Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-21 / 138. szám

DÉLMAÍÍYARORSZÁG 1929 junius 21. Éhínség és kolera pusziit Hátsó-Indiában Sokezer halottja van a nyomornak '(Budapesti tudósítónk lelefonjelentésej Bombay ból jelentik: A hátsóindiai angol tartományokban rettenetes éhínség pusztít. Két tar. tományban az éhező lakosság kőzött kolera ütött ki. A járvány a hétmillió lelket számláló tartományokat pusztulással fenyegeti. Az éhínség következtében, sokezer ember meghalt ^ y Olgyay Viktor festőművész véres szerelmi tragédiája Salzburgban Menyasszonyát súlyosan megseöesíleíle, majd szivenlőtte magát 'Salzburg, junius 20. A Judenberg Alp alatti erdőben, a Geisbergben tegnap Olgyay Viklor 59 éves budapesti festőakadémiai tanár revolverlövéssel megsebesítette a bajorországi Kindingből származó 29 éves Frey Klárát, azután önmaga ellen fordította a fegyvert és agyonlőtte magát. Hátrahagyott jegyzeteiből kitűnik, hogy Olgyay Viktor és Frey Klára kettős öngyilkosságot akart elkövetni. Frey Klárát a mentők a kórházba szállították, Olgyay tetemét pedig halottas kamrába vitték. A readőrtísztviselők a kórházi ágyon vallatóra fogták a súlyos sebesültet, aki elmondotta, hogy Frey Karolinnak hívják, nevelőnő volt Budapesten, 29 éves, a bajorországi Kindingből került a magyar fővárosba, ott ismerkedett meg Olgyay Viktor festőművésszel és együtt jöttek Salzburgba. Közösen határozták el, hogy öngyilkosok lesznek, kimentek a hegyek közé az erdőbe, a férfi az ő szivének irányította a revolvert és azután agyonlőtte magát. Arról egy árva szót sem akart vallani Frey Karolin, hogy mi vitte őket a közös öngyilkosság gondolatára. Az orvosok biznak benne, hogy megmenthetik az életnek, bár sebesülése rendkívül súlyos. A véres esemény még tegnap délelőtt történt és csak a kora délutáni órákban vették észre a járókelők a hegy aljában a holttestet és a súlyosan sebesült nőt. »A magyar állam becsületbeli kötelessége a hadlkölcsönök valorizálása« A képviselőház elfogadta a záloglevéltörvényjavaslatot és a hadikőlcsönkárosultak támogatásáról szóló javaslatot — Sándor Pá! éles beszédben követelte a hadiktflcsönök valorizált visszafizetését Budapest, junius 20. Almássy László elnök tíz órakor nyitotta meg a képviselőház csütörtöki ülését. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták a Kellogg-paktum javaslatot és a tegnap letárgyalt nemzetközi egyezményt Neubau»r Fereno a záloglevél törvényjavaslat folytatólagos vitájának első szónoka. A mezőgazdaságra csak akkor lehet előnyős a záloglevélkólcsön, ha belföldön szerezhető meg. Elfogadja a javaslatot Wolff Károly arról beszél, hogy egészséges állapot csak akkor lehet, ha a hitelszükségletet belföldi tőke elégíti ki. A hadlkölcsönök valorizációjának elmaradása is hozzájárul ahoz, hogy a tőkeképződés túlságosan lassú. Elfogadja a javaslatot V Fábián Béla lehetetlen állapotnak mondja, hogy a Társadalombiztosítónál még ma is 24 százalékos késedelmi kamatot kell fizetni. Békében 8 százalékos volt a legmagasabb kamat, aki többet szedett, az uzsorás volt. Tőkeképződésről nem lehet szó ebben az országban, mert minden pénzt felszív a magyar királyj kincstár. Egy Jó politika lehet csak: a közterhek csökkentése. Kéri a kormányt, hogy a 24 százalékos kamatot 12-re szállítsa le. Nem fogadja el a javaslatai, Vass József népjóléti miniszter szólalt most fel. A kisiparosnál, aki segéd nélkül dolgozik, nincs meg az a fizetési kényszer, amiről Fábián beszél. Ha meg van a kötelezettsége, ennek a jogcime az, hogy nagyobb forgalmat csinál, tehát segéddel dolgozik, nem lehet nagyon nehéz feladat a heti 45—60 fillér kifizetése. Ha ezt a tartozását a munkaadó nem fizeti ki, lelkiismeret len mulasztást követ cl saját embertársával szemben. Malasits Géza: Aki szegényebb nála! Vass József népjóléti miniszter: Vigyázni kell a beszédekre. A Társadalombiztosító Intézettel szemben a szociálpolitikai megértést nem szabad még jobban meggyengíteni. A szociálpolitika nóvum Magyarországon, kulturális • kérdésekkel szemben megértő a társadalom, ideális cél után való lelkesedés talán van, de tehervállalással Járó szociálpolitikai megértést nagyon keveset találunk ma még Magyarországon. Az ilyen felszólalás, mint Fábiáné, lehet jószándéku, de a célt nem szolgálja. Ha a pohár söröket, amelyeket elfogyaszt az a réteg, amelyről a képviselő ur beszél, statisztikusán arányba hoznám a be nem fizetett járulékok őszszegével, könnyű volna megállapítani, hogy hány, pohár sörrel kellene kevesebbet leengedni a torkokon a 45 és 60 filléres illetékek megfizetése érdekében. Kénytelen vagyok — mondja — erre utalni, ha másképpen nem megy, a társadalom böjtölje ki a 45 és 60 filléreket a ruházatban, az ételében, az italában. Ezután a kamatleszállításról beszél részletesen és igy folytatja: — Nem tehetem meg a kamatleszállítást. Erre csak a tőrvényhozásnak van joga. Ide jövök a Ház elé abban a pillanatban, ha azt látom, hogy a munkaadók a járulékoknak legalább a munkás után járó részét pontosan befizetik. Akkor esetleg egészen elengedem a kamatot. FelszóHtok minden érdekeltet: értse meg, hogy ez a kötelezettsége minden más kötelezettséget megelőz. Wekerle Sándor pénzügyminiszter a forgalmiadókkal kaposolatban kijelenti, hogy a napokban minisztériumi intézkedés fog kimenni, mely utasítani fogja a hatóságokat a késedelmi kamat fizetésére vonatkozóan, amely nem lehet íöbb évi 12 százaléknál. Ezután a Ház a törvényjavaslatot általánosságba n elfogadta. Kéthly Anna a részletes vitánál arra kéri a népjóléti minisztert, hogy ne töröljék a biztosítási járuléktartozásokat, hanem irják ezeket holt számlára, ahonnan mindenkor át lehet vezetni a folyószámlákra. Vass József népjóléti miniszter kijelenti, hogy a járulékbehajtás terén a legridegebb álláspontot kívánja elfoglalni, a holt számlát azonban nem tartja eredményes intézkedésnek. Ugyanakkor kijelenti, hogy ez az uiolsó eset, hogy késedelmi kamatam nesztiával, illetve tartozástőrléssel járul a Ház eléA Ház ezután a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadja. Napirend előtt következik az osztrák—magyar koronatartozásokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló csehszlovák—magyar egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Temesváry Imre előadó ismerteti a javaslatot. Vojaieh Miklós báró kifogásol egyes kitételeket. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter felvilágosítása után a Ház a törvényjavaslatot vita nélkül elfogadja. Ezután az osztrák köztársasággal kötött adóügyi jogvédelem és jogsegélyről szóló szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat következik. Temcsváry előadó ismertetése után a Ház a tőrvényjavaslatot elfogadta. Napirend szerint következik ' < a hadikölcsöakárosuliak támogatósáról Hü ü i "SZEMÜVEG kQltinlegességek 348 Idíszeré» ssalcUsieiében Kelemen o. — fía-Ha mol ett szóló törvényjavaslat. Temesváry Imre előadó ismertette a javaslatot Pafcots József: Ez a javaslat lealkudása a valorizációnak. Lelketlenség kell ahoz, hogy az állam a hltelezftivMf szemben a teljes negáció álláspontjára helyezkedjék. A magyar kormány belső kölcsön kérdésében a maga állampolgárainál többé nem fog hitelre találni. Hrjszonöimlllió pengővel meg lehetne csinálni a 10 százalékos valorizálást. A kormány elvi alapon nem akarja rendezni a kérdést. Ez immorális és olyan merénylet a magyar nemzet ellen, amelyet soha nem fog kiheverni. Nem fogadja el a javaslatot. Szilágyi Lajos szerint a hadikölcsöntulajdonosokat nem győzték meg a kormány eddigi érvei. A hadikölcsönkötvényeket valorizálni kell, az átmeneti időben pedig valamilyen megoldást kell keresni. Elfogadja a törvényjavaslatot Kun Béla nem fogadja el a javaslatot, mert a segélyezés kiterjesztésénél is szűkmarkú a kormány azokkal szemben, akik mindenüket odaadták, Sándor Pál; Elfogadom a javaslatot, de csak azért, mert minden alamizsnát el kell fogadni, amely bármilyen kis segítséget is jelent. Meg kell azonban állapítani, hogy a javaslatban foglaltakon jóval túlmenő intézkedésre van szükség. Határozati javas, latot nyújt be. — Utasítsa a képviselőház a pénzügyminisztert arra, hogy közvetlenül a képviselőház nyári szfinete ufón (erjesszen be törvényjavaslatot a hadlkölcsönök valorizálásáról. A beterjesztendő törvényjavaslat állapítsa meg azt, hogy a magyar állam becsületbeli kötelezettségének tartja a magyar állampolgárok számára az általuk annak idején jegyzett és kifizetett hadlkölcsönök értékének aranyértékben teljesítendő, visszafizetését. Ehez képest 1939 december 31-én a badikölcsSnSk eranyériékének őt százaléka rizeíendő viszsza törlesztésként a Jogosultak számára. A következő esztendőkben évenkint oly összeg fordítandó tőketörlesztésre, amilyen összeget az államháztartás helyzete megbir. — önök — fordul a kormánypárt felé — soha többé nem kapják meg a nemzet bizalmát, ha; nem teszik jóvá az eddig elkövetett hibákat. Magyarország rá van utalva azokra a polgárokra, akii ket becsapott az egész vonalon. — Nem követeltük a valorizációt — folytatja Sándor Pál —, nem kívántuk a becsületbeli adós-, ság megfizetését addig, amig az államnak nem voltó nénze luxusra, fényűzésre. Ma azonban, amikor a panamák sorozata utján a luxuskiadások sorozatát látjuk, v akkor legyen pénze az államnak a nyomorultak részére. (Taps a baloldalon.) Rothenstein Mór , I kijelenti pártja nevében, hogy ragaszkodnak előbbi álláspontjukhoz, ez a kérdés nem rendezhet karitatív alapon, fizesse meg az állam tartozását, A javaslatot nem fogadja el. Á Ház ezután a törvényjavaslatot, valamin! a'miniszteri jelentést elfogadja, Puky Endre elnök ezután napirendi javaslatc! tesz. Vass József népjóléti miniszter szólalt fel. Néhány szóval rcíjg lektált az elhangzott felszólalásra. A kormányzat^ semmi irányban sem akar prejudikálni a hadifi kölcsönvalorizáció kérdésében, a kérdést egyelőn nyitva hagyják. I A valorizáció nem volt megoldható, ezért szűk ségessé vált, hogy azok, akik a hadikölcsónjegyig következtében kerültek nyomorba, segélyben részé i süljenek. A generális felhatalmazás a kormánynál jj megadja a lehetőséget, hogy a többi pontokon és 11 többi feltételeken is enyhíteni fog majd, ha ej) a helyzet megengedi. Ezzel az ülés véget ért,