Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)
1929-06-25 / 141. szám
« 1929 junius 2r> rtfXM *rVi T»r»t»cr i c; f!cm lesz „rálátás" a Leszámoló palotára, mert a tanács KJefeelsIierget tervének eieftésére kéri fel Nincs pénze a városiéit a kiszemeli ingatlanak kisajátítására (A Délmagyarország munkatársától.) A hétfői tanácsülésen — immár negyedszer — újból megtárgyalták a kultuszminiszternek azt a kívánságát, hogy néhány Petőfi Sándorsugáruti bérház lebontásával rálátást terem tsenek az eldugott Leszámol óp a' otára. A mérnöki hivatal a tanács felszólítására számításokat végzett, hogy mennyibe kerülne a kiszemelt ingatlanok kisajátítása. Kiderült, hogy a »rálálás« megteremtésével annak a két háznak a lebontása, amit a miniszter kijelölt, éppenséggel nem volna elegendő, hanem még két másik inkitlant is ki kellene sajátítani és lebontani, ami ériási összegbe kerülne. A város közönsége vegyes érzelmekkel fogadta a miniszter tervét, a városi tanács, illetve inkább ár. Somogyi Szilveszter polgármester azonban erősen hajlott a kultuszminiszter kívánságának teljzcitésóre. A polgármester ugyanis közölte a tanáccsal óhajtását, hogy a juniusi közgyűlésen javasolja a tanács a szóbanforgó két Petőfi Sándor-sugáruli ingatlan békés megegyezés utján való megszerzését, ha ez nem sikerülne, ugy kisajátítását. A rálátásból azonban most már valószínűleg nem lesz semmi, mert a hétfői tanácsülésen kiderült, hogy a mérnöki hivatal jelentése szerint a két ingatlan megváltási ára 97.000 pengő lenne. Ennyi pénze, peiig a városnak nincsen és arra semmiféle fedezetet sem talállak. A tanács, miután megállapította, hogy ennek az ujabb há rombolásnak a kőz.:yülésen amúgy sem lenne többsége, elhatározta, hogy felkéri Klebelsberg Kunó minisztert, hogy tervétől álljon el, miután annak kivitele elé elháríthatatlan akadályok tornyosulnak. Egyelőre tehát a rálátás lekerül a napirendről. Garázda katonák vasárnapra virradóra formális ütközetei vlvíak a Rigó-uccában A hajnali háború kél sebesüléssel végződött (A Délmaqyarország munkatársától.) Vasárnap hajnalban a Rigó-uccában részeg katonák véres garázdálkodást rendeztek. Valóságos sortüzeket adtak le. A környékbeli uccából előkerült a rendőrőrjárat, majd a katonai készültség is. Formális harc fejlődött ki, amelyben két tüzér könnyebben megsel ej ült. A részeg katonák a Mars-téri laktanya kötelében lévő egyik vendéglőién táboroztak, ahonnan hajrali két órakor indultak el a Rigó-uccai találkahely felé. A katonák az ott tartózkodó »civilekkel« szóváltásba elegyedtek. A már-már kitörő ellentétel e egy odaérkező rendőr próbálta elsimítani, mire a keíonák a rendőr ellen forduljak. AZ egyik katona, akinél karabély volt, a levegőbe lőtt. A golyó a találkaház ablakán hatolt be. Az elsőt követfc a többi Az uccán segélykiáltások hangzottak el. A rendőrsip vészesen riadozott. A lövésekre e'őkerült a rendőrőrjára . majd a katonai készültség is. A rendőrök és a készültség közős attakot intézett a garázda katonák ellen. A karabélyok ropogásába most már pisztoly dörrenések js vegyültek. Formális harc keletkezett. Az egyik tüzér hangos falkiáltással esett össze. Amire a lövöldözés megszűnt és a kijózanodó katonákat közrefogta a készültség Kiderült, hogy még egy sebesültje is uor a hajnali háborúnak. Maga a lövöldöző tüzér is megsebesült A két sebesölt katonát a véres csete-paté után a katonai kórházba szállították. Megáliapitották azután, hogy a hajnali háború főrendezője Hudák Mihály közkatona volt, aki könnyebb aliesti. sérülést szenvedett. Valószínűleg revolvergolyó érte. A tfiásik sebesült Berényi Dezső főtüzér, melléhe kapott eny golyót. A garázda katonák ellea sziaocu eliárós indult. a budapesti tudományos gyüfíemények decentralizálása körül Érdekes tudósítás a kulíuszirJn?szíer szegedi terveiről — A polgármester nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársától) rfosszabb idő óta folyjk a harc a kultuszminiszter és Budapest között — Lágymányos egyes területeiért, ahol Klebelsberg Kunó természettudományi kutató intézeteket akart felálütani. Budapest tanácsa azonban nem vállalkozott a kérdéses területek feltöltésére, ami sokmilliárdos kiadással járna és ezért Klebelsberg Kunó gróf megneheztelt a főváros tanácsára és — kidolgozta kultura decentralizáló programját Ezzel az üggyel kapcsolatban a Reggel. amely «rtesüléseit rendszerjnt megbízható helyekről szerzi, nagyérdekességü cjkket közöl, amelyben a tóbaek között a következőket írja: A már kész tervek szerint Klebelsberg a német Gö'tiiiga mintájára hatalmas természettudományi ielepet létesít Szegeden: oda telepiti a ma még Budapesten működő természettudományi kutatóintézeteket, kísérleti telepeket és ott épitj föl a természettudományi muzeumot is. A Nemzeti Muzeumban, akárhogyan toldozzák-foldozzák is emeletráépítésekkel, nem férnek el a gyűjtemények. Az állattárt most költöztetik föl az újonnan épült harmadik emeletre; az illattár tudományos gyűjteménye számára palotát vásároltak a Baross-uccában, a növénytárt pedig jdeigltuesen az Akadémia épületében helyezték el. A három részre szakadt természettudományi múzeum kétségtelenül megnehezitj a kutató tudósok munkáját. Ezenkívül szűkek a helyiségek, máris fejtörést okoz, hová tegyék azt az óriási elefántot, amelyet Horthyt Jenő lőtt Keletafrikában t A Caraegje Muzeum fölajánlotta a Nemzeti Muzeumnak csodálatos őslénygyüj. teményeinek gipszmásolatait. Az óriási mimmuthok, mastodonok, ichtjozauruszok, meg a többi őslény részére assonban nincsen hely a múzeumban. Klpbe!>h*r)g mo'-t Szeged vá osá13!" Szeged! Dalárda a Be városl a debreceni do'osveís?nv allta méból M ;h~ eiősdíH « acürAly- kor07 iGttéiuyzói difetft »ersenydarahókat ps a vegyesVnri darabokat. Uívanii<K .( a MSGYiiR REPSZÓDta „ a leim-Ryarabo M morihelyárak val egyezeti meg a természettudományi muzeum és a több" biológiai kuiatútelep elhelyezésére vonatkozóan. Szeged vállasa a telkek ingyenes átengedése mellett az épités fél költséget is- A kultuszminisztériumi tervek szerint a hatalmas természettudományi muzeum; háttere lesz a magyar biológiai centrumának, a Szegeden felépülő magyar Göttingának. Szeged kapja meg az Eötvös Lérán'-geoflzikat intézetet is. A muzeum tudósai körében ér hető riadal-; mat keltettek Klebelsberg tervei. A gyüjteményegvetem tanácsa már foglalkozott a tervekkel, amelyek ellen teljes határozottsággal állást foglalt. Homan Bálint, a Nemzeti Muzeum főigazgatója memorandumban fejtette k{ azokat az érveket, amelyek a .természettudományi gyűjtemények áthelyezése ellen szólnak. A Reggei cikkével kapcsolatban kérdé«t intéztünk dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, aki a következőket mondta: — A miskolci kongresszuson vetődött fel ez a* eszme, amely-azonban még korántsincsen, sajnos, abban a stádiumban, amint azt a Reggel irja. Beszéltünk a kultuszminiszter úrral arró], hogy nincsen például megfelelő helye a néprajzi muzeumnak, amely most egy tisztvjselőtelepi iskolában van elhelyezve. A természettudományi muzeum pedig köztudomásúlag annyira tul van halmozva, hogy egy új emeletet kellene rá húzni, ha rendesen el akarnák helyezmi a tárgyakat. Tulajdonképpen a fővárosban nincs is kellő érdeklődés a természettudományi muzeum iránt, arra gondoltunk tehát Miskolcon, hogy ezeket az intézményeket le kellene vinnj a vidékre, a nép közé. Ide kellenek ezek a muzeumok a vidékre, Szegedre is, ahol nem sok a látni való, nincsenek különféle gyűjtemények, itt nem volnának elrejtve a nyilvánosság elől. — A kultuszminiszter ur is szükségesnek látja a kulturális decentralizációt, de — amint ő maga mondta — sokat kell mfg azon medi;álnl. Befejezett tényekről nincs szó. még csak tárgyalások sem indultak meg semmilyen irányban. gyaiog(A Délmagyarország munkatársától) A város, mint ismeretes, még a mult évben elhatározta, hogy újra kövezteti a sugárutakat. Elsősorban a Vásárhelyi-sugárut aszfaltoztatását rendelte el a közgyűlés. A belügyminiszter néhány, héttel ezelőtt hagyta jóvá a közgyűlés határozatát. Ezzel kapcsolatban azt is elhatározta a tanács, hogy a sugárút gyalogjáróit js kiaszfaltoztatja 4 méter szélességben. Ennek a munkának a költségeit előlegezi és az érdekelt háztulajdonosoktót' a rájuk eső részt tiz féiévi részletben hajtja be. A sugárut gyalogjáróinak aszfaltozására meghirdették a versenytárgyalást, amelvnek határideje hétfőn délben járt le. A következő nyolc ajánlat érkezett a Vásárhelyi-sugártrt gyalogjáróinak kiaszfaltozására : Útépítő aszfalt vállalat rt. 210.160 pengő, The Neusatell Comp. 204.167 pengő. Hirsch Mihály 237.385 pengő. Magyar Aszfalt rt. két ajánlatot adott be az egyik 205.165 pengő, a másik 179.995 pengő. Grozit aszfalt rt. 176910 pengő, Koreck E« 189.270 pengő, Építőipar rt. 190.155 pengő, Aszfalt és Kátrányipar rt. 220 745 pengő. A beérkezett ajánlatokat a számvevőség számítja át és annak megfelelően tesz majd javaslatot a város tanácsának a munka kiadásáról. A Vásárhelyi-sugárulon egyébként az előmunkálatokat már meg is kezdték. A villamos a fasor közé helyezi sínjeit. Ráfib ¿mYY TlV'*f Yf árab szo^afesiésí, mázolási és butoríényezésí elsőrendű kivitelben és a legkedvezual&űilUls í (¡föl V fel Wá ménvesebb árban készítenek. Szeaad. Kígyé utca 4„ az udvarban"'