Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-25 / 141. szám

SZEGED: Szerkeazlűtíg: Somogyi ucca 22. I- em Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, hltlcJiínliBnyvtAr és Jegyiroda • Aradi uoca 8. Telelőn: 306. — Nyomda: Lbw Lipót ucca 1®. Telefon • 16-34. «»«»«>• Kedd, 1929 Junius 25 000 { ( V. évfolyam 133. szám mmmwsam MAKÓ : Süerkesztóség ét kiadóhivatal: Url ucca O. Teleion: 131. szóm.« »«»«cm HÓDMEZÖVÁSÁRHELY : Szerketzlóség ét kiodóhlvotal - Andrótty ucca 23. Telefon: 49- szóm. «<» «» <«» « » «» Előllxelétl óra havonta 3-2.« Vidéuea és a lOvórotbaa 3-ÖO. kUlldldtSn 0-40 pengő, egyes szóm 16, vasár- ós Ünnepnap 2* illlór Miromesnil Miromesnil nem egy hires versenylónak a neve, nem is primadonna, nem is boxbajnok, aki ugy emel magának ércnél maradandóbb emléket, hogy szabályos mérkőzésben kiveri egy volt suszterlegény fogait, amivel belekerül a világsajtóba. Miromesnil csak egy kis falu Normandiában, mindazáltal legyen szabad a számára annyi helyet lefoglalni az újságból, amennyi vita nélkül megillet egy karcsú lábú primadonnát, vagy egy dagadt izmu boxbajnokot. Hazaárulást se lásson benne senki, hogy mi egy normandiai faluba kacsintgatunk, fatalpu breton parasztok közé, hiszen valamikor közéleti szállóige volt, hogy tekintsük Angliát! A háború előtt volt hagy divat Angliát tekintgetni, ámbár, sajnos, nem nagyon látszott meg rajtunk akkor se ez a tekintgess. A kurzus megváltoztatta a divatot, a kurzus kimondta, hogy igaz magyar nem pislog á fertőzött nyugatra, hanem fütyül rá, mint önérzetes turánihoz illik. Azonban idővel a kurzus is engedett ebből a szigorú köldöknézésből, sőt tán az illendőségnél is jobban áttekintgetett a honba, hol a citrom virul s jelszóvá tette, hogy tekintsük Mussolinit! Hát ha ez nem bün Hadúr szemében, tán minket se kapat el a markolábbal, ha tekintjük Miromesnilt, amelynek különben sincs köze semmi néven nevezendő politikához. A kis normandiai falunak nincs egyéb nevezetessége, mint egy öreg kastély, olyan, aminőt a vasúti olvasmánynak szánt francia regényekből ismerünk. Egy öreg kastély, pusztuló gesztenyeerdőtől körülvéve, kiszáradt halastóval, amelynek partján a törött Ámorszobrot befutotta az elvadult borostyán. Egy öreg kastély, amelynek földszintjén a falusi nemesek életét éli egy földesúri család, az emeletén pedig lakatlan szobák vannak, amelyeknek pókhálós ablakában ködös éjszakában magától föllobban a titokzatos gyeríyafény. Ilyenkor keresztet vet magára Jacques apó, a miromesnili toronyőr és másnap mindenfelé azt beszélik a faluban, hogy megint kisértetek jártak az ócska kastélyban. Mert a kisgazdák Miromesnilben is csak babonás emberek. ami nem is csoda, mert Miromesnilben még most is csak parasztoknak hivják a kisgazdákat. A mult vasárnap azonban fényes délben volt kísértetjárás a normandiai kis faluban és akadémikusok, irók, művészek, politikusok, a mai francia élet legragyogóbb nevü alakjainak szemeláttára jelentkezett a kisértet a kastélypark borostyánligetében. A kisértet fehér márványból volt és Párisból, a Pare Monceauból indult el a normandiai parasztok közé. A Pare Monceau sötétzöld bükkfái alatt fehérlik Guy de Maupassant hires márványszobra, a lábánál pihenő fehér márványasszonnyal s ennek a szobornak a márványmását leplezték le abban a normandiai kis faluban, amelynek a nevét arról ismerik az egész kulturvilágban, hogy ott született Maupassant, öt világrész novellistája és regényírója. A francia élet kitűnőségei vették körül Miromesnilben a márványból való hazajáró lelket, de a szobor diszőrségét mégis csak a miromesnili névtelen paraszlok tették. Ez kissé szokatlan dolognak tetszik a mi szittya tájainkon, ahol az irodalmi ünnepek dekorációiból mindig hiányzik az az elem, amelyet nemzetföntartónak nevezgették Nagyatádi Szabó István idejében és nem is egészen méltatlanul, ma azonban már nem igen hivnak semminek se. Azonban tovább is van a nóta a miromesnili parasztokról, akik levett kalappal köszöntötték apáik és nagyapáik volt földesurát, amikor az visszatért közéjük a halhatatlanság márványköntösében. A normandiai parasztok azonban nem dekoráció gya nánt rendeltettek te a prefét által a szoborleleplezésre, hanem ugy jelentek ott meg, mint házigazdák, mert ők voltak azok, akik hazahívták néhai földesurukat a Parc Monceau bükkfái alól a kastélykert öreg gesztenyéi alá. A miromesnili parasztok adták össze azt a pénzt, amelyből szülőfalujában szobrot emeltek Maupassantnak, aki novelláiban olyan márványba faragta a normandiai parasztot, amely tovább fog dacolni az idővel, mint a párisi és miromesnili szobor ...Hát tekintsük Miromesnilt? Minden tisztelet a francia zseninek, aki utolérhetetlen mestere a modern novellának, de hol van az ő parasztrajzoló művészete attól a zsenitől, aki magyar volt és Tömörkény Istvánnak hivatott! Képtelenségeket nem gondolunk és nem is próbáljuk meg elképzelni, hogy a szege ii kisgazdák valaha is szobrot állítanak Tömörkény Istvánnak, valahol a homokos világban, a jegenyék alatt, hogy a magyar ég szikrázásában mindörökre együtt legyen azokkal, akiket senki nem szeretett még ugy, mint ő és akiket ő az örökkévalóságnak mintázott meg. De talán azt szabad megkérdezni, hány szegedi gerendás szobában találni meg a gerendán Tömörkény István könyveit, aki nem hatalmas földesura, hanem rajonsió hódolója » volt az ő népének? Hiszen ha földesura lelt volna, akkor bizo| nvosan jobban ismernék. Jl magyar vála&szjefiy&éM palása 'Romániában CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Mironescn külügyminiszter ma reggel magához kérette a hírlapírókat és informálta őket a magyar kormánynak a román kormány tiltakozó jegyzékére adott válaszáról. Ez információ alapján a legtöbb lap kedvezően bírálja el a magyar jegyzéket. A sajtó általában meg van elégedve a jegyzék hangjával. Ebben a tekintetben egyedül a liberális lapok kivételek, amelyek ujabb támadásokat intéznek Magyarország ellen. Az esti lapok általában kedvezőtlenül Ítélik meg az optánspör várható fejleményeit, bár hangoztatják, hogy a tárgyalápok nem szakadtai; meg, csupán félbeszakadtak. A Cuvantal és még egy pár kormánypárti lap art irja, hogv bizonyos idő múlva uira fel lehet venni a tárgyalások fonalát Nagy aggodalom Spanyolországban az eiflint Nurmancia hidroplán miatt Azt hiszik, bogy Franco őrnagy és három társa a tengerbe veszel! (Budapesti tudósítónk telefon jelenlése.) Madridból jelentik: Egész Spanyolország lázas izgalommal lesi a Nurmancia hidroplán sorsáról érkező híreket. Az aggodalom órárólórára nő, mert minden jel arra mutat, hogy Franco őrnagy és három társ>a a tengerbe vesztek. Aviatikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy a Nurmancia a nyilt tengeren leszállani kényszerült. Több repülőraj és torpedóromboló indult el az Azori sziget körüli területek átkutatására. Az esti órákban rendkivül ellentmondó je lentések érkeztek. A haditengerészeti minisztérium megcáfolta a madridi katonai állomás jelentését, amely szerint a Gredlen angol gőzös megtalálta volna a hidroplán roncsait. A carlagenai hadikikötőben horgonyzó tengeralattjárók azt a parancsot kapták, hogy haladéktalanul kutassák át az Azori szigetek környékét és partvidékét. Szakkörökben azt állítják, hogy Franco őrnagy gépe napig is felszínen tudja magát tartani. De még ez esetben is válságos a pilóták helyzete, mert niucs \öbb élelmiszerük, mint egy-két napra való. Dér&s Itommt unisía íisníeíéselc Parisban A sztráfkoló kommunisták hl akarják szabadítani letartóztatott társalkat (Budapesti tudósilónk telefonj lentése.) Párisból jelentik: A földalatti vasút kommunista munkásai hélfőn délelőtt sztrájkba léptek, hogy tiltakozzanak két társuk letartózta- , tása ellen. Fel akartak vonulni a boulevardokon, de a rendőrség szétoszlatta őket, mire a Santé-fogház elé vonultak, ahol lármásan tüntettek és követelték a letartóztatott két kommunista munkás szabadonbocsájtását. A rendőrség oszlásra szólította fel a tüntetőket, mire azok kőzáporral feleltek, majd söröspalackokkal dobálták meg a rendőröket, akik közül 24 megsebesült. Végül is gumibotokkal sikerült a tüntető tömeget szétverni. Délután a város négy pontján volt még a rendőrök és a kommunisták között összeütközés, amelyekben hároinan sebesültek meg.