Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-25 / 141. szám

« 1929 junius 2r> rtfXM *rVi T»r»t»cr i c; f!cm lesz „rálátás" a Leszámoló palotára, mert a tanács KJefeelsIierget tervének eieftésére kéri fel Nincs pénze a városiéit a kiszemeli ingatlanak kisajátítására (A Délmagyarország munkatársától.) A hétfői tanácsülésen — immár negyedszer — újból megtárgyalták a kultuszminiszternek azt a kívánságát, hogy néhány Petőfi Sándor­sugáruti bérház lebontásával rálátást terem t­senek az eldugott Leszámol óp a' otára. A mér­nöki hivatal a tanács felszólítására számítá­sokat végzett, hogy mennyibe kerülne a ki­szemelt ingatlanok kisajátítása. Kiderült, hogy a »rálálás« megteremtésével annak a két ház­nak a lebontása, amit a miniszter kijelölt, éppenséggel nem volna elegendő, hanem még két másik inkitlant is ki kellene sajátítani és lebontani, ami ériási összegbe kerülne. A város közönsége vegyes érzelmekkel fo­gadta a miniszter tervét, a városi tanács, illetve inkább ár. Somogyi Szilveszter pol­gármester azonban erősen hajlott a kultusz­miniszter kívánságának teljzcitésóre. A pol­gármester ugyanis közölte a tanáccsal óhajtá­sát, hogy a juniusi közgyűlésen javasolja a tanács a szóbanforgó két Petőfi Sándor-su­gáruli ingatlan békés megegyezés utján való megszerzését, ha ez nem sikerülne, ugy ki­sajátítását. A rálátásból azonban most már valószínűleg nem lesz semmi, mert a hétfői tanácsülésen kiderült, hogy a mérnöki hivatal jelentése sze­rint a két ingatlan megváltási ára 97.000 pengő lenne. Ennyi pénze, peiig a városnak nincsen és arra semmiféle fedezetet sem ta­lállak. A tanács, miután megállapította, hogy ennek az ujabb há rombolásnak a kőz.:yülésen amúgy sem lenne többsége, elhatározta, hogy felkéri Klebelsberg Kunó minisztert, hogy ter­vétől álljon el, miután annak kivitele elé el­háríthatatlan akadályok tornyosulnak. Egyelőre tehát a rálátás lekerül a napirend­ről. Garázda katonák vasárnapra virradóra formális ütközetei vlvíak a Rigó-uccában A hajnali háború kél sebesüléssel végződött (A Délmaqyarország munkatársától.) Vasár­nap hajnalban a Rigó-uccában részeg kato­nák véres garázdálkodást rendeztek. Valósá­gos sortüzeket adtak le. A környékbeli uccá­ból előkerült a rendőrőrjárat, majd a katonai készültség is. Formális harc fejlődött ki, amelyben két tüzér könnyebben megsel ej ült. A részeg katonák a Mars-téri laktanya kö­telében lévő egyik vendéglőién tábo­roztak, ahonnan hajrali két órakor indultak el a Rigó-uccai találkahely felé. A katonák az ott tartózkodó »civilekkel« szóváltásba elegyed­tek. A már-már kitörő ellentétel e egy oda­érkező rendőr próbálta elsimítani, mire a keíonák a rendőr ellen for­duljak. AZ egyik katona, akinél karabély volt, a le­vegőbe lőtt. A golyó a találkaház ablakán hatolt be. Az elsőt követfc a többi Az uccán segélykiáltások hangzottak el. A rendőrsip vé­szesen riadozott. A lövésekre e'őkerült a rendőrőrjára . majd a katonai készültség is. A rendőrök és a készültség közős attakot intézett a garázda katonák ellen. A karabélyok ropogásába most már pisztoly dörrenések js vegyültek. Formális harc kelet­kezett. Az egyik tüzér hangos falkiál­tással esett össze. Amire a lövöldözés megszűnt és a kijózano­dó katonákat közrefogta a készültség Kide­rült, hogy még egy sebesültje is uor a haj­nali háborúnak. Maga a lövöldöző tüzér is meg­sebesült A két sebesölt katonát a véres csete-paté után a katonai kórházba szállították. Megál­iapitották azután, hogy a hajnali háború fő­rendezője Hudák Mihály közkatona volt, aki könnyebb aliesti. sérülést szenvedett. Valószí­nűleg revolvergolyó érte. A tfiásik sebesült Berényi Dezső főtüzér, melléhe kapott eny golyót. A garázda katonák ellea sziaocu eliárós indult. a budapesti tudományos gyüfíemények decentralizálása körül Érdekes tudósítás a kulíuszirJn?szíer szegedi terveiről — A polgármester nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársától) rfosszabb idő óta folyjk a harc a kultuszminiszter és Budapest között — Lágymányos egyes terü­leteiért, ahol Klebelsberg Kunó természettudomá­nyi kutató intézeteket akart felálütani. Budapest tanácsa azonban nem vállalkozott a kérdéses terü­letek feltöltésére, ami sokmilliárdos kiadással járna és ezért Klebelsberg Kunó gróf megneheztelt a főváros tanácsára és — kidolgozta kultura decent­ralizáló programját Ezzel az üggyel kapcsolatban a Reggel. amely «rtesüléseit rendszerjnt megbízható helyekről szer­zi, nagyérdekességü cjkket közöl, amelyben a tób­aek között a következőket írja: A már kész tervek szerint Klebelsberg a né­met Gö'tiiiga mintájára hatalmas természet­tudományi ielepet létesít Szegeden: oda tele­piti a ma még Budapesten működő természet­tudományi kutatóintézeteket, kísérleti telepe­ket és ott épitj föl a természettudományi mu­zeumot is. A Nemzeti Muzeumban, akárho­gyan toldozzák-foldozzák is emeletráépítések­kel, nem férnek el a gyűjtemények. Az állat­tárt most költöztetik föl az újonnan épült harmadik emeletre; az illattár tudományos gyűjteménye számára palotát vásároltak a Ba­ross-uccában, a növénytárt pedig jdeigltuesen az Akadémia épületében helyezték el. A három részre szakadt természettudományi múzeum kétségtelenül megnehezitj a kutató tudósok munkáját. Ezenkívül szűkek a helyiségek, már­is fejtörést okoz, hová tegyék azt az óriási elefántot, amelyet Horthyt Jenő lőtt Kelet­afrikában t A Caraegje Muzeum fölajánlotta a Nemzeti Muzeumnak csodálatos őslénygyüj. teményeinek gipszmásolatait. Az óriási mim­muthok, mastodonok, ichtjozauruszok, meg a többi őslény részére assonban nincsen hely a múzeumban. Klpbe!>h*r)g mo'-t Szeged vá osá­13!" Szeged! Dalárda a Be városl a debreceni do'osveís?nv allta méból M ;h~ eiősdíH « acürAly- kor­07 iGttéiuyzói difetft »ersenydara­hókat ps a vegyesVnri darabokat. Uívanii<K .( a MSGYiiR REPSZÓDta „ a leim-Ryarabo M morihelyárak val egyezeti meg a természettudományi mu­zeum és a több" biológiai kuiatútelep elhe­lyezésére vonatkozóan. Szeged vállasa a tel­kek ingyenes átengedése mellett az épités fél költséget is- A kultuszminisztériumi tervek sze­rint a hatalmas természettudományi muzeum; háttere lesz a magyar biológiai centrumának, a Szegeden felépülő magyar Göttingának. Sze­ged kapja meg az Eötvös Lérán'-geoflzikat intézetet is. A muzeum tudósai körében ér hető riadal-; mat keltettek Klebelsberg tervei. A gyüjte­ményegvetem tanácsa már foglalkozott a ter­vekkel, amelyek ellen teljes határozottsággal állást foglalt. Homan Bálint, a Nemzeti Mu­zeum főigazgatója memorandumban fejtette k{ azokat az érveket, amelyek a .természettudo­mányi gyűjtemények áthelyezése ellen szólnak. A Reggei cikkével kapcsolatban kérdé«t intéztünk dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, aki a következőket mondta: — A miskolci kongresszuson vetődött fel ez a* eszme, amely-azonban még korántsincsen, sajnos, abban a stádiumban, amint azt a Reggel irja. Beszéltünk a kultuszminiszter úrral arró], hogy nincsen például megfelelő helye a néprajzi mu­zeumnak, amely most egy tisztvjselőtelepi iskolá­ban van elhelyezve. A természettudományi mu­zeum pedig köztudomásúlag annyira tul van hal­mozva, hogy egy új emeletet kellene rá húzni, ha rendesen el akarnák helyezmi a tárgyakat. Tu­lajdonképpen a fővárosban nincs is kellő érdek­lődés a természettudományi muzeum iránt, arra gondoltunk tehát Miskolcon, hogy ezeket az in­tézményeket le kellene vinnj a vidékre, a nép közé. Ide kellenek ezek a muzeumok a vidékre, Sze­gedre is, ahol nem sok a látni való, nincsenek különféle gyűjtemények, itt nem volnának elrejtve a nyilvánosság elől. — A kultuszminiszter ur is szükségesnek látja a kulturális decentralizációt, de — amint ő maga mondta — sokat kell mfg azon medi;álnl. Befeje­zett tényekről nincs szó. még csak tárgyalások sem indultak meg semmilyen irányban. gyaiog­(A Délmagyarország munkatársától) A város, mint ismeretes, még a mult évben el­határozta, hogy újra kövezteti a sugárutakat. Első­sorban a Vásárhelyi-sugárut aszfaltoztatását ren­delte el a közgyűlés. A belügyminiszter néhány, héttel ezelőtt hagyta jóvá a közgyűlés határozatát. Ezzel kapcsolatban azt is elhatározta a tanács, hogy a sugárút gyalogjáróit js kiaszfaltoztatja 4 méter szélességben. Ennek a munkának a költ­ségeit előlegezi és az érdekelt háztulajdonosoktót' a rájuk eső részt tiz féiévi részletben hajtja be. A sugárut gyalogjáróinak aszfaltozására meg­hirdették a versenytárgyalást, amelvnek határideje hétfőn délben járt le. A következő nyolc ajánlat érkezett a Vásárhelyi-sugártrt gyalogjáróinak ki­aszfaltozására : Útépítő aszfalt vállalat rt. 210.160 pengő, The Neusatell Comp. 204.167 pengő. Hirsch Mihály 237.385 pengő. Magyar Aszfalt rt. két ajánlatot adott be az egyik 205.165 pengő, a másik 179.995 pengő. Grozit aszfalt rt. 176910 pengő, Koreck E« 189.270 pengő, Építőipar rt. 190.155 pengő, Asz­falt és Kátrányipar rt. 220 745 pengő. A beérkezett ajánlatokat a számvevőség számítja át és annak megfelelően tesz majd javaslatot a város tanácsának a munka kiadásáról. A Vásárhelyi-sugárulon egyébként az előmunká­latokat már meg is kezdték. A villamos a fasor közé helyezi sínjeit. Ráfib ¿mYY TlV'*f Yf árab szo^afesiésí, mázolási és butoríényezésí elsőrendű kivitelben és a legkedvez­ual&űilUls í (¡föl V fel Wá ménvesebb árban készítenek. Szeaad. Kígyé utca 4„ az udvarban"'

Next

/
Thumbnails
Contents