Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-23 / 140. szám

1929 junius 26. DELMAGYARORSZÁG . *7 ÚJDONSÁGOK: nsSgSSStíSSe^^ FÖLDES IZSÓ Sport ruházati cikkek. Kárász ucca 7. SZ. A DEl!lA<iYAR0B$ZA6 RCOtNYC Gerfrade Athénon: SUSHI Fordította: iOháSZ AltdOf — -S- - • —­6 Ez az élet, amelybe a háború sem hozott különösebb változást, hirtelen megszakadt, amikor Gita tizenhat éves lett. Gerald Car­teret tífuszban meghalt egy francia vidéki városban, ahová hitelezői elől rejtőzött. Gita eladta Sears nagyanyja eljegyzési gyűrűjét, az egyetlen megmaradt ékszert és hálás sziwel temette el atyját. Azután három hónapig ölt anyja ágya szélén egy kórház ingyenes beteg­szobájában, őrült akaraterőt fejtve ki, hogy fen tartsa az életösztönt anyja kimerült tes­tében; egy a szomszédságban lakó szegény család pedig közben őbenne igyekezett azt fen tartani. Mrs. Cárteret meggyógyult és ők kfetten az éhhalállal álltak szemben. Majd gyermeke kedvéért Millicent irt a nagynénjének, aki­től válaszképen sok gúnyos kritikát kapott, még annál is több hangzatos tanácsot és egy Ígéretet havi száz dollárra Ezután az élet után az olcsó penziók sora következeit, szegényes ellátással, piszkos tár­sasággal és mindég valami haszontalan férj­jel, aki udvarolt a tönkretehetetlen szépségű Millicentnek; felesége nyilt fölháborodására. Állandó vándorlások szakították meg Gita is­koláztatását, de azért rendes nevelésben ré­szesült. Hamar tanult nyelveket és bő alkal­ma nyilt, hogy innen is, onnan is fölszede­gesse az idegen szavakat. Mivel a férfiak az uccán éppen olyan szemtelenül néztek rá, mint a penziókban, fölhagyott bájos, gyön­géd testtartásá\ al, amelyre olyan aggódóan gondos gyakorlat után tett szert és vállát hátravetve járt, mint egy szögletes újonc pa­rádé alkalmával; végül anyja siránkozásától kisérve levágaita dus fekete haját is. — Nekem fiúnak kellett volna lennem —• mondta a legnagyobb mértékben nőies Milli­centnek. Borzalmas tévedése volt ez a ter­mészetnek. Akkor nemcsak hogy kiemelhet­telek volna ebből a romlott, szegénységgel megvert életből és szerezhettem volna neked gyönyörű ruhákat és választékos ételeket, de szembeszállhattam volna ezekkel az undorító férfiakkal is, akik nem hagynak élni. Amikor lizenhétéves lett, az öreg nagynéni meghalt és kis vagyonát és a házat, ame­lyet az első Sears Californiában spekuláció­ra épitett, »egyetlen életben lévő rokonom és szeretett unokahugom, Millicent Sears Carte­ret«-re hagyta. Az örökös elhatározta, hogy elhagyja Európát, amelyet, őszintén remélte, hogy nem fog többé viszontlátni és gyer­mekét San Franciscóba vitte. Messze volt ez a Carteret birtoktól, a büszkeség és hiúság már elhagyta és vágyódott régi barátai után; azonkívül Gi!a bevégezhette tanulmányait is és első alkalommal kerülhetett méltó tár­saságba. San Franciscóban Gita két évig majdnem Boldog volt. örült az iskolájának, a hüs ég­hajlatnak, a remek kilátásoknak, a vonuló ködöknek, a nagy sétáknak a dombokon és a kinai szakácsok csodálatos Ínyencségeinek. Millicent barátai olyan hűek voltak, mint re­mélte és Gita félig-meddig barátságba keve­redett lányokkal, akik eleinte csodálattal töl­tötték el, majd fölkeltették ambicióját is, hogy olyan legyen, mint ők Nagyon modern fiatal­ság volt ez, a kígyó ravaszsága volt bennük, erélyes elhatározás, hogy ugy tegyenek, ahogy nekik jól esik és emellett biztos tehetség, hogy gát, hogy a nagyanyjuk legyen, néha pe­dig kis huga volt ezeknek a mulatnivágyő cinikus hajadonoknak. Az anyja beléoltotta, hogy az ember legalább a szülője iránt ta­núsítson engedelmességet, ez a természet első törvénye. Az egyetlen alkalom, hogy Gita szembeszállt vele, akkor volt, amikor min­den erejével fiúvá akarta átváltoztatni magát. Oly szigorúan gardírozta, amilyen szigorúan csak lehetett és óvta minden urinőhöz nem méltó dologtól, ami főleg a cigaretta volt Szükségtelen volt figyelmeztetni őt, hogy ne viselkedjék tulszabadon férfiakkal, mivel úgyis gyűlölt minden férfit és sohasem táncolt, mert jobban tűrte volna akár egy kígyó öle­lését is. Az eredmény azonban az volt, hogy a leghalványabb fogalma sem volt a flir­telésről. Különben is, amint uj barátaitól értesült, a flirtelés már divatját multa. Elmúlt a ra­vasz módszerek, tudatosan fölhasznált koket­tériák, az asszonyi csalafintaságok ideje, ame­lyekkel meghódították és megtartották a fér­fit, aki ezalatt, szegény bolond, azt hitte, hogy ő a vadász. A lányok ugyanolyan gyakran hív­ták fel a »fiukat* telefonon, mint azok őket, sőt még vacsorázni is elvitték őket és fizet­ték a számlát Ez a »fifty-fifty« kora volt már, a nemek egyenrangúságáé. Gita hiába nézde­lődött romantika után, amely a költészetnek azért bizonyos fokig még mindig forrása volt. De ezek a lányok kinevették ezért, bár egyéb mulatságaik kőzött a moziba is el-eljártak. Egyik este, amikor éppen odakészültek és a társalgás régi dolgokra, emlékekre terelő­dött. egy fiatal asszony csak ugy félvállról azt mondta Gitának, hogy a férje, egy többé­kevésbé felületes udvarlás után egyszerre csak avval az ajánlattal lepte meg, hogy »vágjanak bele«. És ő beleegyezett, nem mintha jobban szerette volna ezt a fiút akármelyik más ba­rátjánál, de mert típusa tetszett neki és ép­pen férjhezmenési hangulatban volt, no meg gyereket is kivánt. Ebben az időben Gita már nem pirult el egy-egy leplezetlenebb kifd­jezés hallalára, amely az anyját és valamikor őt magát is kétségbeejtetie volna, amikor még az európaiak finomságaihoz voltak szokva (ha ugyan józanok voltak ezek az európaiak.) Tel­jesen uj lényt faragott magából a fiatalság hallatlan plaszticitással és ezt egy olyan uj alapra helyezte, amelyet tartósnak, sőt vég­legesnek hitt. Miután iskoláit befejezte, vacsorákra ugyan eljárt néha, de a mulatságokra való meghívá­sokat visszautasította, mert akkor táncolnia kellett volna és ő borzadt még ezeknek az ártalmatlan fiátalembereknek az érintésésé­től is. Nem mintha túlságosan sokat kérték volna táncra, nagyon is vigyázott magára és így a fiuk »nem igen használhatták«. »In­tellektuel* volt ő, nem »átlaglány«, »fiúnak kellett volna lennie és meg is próbált az len­ni«. A lányok, akikkel jóban volt, igyekeztek »tippeket« adni neki, de hamarosan fölhagy­tak vele, amikor megértették, hogy férfiun­dora igazán őszinte, bár a rejtély nyitjára nem tudtak rájönni. Iia rá tudta volna magát szánni, hogy föltárja életének azt a bizo­nyos másik oldalát is ezek előtt a bölcs ba­jadonok előtt, nemcsak a külszint, de a bel­sőt is biztosan kikacagták, kijózanították vol­na, lefújták volna a himporát ennek a titokza­tos világnak. Azt tanácsolták volna, hogy »fe­lejtsen el mindent« és gondoljon arra, hogy a fiatalság az egyetlen dolog, ami ér valamit az életben és ha már eleget mulatott, egy vagy két év múlva menjen férjhez és legyen gyereke. De Gita inkább a hullámos partra ment volna ki a Cliff House-hoz és a vizbe ölte volna magát, semhogy fölfedje leibe fájdalmas sebhelyét. És volt három szörnyű esete nős férfiakkal, akiket megszédített friss fiatalsága. Nem, ezek után többé nem volt lehetséges, bárhogyan vágyott is rá a tudata alatt, hogy elfeledje a multat. (Folyt, köv.)' AT i 1 A legtartósabb luxuskocsii j] j| Olcsósága, karosszériájának gyönyörű vonala, motorjának zajtalan sima járása, minden W más mérkáju luxuskocsi elé helyezi magét, ||j Tekintse meg különböző iypusainkat, hiztosan megtalálja az önnek legjobban megfelelőt §j Typusaink 509, 520, 521, 525 négy és Miéses kocsik. j§ |j Taxisok! 509-ei kocsit wá$ápoljalak, olcsó, tartós, j§ |j kis üiemk4№égü. Uj Délkerületl képviselet: I] Szek&aiesz és Wéssits, Kölcsey Telefon 11­968 ferme ÏO »zBie fk exe <• dsc azért mégis vigyázzanak magukra. Gita, aki I jggES pSSSSTiűSSk SSSObate&té&f, mtíSSOlÚSÍ, bUÍOT~ ismerte az élet sötét oldalát és a férfiak un- j • fényeSSé&í, Clmf&SÍé&I és aranyQ&Ú&í. é'^o^na'a'ii""^"' m doritó vágyat, néha elég öregnek érezte ma- 1 mm_u—. hm« nmí •mm.i

Next

/
Thumbnails
Contents