Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-02 / 122. szám

Fontos, hogy óvafos légy, Kórt terjeszt a szennyes légy! Mindén fégu, mély Takísimkba banatel, béte» séget terjeszt. Tisztítsuk meg otthonunkat a veszedelme» legyektől és szúnyogoktól FLIT permetezése áttaf. s A FLIT behatol minden hasadékba, ahol sváb­bogarak, poloskák és hangyák elbújnak és sza> porodnak. Kiírtja petéiket. Megöli a rovarokat de emberre ártalmatlan. Nem hagu foltot FLIT nem tévesztendő össze a közönséges ro­varírtókkal: tökéletes rovarpusztító ereje minden várakozásunkat kielégíti. Permetezzünk Mégfitotmlg tfepoal: PANACEA RT. BUDAPEST, VI., PIOrELŐ'U. M. TELEFON i 000-48' Halóit város" Dissz&anfi Gál Jenő képviselő házi felszólalására A ütlmagyarország közölte Gál Jenő országgyű­lési képviselőnek a képviselőházban elhangzott azon felszólalását, hogy az évenkint megismétlődő nemzetkőzi tavaszi vásárokat a határszélre jutott nagyobb vidéki városokban is rendszeresítsék és ezáltal a »hinterlandjuktól« megfosztott városok ipara és kereskedelme némi életlehetőséghez jus­son. I-egelsősorban Szegedet jelölte meg, mint leg­alkalmasabb helyet és mint olyant, amely legel­sfisorban rászorul iparának és kereskedelmének fellendítésére. E nagy határszéli város tele van életlehetőségekkel és mégis »halott várost-TszV aposztrofálta Gál Jenő Szegedet. Dr. Szabó László ntán most Gál Jenőnek tüník fel ez alföldi nagy metropolis csendes halódása és a kiváló politikus nem elégszik meg megálla­pításokkal, hanem megjelölni igyekszik a segít­ség lehetőségeit is. Gál Jenő felszólalására és javaslalára az ille­tékes miniszter válasza egyelőre elmaradt, való­színű, hogy az illetékes faktorok majd gondolkod­nak a dolog fölött. Addig is azonban, amig ez iigyben magasabb helyről történik valami, enge­delmet kérek Gál Jenő képviselő úrtól, ha esetleg javaslata kapcsán, mint ez ügyben kissé tájékozott, illúzióit és reményeit megzavarni bátorkodom, de néhány felvilágosító momentummal szolgáljak a felkarolt ügy érdekében. Ha maliciózus és elkeseredett hangot akarnék megütni, akkor egyszerűen azt kellene mondanom: »Kár a gőzért képviselő ur!«... F)e mert egyáltalán nem szándékozom senkit sem bántani és sokkal ko­molyabb Is ez az ügy. A következő megfontolásra érdemes dolgokat ajánlom figyelmébe: 1. Mielőtt ilyen javaslatot tenne, gondoskodni kellene egy olyan személyről, aki hajlandó pénzét ilyen vállalkozás rendelkezésére bocsátani Mert • •• kérdés megoldása másként el sem képzelhető. 2. Feltétlen kéznél legyen olyan külföldi kereske­delmi gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező egyén, •»ki képes e vállalkozás vezetésére 3. \ kezdeményezést és alapítást feltétlenül sa­ját maga folytassa le. 4. De legyen tisztában azzal, hogy ha mindezen követelményeknek megfelelt, akkor se remélhet valami horizontális sikert, mert pld. Szegeden ke­resztül nem remélhető — gyakorlati szakemberek véleménye szerint — az igazi nagg export! Forrá­saim szerint ma tisztára az a helyzet, hogy nem a vevő keresi fel az eladót, de az eladónak kell felkeresni a vevőt és nincs semmi remény arra, hogy a mi vásáraink kedvéért a Balkánról akár Szegedet, akár más várost felkeresnének a vevők. Tekintve pedig, hogy technikai fejlettségünk még nem tette lehetővé, hogy Szegedet akár Belgrád­ba, Bukarestbe vagy Konstantinápolyba időnként áttolhatnánk, igy kizártnak látszik a vállalkozás sikere. El kell mondanom még, hogy még nincs is egy éve annak, hogy én is a képviselő ur véleményén voltam és ennek az újságnak a hasábjain vetet­tem fel először a gondolatot, hogy tegyük Szege­det Csonkamagyarország Lipcséjévé! Széles álta­lánosságban megjelöltem a módokat és lehető­seket De a Tisza iszapja itt Szegeden a legtöbb jó­szándékú akaratot betakarja, ugy az én elgondo­lásom is csak irtftt malaszt maradt. Pedig mondha­tom, hogy épen eleget nyakaskodtam. Az első cikk után még egy cikket követtem el, a csendesen cmésztők tábora ellen, aztán levelezés utján pró­báltam mozgatni a dolgot. Nem mondhatom, en­nek aztán már eredménye Is lett, utasítást kap­tam, hogy a kezdeményezés tekintetében — ha párfogást akarok — hová kell fordulnom. Fordul­tam és memorandumoztarn újra, hittel és áhítattal, mint most a képviselő ur teszi. Ezen ujabb lépé­seimnek is meglett az eredménye, nem sok. de néha a tapasztalat mindennél többet ér, most már mindent tudok és a fentiek szerint próbálom én is mozgatni az ügyet. Vagy talán a tanácsadóim­nak van igaza és valóban nem is olyan nagyon ége­tően fontos az ilyen kétes ügy!... Mit nekünk jövő, kenyér, boldogulás. Majd csak kitalál valaki valamit, hiszen ezer módja van, hogy hogyan lehet megmenteni a végpusztulás­tól a szegedi ipart és kereskedelmet... Azt goudolom én is, hogy a pesti vásárt is le kell bunkózni, — igazán fölösleges, minek ?1 Ki­nek!? Az a néhány ezer látogató... igazán nem fontos!... Szegednek nem fontos és nem sürgős a meg­oldás, t. képviselő ur! Majd csak el leszünk mi valahogy, hiszen él még az a jó magyarok Istene és ha Ön onnan föntről ugy látja és mintha mi itten, Szegeden egy kissé aggónizálnánk, nagy tévedés OnneU is. mint Szabó urofesszor urnák, csak a szemüvege homályos. — Nem, nincs Rt semmi hiba képviselő ur!... Megnyugtathatom, hogy mi nem haltunk még meg, csak szörnyen mélyen alszunk. Ha pedig volna önnek véletlenségblő fent Pesten valami jó zsíros pénzes barátja, vagy ösmerőse, aki hajlandó volna az ilyen bolondságba a pénzét beleölni, az ügy, érdekében nagyon kérem, küldje el erre mifelénk, mert a kétség engem mégis csak gyötör, hátha mégis tévedtek a tanácsadó korrifeusok... 6s bi­zouv lehetne itt sok mindent tenni-venni. Cóbl Laips. ? Hogyan lehetne a szegedvidéki vadvizeket szabályozni Hubert Lajos műszaki fanásos akciója (A Délmagyarország munkatársától.) A | szegedvidéki belvizek rendezéséről állandóan j sok szó esik. A vadvizek nagy károkat okoz- ; nak, régi keletű tehát az a törekvés, hogy " valamiképen szabályozzák ezeket 1919-ben a a földmivelésügvi minisztérium kormánybiz­tost küldött ki Udránszky József személyében a kérdés megoldására. Udránszky le akarta csapolni a vizet cs kiszárítani a vizes terüle­teket. F,z a terv azonban a gazdák ellen­zésén meghiusult. mert kiderült, hogy sok gazdának szüksége van a vadvizekre, mert nagy szárazság idején ott kap alkalmas helyet a jószágja. A Kecskeméttől fölfelé eső bir­tokok tulajdonosai azonkívül sem járultak hozzá Udránszky tervéhez, miután nekik nem sok bajuk volt a belvizekkel, ereket könnyen le tudták vezetni a Tiszába, főleg a Dong-érrel, amely a Tiszaba torkoló nyílt csaíorna. Azok a vadvizek, melyeknek nincs lefolyá­suk. főleg Kecskeméten alul vannak és ez?k egészen a jugoszláv határig húzódnak. A baj ott kezdődik a belvizeknél, hogy sok csapa­dék esetén ezek a belvizek elárasztják a szán­tóföldeket, legelőket és óriási pusztítást visz­nek végbe a bevetett területeken. Miután azonban a belvizekre a szárazságok miatt szükség van. a bajon ugy lehetne segí­teni Hubert Lajos miniszteri tanácsos sze­rint, aki ennek az ügynek leffalanosahb szak­értője és lelkes propagálója, hogy csak a felesleges oadvizeket kell elvezetni, még pedig ugy, hogy az egyiktől a másikig árkokat, kis csatornákat készítenének, zsilipekkel látnák el, amelyek segítségével azután tetszés szerint lehetne szabályozni a belvizeket Most arról van szó, hogy külön ilyen zsilip­rendszer« szabályozást hajtanának végre a felső és alsó területeken, még pedig önkénles társulás alapján. Hubert Lajos megbizást ka­pott a földmivelésügyi minisztériumtól, hogy az érdekeltségekkel a szabályozás ügyét ke­resztülvigye és hogy a zsiliprendszer ü szabá­lyozással vessenek véget a vadvizek pusztí­tásainak. Miután itt óriási befektetésről van szó, meg van a földmivelésügyi kormány­ban a hajlam, hogy kölcsönnel segítse az alakulandó ármentesitő társulatot. Addig, míg a munkálatok tartanának, nem is kellene a gazdáknak megkezdeni a fizetést. Kilencven­ezer holdat fenyeget állandóan a mdviz. Ha ezt a kilencvenezer holdat be lehet majd kapcsolni a mezőgazdaságba, ugy annak ho­zama egy év alatt már ki fizeti a befektetett tökét. Hubert miniszteri tanácsos szerint egy hold ármentesilése körülbelül 25 pengő költ­séget vonna maga után. Egyébként Hubert Lajos most járja be az egész vidéket és mindenütt előadásokat tart a vadvíziek elhárításának szükségességéről. Ilyen előadásokat tart a közeljövőben Alsó­és FelsöUiuván és Szatvmazan

Next

/
Thumbnails
Contents