Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-29 / 145. szám

1929 junius 29. DELMAGYAKOaSZAG IS Ш

DONSÁGOKLL FÖLDES IZSÓ ^S Sport ruházati cikkek. Kárász ucca 7. sz. A DELMA0YAR0RSZA6 RC6ÉNYC Oerírade Atherlon: flIlíOR /1 KÖB ELOSZLIK Fordította: JUlláSZ Andor - -w .. 10 — Huszonkét év manapság bizonyos szempontból nagy kor. Jane Bulinak három esete volt, férjhez ment és gyereket szült és még nem is volt huszonhárom éves. Más tekintetben azonban nagyon alacsony kor, pláne ha beüt ez a dolog azzal a megfiatalítással, összevéve most már a mi uj világnézetünket és a tudomány mai állását, ma körülbelül harminc esztendővel lehetünk tovább fiatalok, mint az előbbi nemzedék. És ami mindennél többet jelent, egy másik aggodalmad most már teljesen elmúlhatott. Független jövedelmed lesz, ha az öreg hölgy félreáll az útból. Ha az élet kezdetben el is halmozott minden rosszal, most kártpótlásul legalább igyekszik kiengesztelni. Ne morogj hát tovább is a sorsra. Az a régi mondás, hogy az ember a sajátmaga legnagyobb ellensége, nem is olyan nagy hülyeség. Az első dolog, hogy innen kikerülj és újra belejöjj az életbe. Elég fiatal vagy, hogy elfelejts mindent, ami történt és élőiről kezdd az egészet. Remélem nem haragszol az őszinteségemért! — Nagyon kedves vagy — szólt Gita majdnem alázatosan. — De nem hiszek ekkora feledésben. Az ember legfogékonyabb éveinek a benyomásai kitörülhetetlenek. Azt hiszem a negyven éves korban történteket könnyebb elfelejteni, mint a husz éves kor eseményeit. — Én azt hiszem, az akarat mindenre képes és evvel homlokegyenest ellenkező véleményen vagyok, mint Coué. Én tudom már mi a te bajod. Tulsok képzelőerő plusz megszokás. — Meglehet. De biztosithatom, nem vagyok töprengő természetű és sohasem is igyekeztem rosszabbá tenni a dolgokat, mint amilyenek. Most, hogy végre megvan a lehetősége annak, hogy az életemet magam irányítsam — már amennyire ez egyáltalában lehetséges — az a szándékom, hogy kihozzak belőle valamit. Hanem a férfiak, azok nem fognak szerepet játszani benne. Szívesen elbeszélgetek minden intelligens emberrel, akivel találkozom, sajnos még nem sokkal találkoztam. — Azt hiszem, a férfigyülöleted okát is kitalálom — szólt Míss Pleyden, aki ugyancsak ravasz lány volt. — El fog múlni. Különösen a moslani helyzetedben, amikor nem használhatnak ki. Mondtam, nekem sincs sok respektusom azok iránt a férfiak iránt, akikkel dolgom volt, de kell, hogy legyenek valahol olyan férfiak is, akiknek elég eszük van hozzá, hogy éreztetni tudják a felsőbbrendűségüket. És amire neked égető szükséged van, az egy jó kiadós szerelmi eset. — Ez majdnem romantikusan hangzik. ,— A tárgy ellenszenves volt, de Gitának mégis mosolyognia kellett. — Nem vagy te romantikus, csak egészen egyszerű, romlatlan természeted van. Ezen a betegségen előbb vagy utóbb mindnyájunknak át kell esni, bár momentán engem sem izgat valami nagyon. De tudom, amit tudok. Te erre vagy teremtve. Csak bútorozd újra ezt az ócska barakot és a többit bizd rám. — Majd bebutorozom, ha lesz elég pénzem. De majd mindenesetre kiszellőztetem. Egy darabig még itt maradok, olvasok... — Az Isten szerelmére! Csak nem vagy intellektuel? — Mi jut eszedbe? Ehhez mindig túlontúl .sok volt a dolgom. De sok minden van mégTamit el kellene olvasnom... — Nekem terveim vannak veled, ne merj beleavatkozni! Vagy pikáns könyveket akarsz olvasni? Az más. Ezt tartsd titokban. Mert ez az egy eset az, amikor a könyv valóban az életet mutatja meg. E nyáron, sajnos, nem lehet, de a jövő télen meg kell, hogy látogass New Yorkban. Ha nem jössz, elrabollak. Egész eddigi élelemben nem találkoztam emberrel, aki ennyire érdekelt volna, mint te. Bár már előbb jöttem volna! De anyám mindig azt mondta, hogy te emberevő vagy és ezért sose mertem idejönni. Ez riasztotta vissza a többi lányokat is, de biztos, hogy nemsokára itt lesz valamennyi. A Columbus mindenesetre én vagyok és ezt nem engedem, hogy valaha is elfelejtsék. No, ez azt jelenti, hogy már mennem kell, anyám fönt volt Mrs. Carteretnél! De egy-két nap múlva újra itt termek. Egy autótülök szólalt meg diszkréten. Miss Pleyden sétapálcája végével piszkálta föl a földről a sapkáját, átdobta a másik kezébe, majd óvatosan a fejébe húzta, kinyitotta puderdobozát. végighúzta ajkán a pirositót, aztán talpraugrott és kezét a Gita vállára tette. — Te nagyon rendes lány vagy — szólt nagy nyomatékkal. — Én bizony azt hittem, nem. Egy szóval... mindegy, hogy mit hittem — tette hozzá, mert Gita hátravetette a fejét. — Egyes dolgokban ugyan még zöld vagy, mint a saláta. Az a drága öreg Freud doktor azt mondaná, hogy fejjel rohansz neki a szikláknak, d eazért volna egy-két dolog, amit ő sem tudna kianalizálni belőled, ha nekiülne a szub-odnak. Azt hiszem téged egészséges vérmirigyrendszered mentett meg. Látod, én is tudok egyet-mást, ha nem mutatom is és ezt tökéletes taktikámnak köszönhetem. Újra tülkölnek értem. Mennem kell. NEGYEDIK FEJEZET. > Gita táncolni szeretett volna, amikor kezét zsebébe sülyesztve végigsétált az elhanyagolt régi kerten. Egészen rendkívülien vidámnak érezte magát. Hogy tetszett-e neki Polly Pleydeu, vagy nem, nem igen tudta, de határozottan jó benyomást gyakorolt rá. És ez biztató igéret volt a jövőre nézve. Nem vágyódott azokra az eszeveszett mulatságokra, amelyekről a vadonban töltött végnélküli magányában olvasott, még ha olyan jól lett volna is a nagyanyja, hogy elkísérhette volna. De ha a többi lányok is olyan mulatságosak, mint Polly. akkor nagy öröme lesz benuük. Kalifornia ugyan segiíett rajta, de most megjött az ideje az uj átértékelődésnek. • " De hogyan csinálja ezt? Lábai a nehéz fíucipőkben egy percig mintha táncoltak volna az uton. De amikor meglátta a közeledő Toppert, igyekezett közönyös és méltóságteljes kifejezést ölteni. }\' — Mrs. Carteret látni óhajtja ónf, miss — mondta az öreg kulcsár, akinek sohasem volt más arckifejezése, csakis és kizárólag méltóságteljes. Gita beszaladt a házba, föl a lépcsőn és először volt mosolygós az arca a betegszoba ajtajában. Az öreg hölgy fölült az ágyban, mellette egy régimódi nyitott ékszerdoboz feküdt. Erősen szemügyre vette az unokáját!. — Ugy! Tehát a fiatalság hiányzott neked — mondta szárazon. — Vedd tudomásul, hogy, Polly Pleyden értéktelen szeleburdi, egy tulhangos, kifestett fruska, bár neked ugy látszik még mindig jobb, mint semmi. Ha jő nevelést kapott volna, már egy vagy két nappal a megérkezésed után át kellett volna jönnie. De hagyjuk Pollyt. Valamit akarok mutatni neked. Gita, akit'a doboz tartalma lényegesen jobban érdekelt, mint nagyanyja véleménye Polly Pleydenről, odalépett az ágy széléhez és fölébehajolt. A legfelső rekeszben nyakláncok. karperecek, gyűrűk és brossok hevertek. A foglalatok régi divatuak voltak, de a kövek: gyémántok, rubintok, smaragdok, minsj jókorák és tökéletesen tiszták. Gita ebben a pillanatban roppantul nőiesnek érezte magát. Szemei ragyogtak és ujjai hegyével félénken mert csak a drágaságokhoz nyúlni. Olvasott már történeteket az ékszerek bűvös varázserejéről, de sohasem képzelte, hogy ő is ilyen hatalmasan, ilyen forrón fog reagálni rá. Az ékszerészek kirakatában mindig csak egy futó pillantásba méltatta őket. De ez a széditő közelség! Megérinteni őket! Mélyen a tüzük fölé haiolni. Egy pillanalia szinte dühös is volt. Jj — Emeld ki ezt a rekeszt, — szólt Mrs. Carteret. A következőben egy gyöngysor feküdt, nagy, egyenletesen összeválogatott nagyon fehér és olyan ragyogó szemekből, hogy Gitán valami borzongásféle futott végig. Ennek az ékszernek élete volt, titka, idegen, távoli és kívánatos. — Éjjel mindig a nyakamon volt egészen a legutolsó időkig, hogy el ne pusztuljon. Most már természetesen a tied. Vedd föL Gita tisztelettel emelte a feje fölé, aztán egy tükörhöz rohant vele. (Folyt, köv.); FSAT § legtartósabb luxuskocsi! Olcsósága, karosszériájának gyönyörű vonala, motorjának zajtalan sima járása, minden más márkájú luxuskocsi elé helyezi magái Tekintse meg különböző lypusainkaf, biztosan megtalálja az önnek legjobban megfelelőt • |í Typusaink 503, 520, 521, 525 négy és hafüléses iiocsik. fi Taxisok! 509-es kocsit vásárosának, olcsó, tartós, | |j kis üzemköitségü. etl képviselet: lfészits, Kölcsey u. 11. 11-62.