgatást. — Könnyű azt mondani, — kiáltott fel K. L — De miből élek meg akkor? Azért mégis szegényen, szégyenletes szegényen, csaknem nyomorban, halt meg ő is, a felesége is, pedig hol az utókor, amely bármilyen téren is fölvehetné vele a versenyt? A bohém néppel csak Bezerédj tudott tárgyalni. A világért sem bürokratikus módon, hanem ren­geteg emberséges, megértő lélekkel, méltányolva azt a szinte »transz«-nak nevezhető valamit, ami­ben a művészember él, könnyedén léve tul magát a nyárspolgári kis formaságokon. Hogy nem lehet velük ugy boldogulni, mint a spisz-szel, annak alább következik két példája. Az egyik szereplője, azaz érdekeltje, pláne már nem is él. Még a télen történt, hogy a szinügyi bizottság egyik ülésén dr. Szalay József fölvetette azt a kérdést, nem kellene-e Kacs óh Pongrác Do­rottyá-jának a szerző sajátkezű^ jegyzeteivel ellátott partitúráját, mint irodalmi és muzeális becsű kéz­iratot a városi muzeum részére megszerezni? Aki ismeri Szalay Józsefet, az természetesnek találja, hogy ez a gondolat legelőször is az ő agyában termékenyedik meg. Nem az előadási jog meg­vásárlásáról és értékesítéséről volt szó, csupán az eredeti kézirat muzeumbahelyezéséről. A tanács készséggel fogadta a tervet és meg­kereste a Kacsóh-örökösök megbízottját, egy buda­pesti zeneműkiadót, hogy szerezze meg az erre vonatkozó engedélyt. Kacsóh Pongrác hagyatékának azonban ügygond­noka is volt, aki megígérte, hogy érintkezésbe lép az örökösökkel. Most intéződött el az ügy, Szegedre nézve ked­vezőtlenül. Az érdekeltek megtárgyalták a dolgot és Kacsóh Jánoska gyámjai ugy döntöltek, hogy az apja hagyatékában maradt kéziratok felett egye­dül Jánoska rendelkezik, ha majd nagykorú lesz. Ez az idő pedig még messzire van. A másik müvészkérdés szintén a tulajdonjog körül forog. Márton Ferenc tudvalevőleg tizen­két kartont készített tizenkét apostolról a foga­dalmi templom számára. Ezeket a kartonokat nem­régen bemutatták Szegeden, aztán átvette azokat a templom épitője, hogy mozaik-remekekké vál­janak. Márton benyújtotta a 2400 pengős számláját a városhoz, amikor a mérnökség figyelmeztette a tanácsot, hogy Márton a kartonok tulajdonjogát fentartja magának és azokat csak a mozaikok el­készítésének idejére bocsájtja a város rendelke­zésére. Mit tehetett egyebet a tanács, — magához a művészhez fordult az ügy tisztázása érdekében. A tanács e szokatlan módon érvényesített igény­fentartással szemben megállapítja, hogy a város Mártonnál kartonrajzokat rendelt előre kialkudott árért; a kartonoknak tehát a munka, illetve a fizetés, teljesítése után a város tulajdonába kell átmenniők. Ez természetes is, hiszen azokra ugy a mozaikra való berakásnál, mint a később föl­jelenti végül a tanács, hogy a kartonokra a város tulajdonjogi igényét a leghatározottabban fenn­tartja. ...Hát nincs igazunk, mikor azt mondjuk, hogy a művészekkel nehezebb a tárgyalás? merülhető javításoknál, fontos szükség van. Ki­Besztercebányán elfogták a dr. Konczwald és a dr. Poliízer-féle betörések lettesét A vakmerő betörő kiadatását diplomáciai utón kéri a szegedi ügyészség (A Délmagyarország munkatársától.) A budapesti rendőrség csütörtökön délelőtt ar­ról értesítette a szegedi rendőrséget, hogy a cseh megszállott területi Besztercebányán el­fogták Kohlberg Ernő 32 éves kereskedősegé­det, akit azzal gyanúsítanak, hogy a dr. Konczumld és a dr. Politzer-ié\e betöréseket ő követte eb Kohlberg Ernő Besztercebányán még május 26-án »bukott le«c. Besztercebányán Murik Jó­zsef ottani ékszerészhez tört "be, de elfogták. Megmotozása alkalmával nagyobb értékű, ék­szememül talállak nála. Az ékszerek erede­tére vonatkozóan azonban Kohlberg felvilá­gosítást nem tudott adni. A besztercebányai cseh csendőrség erre Kohlberg személyleirását megküldte a budapesti rendőrségnek, ahol megállapították, hogy Kohlberg ellen a sze­gedi rendőrség körözőlevelet adott ki. Még 1928 november 25-én Szegeden két vakmerő betörés történt. Ismeretlen betörők teljesen kirabolták dr. Konczivald Tibor or­vos Kölcsey- és dr. Politzer János Berzsenyi­uccai lakását. A betörők azt az alkalmat hasz­nálták ki. amikor a lakásban senki sem tar- \ tózkodott. Dr. Konczwald Tibortól több, mint 12 ezer pengő értékű ékszert vittek el, mig dr. Politzer János kára 4000 pengő volt. A két vakmerő betörés után a rendőrség nagy eréllyel kezdte meg a nyomozást, de a tettesek nyomára nem tudott rábukkanni Megállapították, hogy a betörés napján "Sze­geden járt egy Kohlberg Ernő nevű többszö­rösen büntetett előéletű volt fegyenc, akinél két nap múlva Békéscsabán nagyobb értékű ékszereket láttak. Kohlberg Szegeden a közben elfogott Lóliáti Józseffel és Neumark Sámuel­lel volt együtt, akik előtt Kohlberg elárulta, hogy ő Szegeden két sikeres betörést követett el. Kohlberg ezután Bécsbe utazott, majd cseh megszállott területre szökött át. A szegedi rendőrség körözőlevelet adott ki ellene és a körözőlevelet megküldte ugy a bécsi, mint a budapesti rendőrségnek. A betörő elfogatása természetesen nagy örö­met keltett Szegeden. A rendőrség Kohlberg elfogatását jelentette az ügyészségnek is. Az ügyészség az igazságügyminisztépium utján Kohlberg kiadatását kéri a cseh hatóságoktól. 1 H&SÖk emiékOiinepe-ről készült eredeti filmfelvételek. OSI BELVÁROSI MOZI Junius 7. 8. 9 én Péntek, szrmbat, vasárnap LBANE HAID Wb E rózsanász. Szerelmi regény 10 felvonásban. — Aznnkivtll Pánik et fürdőben. Vigiáték 8 felvi nsslwn. Főszeieplő. JACK MS LHALL. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- is ünnepnap 3, 5, 7, 9 írakor • •—•HÍM' II •llllllllil IIIIIMl8WBB—— KORZÓ MOZI Junius 7., 8., 9 én, péntektől vasárnapig 16 éven felőlieknek! Jean Angeló SüSÍÍKÍ* Maria Jacobins főszereplésével MegCSa|| aSSZOflV. (Vera Mirzewa.) Urbancev Leó világhírű színművének filmváltozata 10 telv-oan, Azonkívül é„H rnnülftnin Dráma 7 felvonásban. Cgo repiliygep. Fősz: Eillne HammsrsWn. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3. 5, 7, 9 órúk.r Ali andóan frlsa HflüFF FQTOCIKREK kaphatók a Segesváry­Drogériában. 645 Színházjegyek a Délmagyarország jegy­irodájában elővételi díj néikül válthatók Már lehet kapni gyártmányú tiszta gyapjú fürdő­trikókat amerikai formában gyönyörű színezésekben, napfény és mosásban szintartó csoda olcsón 901 Pollák Testvéreknél Széchenyi iér és Csekonics u. G.r.D. gQártmánuoh gyári lerahata. A tanács redukálja az egyesületek segélyezését (A Délmagyarország munkatársától.) Ugy; látszik, hogy a tanács végkép megsokallotta azokat a segélykérelmeket, amelyekkel egyre veszedelmesebb mértékben árasztják el a leg­különbözőbb egyesületek, alakulatok a leg­különbözőbb célokért a súlyos anyagi gon­dokkal viaskodó várost. A csütörtöki tanács­ülésen kerültek napirendre azok a segélyké­relmek, amelyekről a Dél magyar ország mai számában közöltünk tudósítást, felvetve azt az ötletet, hogy a közgyűlésnek elvi határo­zatot kellene hoznia a segélymegszavazás el­len. A tanács az eléje került kérelmek leg­nagyobb részét már ebben a szellemben in­tézte el. Elhatározta például, hogy az Aero Szövetségnek, amely a turarepülőversény költ­ségeire kért ezerötszáz pengő segélyt, egy fest­ményt ajánl fel dij gyanánt, mivel az utóbbi időben valóságos raktárt vásárolt össze úgyis a város különböző művészek alkotásaiból. Szegény Papp Gábor például festmény valu­tában fizette lakbérét is, amig be nem került nagybetegen a kórházba. A szentesi nemzeti gyermekünnep rendezőségének segélykérelmét viszont levéltárba tette a tanács. A többi ké­relmek is hasonló sorsra jutottak, bár egyik­nél-másiknál volt szelídebb vita. A pénzügyi tanácsnok ugyanis azt javasolta, hogy ezeket a kérelmeket terjessze a tanács a p'énzügyi bi­zottság elé, ahol azután együttesen elintéző­dik valamennyi, a tanács többsége azortban az azonnali elintézés mellett foglalt állást. Egyetlen kivétel volt, a Rákóczi—Rothermere Reviziós Zászlószövetség, amely julius 29-éa szenteli fel Budapesten uj zászlóját és a vá­rosnak küldött egy §zép zászlószöget azzal, hogy azt váltsa meg valamennyi pénzzel. Mi­vel a zászlószög nagyon sáép volt és szépen belevésték Szeged sz. kir. város nevét, a ta­nács elhatározta, hogy ötven pengőt küld zászlószegmegválíás cimén az egyesületnek. És elhatározta azt is, hogy hazaérkezése után a polgármestert kéri fel a városnak az ünnepé­lyen való képvisel-isére, ha ugyan a polgár.j mester elvállalja ezt aL mggbizatást j

Next

/
Thumbnails
Contents