Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-06 / 125. szám

192« Junius B. Pfiyf» ov t no»« t fi Dr. MacQánszUy László tragédiába (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Machánszky László kórházi sebészfőorvos ked­den este lakásának orvosi rendelőjében fehér gézből hurkot kötött a nyakára és megfojtotta magát. Megdöbbentő öngyilkosságának hire csak szerdán reggel terjedt el a városban. A tragédia általános részvétet keltett mindenütt, mert Szegeden alig volt ember, aki dr. Ma. chánszkyt ne ismerte és ne tisztelte volna. Pihenés a Margitszigeten Dr. Machánszky László idegbajban szenve­dett. A túlfeszített munka teljesen felőrölte idegeit, a félületes szemlélésre azonban ez nem látszott meg rajta. Nagy erőfeszítéssel palástolta el feldúlt idegállapotát, úgyhogy kollégái és betegei semmit sem vettek észre. A túlfeszített munka következtében azonban pihenésre vágyott. Ezt hangoztatta hozzátar­tozói és kollégái előtt is, akiknek tanácsára május első napjaiban négyheti szabadságot kért és a margitszigeti szanatóriumba vonult. A szanatóriumi pihenés látszólag kedvező hatású volt. A mult hét szerdáján érkezett haza kipihenten, örömmel és munkakedvvel. Dicsérte a Szigetet és azt mondotta, hogy a négy hét alatt uj ember lett. Hazaérkezése után még néhány napig pihent, szinte ki sem mozdult ujszegedi villájából. Hétfőn reggel jelent meg először a közkórházban. Átnézte a betegek névsorát, majd meglátogatta őket. Szeretetteljes hangon beszélt mindenkivel. A súlyos betegeket kitartásra biztatta, a köny­nyebb betegekkel tréfálkozott. Hétfőn délután szokás szerint rendelt lakásán, kedden délelőtt pedig, szerdára már operációkat tűzött ki. Az utolsó nap Kedden délben még kiszaladt családjához Újszegedre, ott ebédelt. Szétnézett kertjében, majd délután három órakor visszament Fe­ketesas-uccai rendelőjébe. A lakásán a ház­vezetőnő fogadta, akinek a főorvos kijelen­tette, hogy délután nem fo;)a.d senkit. Számadá­sait, iratait nézi ál és ezért ne za­varják. A házvezetőnőnek nem tünt fel gazdájának rendelkezése. Ebez ha: onló esefmár máskor is előfordult és igy készséggel tett eleget a pa­rancsnak. • Este kilenc óra tájban azonban a házve­zetőnő nyugtalankodni kezdett. A rendelő ajtajában belülről kulcs volt és a szoba le volt függönyőzve. Először halkan, majd hangosabban kopogott. Zőrgetésére választ azonban nem kapott. Erre már rosszat sejtett és telefonhoz rohant A íőorvos Újszegeden tartózkodó feleségének te­lefonált és azonnal hazahívta. A főorvos fe­lesége néhány perc múlva a Feketesas-uccai lakásra érkezett. Néhány percig eredmény­telenül zörgettek a rendelő ajtaján, majd a házfelügyelő segítségével betörték az ajtót. A rendelőben A rendelő teljesen sötét volt. Az ablakon íüggöny. A villany fényében kabát nélkül a szoba közepén feküdt dr. Machánszky László­Arca. szed/rjeskék, vonásai eltorzulva. A nyakán hurokra kötve fehér géz Dr. Machánszkyné kiáltásaira összeszaladtak a házbeliek. A főorvos teste azonban már hi­deg volt. A halál már régebben beállott' Rendőri bizottság A tragikus öngyilkosság hirét először a köz­kórházba telefonálták meg, ahonnan először dr. Tóth Jenő közkórházi alorvos, a főorvos segédje érkezett meg. Dr. Tóth Jenő azonban már csak a bekövetkezett halált konstatál­hatta, majd a megdöbbentő öngvilkosságot je­lentette a rendőrségnek. A rendőrség részéről dr. Moldoványi László rendőrfogalmazó és dr. Jung Sándor tiszti orvos szálltak ki a helyszínre. A rendőri bizottság megérkezí'sé­vel egyidejűleg Zombory János vizsgálóbíró is megjelent a lakásban. A rendőri bizottság a holttest megvizsgá­lása után kétségei kizárólag megállapította, hogy dr. Machánszky önkezével vetett véget életének. Nyakára fehér gézt csavart és a szoba közepén, álló helyzetben a hurkot óriási erővel megrántotta. • A halál azonnal bekövetkezett, Két levél A rendelőszoba asztalán két levelet talál­tak. Egyiket feleségének, másikat pedig a rendőrségnek irta. A feleségének irt levélben megírta, hogy munkaképtelenné vált. — Bocsássatok meg — irta —, nem tehettem másként. Az élet ölt meg. A rendőrséghez irt levelében bejelentette, hogy életétől szabad elhatározásából vált meg és haláláért senki sem felelős, miért is kéri a boncolás mellőzését. A rendőri bizottság első feltevése az volt, hogy a főorvos meg is mérgezte magát. A fel­tevés azonban nem bizonyult valónak, mert kétségen kivül megállapították, nogy a haiálát önfojtás okozta. Elete, munkája Dr. Machánszky László 1879-ben született Nyíregyházán. Ott végezte el középiskoláit is. Orvosi oklevelét 1903-ban a budapesti tu­dományegyetemen nyerte. Két évig a buda­pesti közkórházak különböző osztályain mű­ködött és ez idő alatt már kiváló általános orvosi képzettségre tett szert. 1905 nyarán Boros József néhai igazgató-főorvos, aki fc kor vette át a szegedi közkórház vezetéséi, hívta le maga mellé segédnek. így Szegeden az uj, modern orvosi éra szorosan az ő nevével és működésével is összefügg. Négy évig mint segédorvos állt a közkórház szolgá­latában, majd 1909-től 1925-ig mint a kór­ház rendelő főorvosa dolgozott tovább fize­tés nélkül, önzetlenül, önfeláldozóan. Minden iean Angeló Maria Jacobini ragynnó Mln6uleHelség btlIUAno filmje, « Megcsalt asszony Ciak lelnntleKnex' Pí-nle*». KonA évben szabadságát külföldi egyetemeken töl­tötte, hogy magát tovább képezze. A világháborúban mindjárt az első napok­ban a szegedi honvédhadosztállyal hadba vo­nul s mint a hadosztály egészségügyi intéze. tének sebésze fejt ki áldásos működést Prze• mysliben hadi, oj ságba került és onnan Í917­ben mint csere,ogoly került vissza. Az ide­költözött egyetemen nagy elfoglaltsága mellett a műtői oklevelet is megszerezte. Mint ember kedves, szívélyes, mini orvos humánus é* példátlanul lelkiismeretes és odaadó, mint se­bész szerencsés kezű- Tisztelőinek, barátainak és meggyógyított hálás beteg inek száma szám­talan. Amikor 1925-ben a tragikus véget ért dr. Boros József helyére, sok, jeles pályázó mellett, a közkórház osztályos főorvosi állá­sát elnyeri, e kinevezést az egász Város osz­tatlan öröme és megnyugvása kiséri. Kine­vezése után a kijavított, ujjólag berendezett, most már a modern egészségügy minden kö­vetelményének megfelelő közkórházban még fokozottabb, fáradságot nem ismerő, páratlan energiát kifejtő munkához fog; kevés személy­zettel, kevés segédmunkaerővel csakhamar osztálya betegeinek és műtéteinek száma a kétszeresre növekszik. E .nagy, igen gyakran éjjelt nappallá tevő, elfoglaltsága mellett időt szakit magának a továbbképzésre, társaságban mind kevesebbet fordul meg, szabadidejét ol­vasással, tanulással tölti. Munkáját szerencse kiséri, lelkes hiveínek, meggyógyított betegei, nek tábora napról-napra nő, neve fogalommá válik, messze vidékek betegei keresik fel gyó­gyulást keresve és gyógyulást találva. És most, amikor mindent elért, ami számára elérhető volt: hírnév, szerencse és munkájával járó — orvosnál ma oly ritka — anyagi gondoktól való szabadulás szegődött hozzá, az ember­feletti munkában kimerült test és lélek meg­torpan és egy végzetes pillanatban váratlanul önkezűleg töri ketté pályafutását Szerencsétlen családja, rokonsága, kartár­sai, nagyszámú tisztelői és betegei megren­dülve állnak e kifürkészhetetlen tragédia előtt. A temetés A mélyen gyászba borított család intézbedé. sére temetése csütörtökön délután öt órakor lesz a Feketesas-ucca 20. alatti gyászházból. Szerdán hirdették ki az Ítéletet Wimmer Fülöp és Keller Mihály pőrében Mindkettőjüket bűnösnek mondották ki, Wimmert 600 pengőre ítélték, Keller ter­hére nem szabtak ki büntetést (A Délmagyarország munkatársától) | A szegedi járásbíróságon dr. Hajnal Ernő járás- j biró szerdán tárgyalta ismét Wimmer Fülöp és Keller Mihály régóta húzódó kölcsönös rágalma­zási pőrét. Az ügy előzményei még évekkel ezelőttre húzód­nak vissza. Az ellentétek a Szegedi Munkaadók Szövetségének ülésén robbantak ki, ahol Ketter Mihály, a Szikra gyufagyár igazgatója, egy alka­lommal elpanaszolta, hogy Wimmer Fülöp saját gyárára vonatkozólag a Munkaadók Szövetségé­nek határozatát nem tartja kötelezőnek. Egy ké­sőbbi sztrájk alkalmával a Munkaadók Szövet­sége ismét értekezletet tartott. Az értekezleten Wim­mer távollétében, a Kendergyár képviseletében Fa­ragé Lajos igazgató jelent meg. Az értekezleten Keller Mihály is felszólalt és kijelentette, hogy Wimmer helyettesével a szövetség nem juthat meg­állapodásra, mert ha a gyár érdeke ugy kivánja, Wimmer azt nem akceptálja. Keller ez alkalommal még más éles kitételt is használt Wimmerrel szemben. A Munkaadók Szövetségének ülése után Faragó igazgató a gyűlésen történteket közölte Wimmer­rel, aki erre azonnal levelet irt Kellemek és aljas rágalmazónak nevezte, A levél után Keller Mihály rágalmazás cimén feljelentést tett Wimmer Fülöp ellen. A szegedi járásbíróságon már többször tárgyalták az .ügyet. Az egyik tárgyalás alkalmával Wimmer viszon vádat emelt Kellec ellen. A szerdai főtárgyaláson a bíróság Wlníer Gézát hallgatta ki^ aki a szövetség ülésén történtek­ről tett vallomást. A vádbeszéd után Wimmer felmentését kérte és kijelentette, hogy ő mint a kamara elnöke, kényszerülve volt arra, hogy a levelet megírja, meri nem hagyhatta szó nélkül a kilételeket. A bíróság ezután Ítéletet hirdetett- és Wimmer Fülöpöt rágalmazás vétségében bűnösnek mondta ki és ezért 600 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Bű­nösnek mondotta ki a járásbíróság Keller Mihályt ls, de büntetést nem szabott ki terhére. Az ítélet ellen a felek felc^bezéseket je­lentettek be.

Next

/
Thumbnails
Contents