Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-22 / 139. szám

1929 junius 22. D£LM AG V АГ-OKSZ AG olajok, lakkok, zománcok, parkett beeresztő és fényesüő, seprő és kefeáruk, kékkő, raffie, gyanta stb„ mindenféle vegyi és háztartási cikkek R^ámui ée Q^ahá f^iékkereskedésükben. Dugonics tér 11. Telefon 107, $ legolcsóbban beszerezhetők «¿"ögjl C» Kálvin tér 2, Ref. palota. Telefon 9-88. 935 A DUMAGYARORSZAG RE6ÉNYE Gertrude Alberton: NIKOR A KÖD ELOSZLIK Fordította; JüItáSZ АПйОГ Az öreg hölgy mélyet sóhajtott, de szemei szenvedélyesen lángoltak. Jól van hát! Nem érem meg, hogy észretérsz, de most jól je­gyezd meg, amit mondok: nő vagy te, nőstény, te szoktad mondani és ha próbálsz is olyan lenni, mint egy fiu, az még nem tesz téged fiúvá. Tarthalod magad ugy, mint egy ruha­fogas, mégis kecses termeted marad, ha száz­szor olyan is, mint egy deszka és a külsőd nem tagadja meg a Cartereket. Szép göm­bölyű nyakad van és a szempilláid meghazud­tolják minden fiusságot Óh, igen, lány vagy te kedvesem, lány. Ne csikorgasd a fogadat. Art a zománcnak. Most menj ki és áétálj egyet Itt az ideje, hogy szunyókáljak egy sort — és hallom is már annak az ápolónőnek a kikeményített alsószoknyáit. n. Gíla kezét sportszoknyája zsebébe mélyeszt­ve, állt az uton és nézegette a régi kúriát Hosszúkás kőkockákból volt az épitve, ame­lyeket pontosan egymáshoz cementeztek az északi telepek kúriáinak divatja szerint Nagy, négyszögletes ház, cseréptetővel, minden mű­vészi szépség nélkül, de alaposan és impozán. san megépítve, nem lehetlek benne kárt sem az elemek, sem az idő. A kertész éppen olyan öreg volt, mint a nagymama és a gyepek szegényesek, a rózsabokrok és a többi növények is mintha szakasztott olyan vének lettek volna. De a három oldalon elterülő fenyőerdők szépek voltak öregségükben és Gita azon vette észre magát, hogy büszke az örök­ségére. Összeráncolta a homlokát, majd elgon­dolkozva vállat vont — Miért ne? Ez az egész, amit kaptam. És talán mégis ér valamit ez a környezet leg­alább van mire támaszkodni. — Nem akarta beismerni, hogy milyen különösen érzi ma­gát itthon, attól az órától fogva, hogy meg­érkezett Kisétált a parkból és átment a thorough­farei hidon. A sós viz egy keskeny csikja vá­lasztotta el a szárazföldet a közeli szigetek legnagyszerübbikétől. Atlantic City érdekelte ugyan, de nem i ártott a város felé. Délről, nem messze a hotelektől, a Boardwalk romjai látszottak, amelyeket egy különös erős, még itt az óceán e vad partján is ritka vihar pusz­tított el. Olyan vad volt ez a part, hogy a a vitorlások korában ezerszámra borították a hajóroncsok és a szárazra vetett hullák, itt portyáztak azok a prédára leső gazemberek, akik hamis fényjelzésekkel csalták tőrbe a hajósokat A strandot szerencsétlen pusztulása óta el­fagyták a henye naplopók. Gita egyenesen e magányos hely felé igyekezett, vidáman tép­kedett, néha-néha nekiszaladt, könyöké- erő­sen testéhez szorítva, majd leült a homokba, átölelte térdeit és kibámult a viharos ten­gerre. Büszke tartása lassankint elernyedt, és bár sohasem sirt, sohase sajnálta önmagát bájos, puha, fiatal szája mégis mintha le­biggyedt' volna. Kicsinek, kétségbeesettnek és elhagyatottnak érezte magát. Mit jelentett se «.romlásnak induló régi birtok egy lány szá­mára, aki mindeddig aem élhetett ott, ahol születésénél fogva joga lett volna? Ha itt nő­hetett volna fel, ezen a régi helyen, mint egy Carteret a Carteretek közül, ártatlan, rendes kislány lett volna belőle, tele reményekkel, ábrándokkal és mindenféle nagyszerű semmi­ségekkel. Huszonkét éves korában nem volt e«y illúziója sem. csak gyűlölet és irtózat az élettől. És az anyja, az egyetlen lény, akit valaha szerétett az egyetlen, aki érez­tetni tudta vele, hogy fiatal és ember és hi­vatása van, meghalt Nem egyszer dorgálta magát ezért és dü­höngött ferde énjére. A józan ész azt diktálta volna, hogy ne befolyásoltassa magát sze­rencsétlen élettapasztalatai által, amelyek ren­desen nem szokták egy jólnevelt fiatal nő szempontjait irányítani, rendbehozni, helyes irányba terelni. Más lányoknak is voltak sze­rencsétlen tapasztalataik, de hol voltak ezek az övéitől. Első emléke Parishoz fűződött., egy régi félreeső ház Pa syban... állandó lárma lent a házban, amelylől nem tudott elaludni kicsiny padlásszobájáLan... Kéjes nevetés, ének, kiál­tások, ajtócsapkodás az egész házon keresz­tül... Néha a korlát fölé hajolt, hálóingébea dideregve, izgatottan, de kíváncsian... Any­ja kétségbeesett, sápadt arccal rohant föl a lépcsőn, gyorsan megragadta a gyereket, be­lökte a legközelebb eső szobába és rázárta az ajtót... egy férfi utána rohan... kintről suso­gás, káromkodás... Gerald Carteret később dö­römböl az • ajtón, megparancsolja, hogy tér­jen vissza vendégeihez és ne legyen őrült... Az anyja rémült zokogása, majd dermedt en­gedelmessége, nehogy a férfi beváltsa igére­tét és betörje az ajtót.. És pereg a kép, pereg tovább. Amint Gita idősebb lett, megtudta, hogy apja és vendé­gei nemcsak hogy ittak és dőzsöltek, hanem igen nagyban kártyáztak is, néha egész nap és egész éjjel... hogy barátai üldözték az any­ját akit Szőke Madonnának hívtak. Férje nem igen védte meg öt az üldözések elől, de az asszony bálványozta az urát akit csak később kezdett gyűlölni. Gita kérte anyját hagyja el őt és térjen vissza San Franciscóba, de a megkínzott Millicent evvel csak csöbör­ből vödörbe került volna. Szülei meghaltak, egyetlen rokona egy nagynéni volt akit nem szeretett. Nem vágyakozott vissza abba a vá­rosba, ahol első báljai alkalmával ő volt az összes lányok irigységének tárgya, ahol meg­hódította a szép és gazdag keleti birtokost, aki póló-barátai látogatására jött Burlinga­mebe. Most azt hitték róla, hogy pompásan él Európában, bár föltűnhetett volna nekik, hogy soha sem találkoztak vele külföldi útjaik al­kalmával. Különben is a feleség kötelessége, hogy fér­je mellett maradjon, bármilyen is az. Gita már tiz éves korában felhúztál ezen az or­rát De az ő drága anyja volt az egyetlen tö­kéletes lény ebben a tökéletlen világban, és ha ő azt mondta, hogy az a helyes, hogy az ember olyan férfivel éljen, aki mindig ré­szeg, veri a feleségét és kiteszi a legválogatot­tabb inzultusoknak, akkor bizonyos, hogy igy van. De erős ellenszenvet kezdett érezni a fér­jek iránt, gyülöHe az apját és nem egyszer mondta meg neki. hogy szeretné, ha már meghalna. Az dühös pillantásokat vetett rá, vagy fogát csikorgatta a bátor és szemtelen kis gyerekre és vagy földhözvágta vagy föl­dobta a plafonra, ahogy éppen kod ve tartotta. Carteretnek nem volt szerencséje a kártyá­ban és »adósságai kamataiból* élt, miután saját és felesége öröksége elfogyott. Ha hi­telezői tulkövetelődzőek lettek, fölpakkolta családját és egy csöndes éjszakán átköltözött egy másik fővárosba. Ha a szerencse vele volt, kedves és bőkezű Js tudott lanni; ha el­hagyta, akkor megverte feleségét, gyerekét, szolgálóit, mindenkit, aki dühének útjába ke­rült. Tombolt, mint egy őrült, azután része­ges könnyekre fakadt Madonnája lábainál és bocsánatért esedezett... Gita egyre jobban gyűlölte őt és gyűlölte a többi férfiakat is jól nevelt, kiélt pofájukkal, akik: üldözték az anyját... időnként őt is.., öt! Ezek voltak a legcsunvább és leekiolt­hatatlanabb emlékei. (Folyt. kŐv.} Felelős szerkesztő: PÁSZTOR JÓZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat Rt. könyvnyomdájában. Külföldi képviseletek» AUSZTRIA: Béesl szerkesztőség: Wien, 11., Taborstrassi 7. (Wr. Auslandskorrespondenz). Telefon: «3—3—22. Bé­csi kiadóhivatal, olvasóterem és hirdetési képviselet Ausztria részére: Wien, /, WUdpretmarkt 1. (Osterr. Anzeigen A.G.X Telefon: Serit 62—5—95. JUGOSZLÁ­VIA: Interreklám d. d. Zagreb, I.-7S, ttarooska-ulica 28. Telefon: 91—65. NÉMETORSZÁG: Ala Anzeigen A.-6, Berlin NWS, Am Zirkus 9. Telefon: Norden 7607/12. SVÁJC: Orett-Füssli-Annoncen A.-G., Zürich, Sonnen. iaat 10. Telefon: Hott. 670( Ш „ V 'V.'íi özv. Marhovlcs Lajosné szül. Glück Terézia és fia Szilárd családjuk és rokonságuk nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb férj, család­ját rajongősig szerető édesapa, fiu, testvér és rokon MARKOVICS LAJOS kereskedő fáradhatatlan szorgalomban eltöHött munkás életének 57-ik, boldog házasságának 30-ik évében, hosszas betegség és a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Úrban csendesen elszenderült. A megboldogultat a róm, kalh. egyház szertartásai szerint e hó 22-én délután 5 órakor temetjük el a Mérey ucca 6/c. szám alatti gyászházból. Engesztelő misét e hó 24-én, délelőtt 9 órakor e fogadalmi templomban mutatjuk be. меш soha el nem maié szeretettel ®rlzzt№ Öxv. Markovics Jakabné Markovics Sxilárdné Markovics Éviké édesanyja menye unokája Gyászolják még: testvérei, sógorai és kiterjedt rokonsága. 107 Külön villamos délután 1/i6 őrakor indul a Dugonics térről. S világ legújabb szenzációja az kerékpár ffimfeffl motor és a Wonder !á és olcsó kerékpár, motor, rádió, varrógép, sportkocsi, gummi és aika!részek csak ÍM 9 géjiáruházában Wf 10 8. r Hid ucca 1.

Next

/
Thumbnails
Contents