Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-02 / 122. szám

1029 jiinius 2. O*! M*GVAr 7 VASÁRNAPI KONFERANS Hölgyeim, Uraim, a KONFERANSz nagy lelkesedéssel és igaz őrömmel üdvözli a csütörtöki közgyűlést, amely rövid néhány hét lelkes munkája után megalakította a Szegedi Fészek Klubot. önzetlen és szép feladat: együvé hozni azokat, akik szétszórva az elszigeteltség széles területén küzdöttek eddig szellemi fegyvereikkel! A gáncsoskodók akadékoskodása, a kishitűek hitetlenkedése nem sikerült, a Szegedi Fészek Klub frontján vannak a szellemi élet harcosai. Az első küzdelmek és az első összehozások után most már az alkotások következnek. A közgyűlés kiküldöttjei permanensen tárgyalnak az egyes feladatok gyors megvalósításán. A téli és nyári helyiség megszerzésén tul ezer ötlettel, száz gondolattal igyekeznek színesebbé és elevenebbé tenni a szegedi életet. Az máris biztosra vehető, hogy a klub felavatására Szegedre fog jönni a budapesti »Fészek« egy különítménye, amely művészi kedvvel, bohéinos ötletekkel fogja felejthetetlenné tenni a Szegedi Fészek premierjét. De már most szó van a téli szezon megszinesitéséről: például egy Pesti Bál rendezéséről is beszélgetnek, amelyre ugyancsak lejönne a pesti Fészek és a magyar művészeti élet országos kiválóságai rendeznének Szegeden még soha nem látott, valódi montparnassi előadásokat, lampionos elevenségeket. Uj szinek, uj események varázslódnak Szeged szomorú életébe... Természetesen Hegedűs Gyula is nagy örömmel vcite tudomásul a Szegedi Fészek megalakulását és szivvel gratulált a lelkes lépéshez. A szinészi produkciókon tul lévő méltóságos Gyula bácsi energikusan tiltakozott, amikor valaki méltóságos urnák próbálta szólítani, ő a színpadon Hegedűs Gyula csupán, minden színész apai Gyula bácsija. Vagy hatvanadszor játsza most Szegeden az Agglegény apát és hét év óta nem volt Szegeden, utoljára a Palágyi-rezsim utolsó évében járt erre. A pénteki főpróba rövid szüneteiben egész kis gyűrű vette körül a mindig derűs szinészfejedelmet, amikor egyszerre nagy sebbel-lobbal előtte termett Gaiszler Lola. Hangos meleg üdvözlés következett: a régi tanítvány köszöntötte a régi tanár urat. — Emlékszik még rám Tanár Ur! — borult Hegedűs nyakába az énekesnő, mire ő igy felelt: — Hát hogyne emlékeznék l De megerősödtél Lola, férjhezmentél ugy-e? A jelenetet végignézte Páger Antal is, aki a világ legtermészetesebb hangján felelt felesége helyett: — Férjhez ment, de még milyen jóit.. Csak rám kell nézni... Juniusban a jelek szerint bomba-műsor következik (hogy a Ferencváros tiszteletére fulball-szóval éljünk). A vendégszereplések sorát Sándor Erzsi folytatja, aki 10-én és 12-én szerepel a Hoffmannban és a Bohéméletben. A Murger—Puccini operának lesz még egy érdekessége: ismét énekelni fog a szegedi színpadon Böhm Endre... Sándor Erzsi után valószínűleg Csortos következik, aki a tervek szerint a Liliomot és a Tábornokot fogja eljátszani. Néhány nap múlva utána pedig Fedák Sári jön ismét Szegedre a Pisla néniben... Attrakció lesz tehát bőven a kapuzárás előtt, Szegedre jön még az Uj S-l..";Az együttese is, amely a Szerelmi A. B. C.-t fogja eljátszani. Zárás előtt még bemutatja a prózai társulat Gogoly Revizor-ját és sor kerül a három klasszikus egyfelvonásosra is: Pathelia mester, Kénveskedők, A pénztárca. A három remekgyöngyöt Hont Ferenc fogja rendezni... A színház uj, fiatal rendezője Németh Antal egyelőre Berlinben készül szegedi munkájára, többek kőzött a Csongor és Tündén is dolgozik, mert uj és eredeti köntösben szeretné megcsinálni a rég nem játszott remek Vö:\s: rr,th.y-játékot... Berceli Anzelm Káröly, a fiatal költő megállapodott az igazgatósággal, hogy Isteni szinjátrka a jövő szezon elején kerül színre, mert most már nem volna megfelelő idő az eredeti bemutatóra... Kedden Szegeden járt Fcdor Oszkár, a pécsi színház igazgatója, aki különösen két hölgy után érdeklődött: Bojár Lili és Pártos Klári után, aki szinészpályájának egyik legszebb sikerét aratta az Agglegény apa Tony-jában, akit Pesten Titkos Ilona alakított... A szerződletési tárgyalások egyelőre nem nagyon folydogálnak, míg Makóval még mindig folynak a tárgyalások. Most már körülbelül biztosra vehető a kirándulás, ha Makó rendbehozatja színházának világítási berendezését... A hirek szerint Főidényi László bucsut akar mondani Szegednek, vissza akar térni régi sikerei színhelyére: Pestre... Megható volt Szilágyi Tatilla szerdai jubr'.ctima, amikor az öreg szívbéli komédiás könnyes meghatódottsággal köszönte meg a spontán ünneplést Nem merte kibontani a gondosan lezárt borítékokat, hiszen csak annyit sze '.ett volna, hogy egy öltözet ruhát tudjon magának csináltatni... Ujabb könnyes meghatódás következett a borítékok titkos kibontásánál, de a jubileumi ünnep után, a másnapig tartó bankett után az öreg komédiás felült a vonatra, átutazott Makóra és elvitte felesége sírjára azt a koszorút, amit a város küldött neki a negyvenéves szinészi fordulóra... Szórád Ferenc urnák kedden este lelkes gratulációt kézbesitettek. »Gratulálunk FeVeic, ma este együtt énekeltél Giglivel«... ő Pesten énekelte Cavaradossit, Szórád ugyanabban az órában a szegedi szinpadon... A budapesti Városi Színházban egyébként szép sikert aratott a héten a Szegedről elindult fiatal énekesnő, Rosii Magda, aki fényesen csengő orgánummal énekelte a Hoffmann meséiben Olympíát. Szombaton délben Tarnay igazgató hazafelé indult a színházból. A Tisza előtt egy délceg és ezüstös hajú ur tűnt fel, aki vizsgálódva íjézett előre a városháza félé. Tarnay megállt ZEISS SZEMÜVEG! MfKnlenesféoek 3» LIEBMANN Iifiszerész aiakííslelélieii , ff elemen a. - Ho-Ho mel eti — Ez Pálffy György, a Nemzeti Színház régi hires hősszerelmese... Aztán szó nélkül odament hozzá és üdvözölte. Köszöntötte a régi félistent, aki a ragyogd hősöket alakította a Nemzeti Szinház szinpadon, amikor a szegedi direktor még — statisztálni ¡árt süldő színész korában. Sok éve nyugalomban él már a régi hősszerelmes, a régi statiszta felfedezte most Szeged uccáin Aztán kiderült minden. Az öreg, ezüstös hajú Pálffy György elmondotta, hogy lejött egg napra Szegedre, — mégegyszer megnézni a régi várost. Szegeden volt ugyanis utoljára vidéki szinész sokévtizeddel ezelőtt, innen vitték fel a Nemzeti Színházba. Most mégegyszer lejött a Tisza mellé, mégegyszer látni akarta az öreg várost — Mert nagyon öreg vagyok már, — mondta és elhomályosult a mosolygó szeme. És sokáig fogta a régi félisten-szinész a régi statiszta kezét, mig aztán feleségével elindult az állomás felé, — A régiek mind elmentek már — mondta bucsuzóul —, akik akkor éltek, Kass Jani bácsi, Békefi Tóni... Egyiket sem találtam már meg.,. Megváltozott Szeged..: A szegedi művészkörökben különös eseményéről beszélnek mostanában. Elküldte a kulturpalopalotai kiállításra képeit Hódy Géza is. A képeket a zsűri el is fogadta, ki is akasztották, — amikor a megnyitó után arra lettek figyelmesek, hogy ismeretlen emberek leakasztották a vásznakat és a katalógusban leragasztották Hódi/ Géza nevét. Ma már nem láthatók a kiállításon a Hódy-ké* pek. Részletek ismeretlenek... Délután, a Ferencváros-félidőben, vagg a Bátí* tga-gólok után igyekszünk maid jobb hírekkel szoli aálnl... Addia is bizalom. Hölaueim és Uraim. ^ T (vér.) 1 Asz mtöia prolzlésnái Számos előadást tarf attak az Qlfaldkntató Bizottság kecskemétl kongresszusán (A Délmagyarország munkatársátólAz Alföldkutató Bizottság kecskeméti közgyűlése a legteljesebb siker jegyében zajlott le A közgyűlést a városháza dísztermében tartották meg. Fáy István főispán üdvözlőbeszéde után gróf Klebelsberr I Kunó vázolta a bizottság céljait. Utána Kogutnwitz Károly professzor ismertette a bizottság eredményes működését és jövendő feladatait Dr. Somogyi Szilveszter polgármester zárószavai után a termet megtöltő közönség a négy szakosztálycsoport üléseire oszlott szét. Igen érdekes előadások hangzottak el valamenynyi csoportban. Az 1. csoportban Hajnóczy Iván igazgató elnöklésével Bibó István könyvtárigazgató társadalomrajzi kutatásairól beszélt. Buday Árpád professzor helyett Banner János magántanár ismertette a régészeti kutatások eddigi eredményeit. Horqer Antal professzor a nyelvészeti kutatások érdekes tapasztalataira tért át, majd Szombatfalvy György tanár előadásával e csoport ülése véget ért. A 11. csoportban a sok tekintetben együvé tartozó mezőgazdasági, erdészeti és biológiai szakosztályok szegedi, illetőleg kecskeméti képviselői tartottak előadást. A kecskemétiek ennek a csoportnak munkássága elé tekintettek a Iegnagvobb várakozással, itt volt a legnagyobb hallgatóság és a legtöbb hozzászólás. A szakosztályi ülést dr. Gesztely Nagy László nyitotta meg^ Az Altöld mai problémái címen tartott előadásával. Havas Géza, az Alföldi Mezőgazdasági Intézet igazga?<Va a mezőgazdaság vegvészeti kérdéseiről emlékezett meg. Nagy érdeklődés kisérte dr. Obermager Ernő előadását: »A magyar fűszerpaprika, mint az Alfőldkutatás tárgya« címmel. Az előadó a szegedi és a kalocsai paprika versenyét, jelentőségét, továbbá uj paprika termelő területek meghódítását és a spanyol paprika veszedelmét fejtegette. Ráth Árpád vegyészmérnök »Az Alföld szikes területeinek jelenlegi problémáiról« értekezett és javaslatot terjesztett be a szikeskérdés állami és társadalmi organizációjára vonatkozólag. Érdekesen fejtegette Szabó Lajos mezőgazdasági kamarai főtitkár. hogy a sivár homokterületeket miként lehet zöldtrágyázással, nevezetesen borsófélék elővetésével igen olcsón megjavítani. Kedves előadást tartott Velich István kertészeti főfelügyelő az Alföld homokján űzhető gyümölcstermelésről1. Az Alföld fásítására vonatkozó előadását Kiss Ferenc miniszteri tanácsos a helyszínen tartotta meg az Űrnapján rendezett kiránduláson. A gyakorlati téren nagy eredményeket elért fásitó mestert meleg ünneplésben részesítették a kirándulók. A biológiai szakosztály nevében az állattani részen dr. Gelei József, a növénytanin pedig dr. Győrffy István egyetemi professzorok szólaltak fel. Mindketten kiemelték azt, hogy mi gyakorlati jelentősége van ezeknek az eredetileg elméleti irányitottságu tárgyaknak a n:-Tógazdaság, különösen pedig a szikesek javítása terén. Dr. Gt)őrffii István a kiránduláson azt az indítványt tette, hogy Kecskemét városa a bugaci pusztát Svájci órák, éksmmk réssfletfizeSésre is Téth óráinál, K'^ÉVSI^»^