Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-14 / 132. szám

jnnins 14. Tízezer pengőt biztosítók ellenében szabadlábra helyezték Fischer Aurélt (A Délmagyarország munkatársától.) A csalárd bukás büntette cimén kétévi fegyházra itélt Fischer Aurél volt szegedi textilkereske­dőt — mint ismeretes — a szegedi törvény­széken történt elítélése után az ügyész letartóz­taíási indítványa ellenére is szabadlábra he­lyezétk. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész a tör­vényszék végzését felülfolyamodta az ítélő­táblához azzal az indokolással, hogy az el­ítélt súlyos büntetése miatt szökésétől jogo- J san lehet tartani, a táblai tárgyalásig elren­delte letartóztatását. A 76 éves kereskedő nem nyugodott bele a tábla döntésébe. Az elitélt hozzátartozói elő­ször 10 ezer pengő értékű takarékkönyvet ajánlottak fel kaucióképen az ügyészségnek, ha az elítélt szabadlábra kerül. A takarék­könyvet azonban az ügyészség nem fogadta el, amire a család hasonló értékű járadék­kötvényeket helyezett letétbe. A törvéuyszék Fischer Aurél 10 ezer pengő értékű járadékkötvényeit, biztositékképen el. fogadta és elrendelte szabadlábra helyezését. Fischer Aurél néhány nappal ezelőtt már el is hagyta az ügyészség fogházát. A törvény­széki ítélet iralai az előzetes eljárások miatt csak most kerülhettek át a táblához és így Fischer Aurél bünügye csak a nyári szünet után kerülhet íelebbezési tárgyalásra. Szabó Oyula pöre a Cipőipari Szövetkezet ellen A Járásbíróság megállapította nyugdíjjogosultságát (A Délmagyarország munkatársától.) Isme­retes, hogy Szabó Gyula, volt kereskedelmi és iparkamarai titkár nyugdíjjogosultságának megállapítása érdekében már régebben pört indított a Cipőipari Szövetkezet ellen. Szabó Gyula mint kamarai titkár résztvett a szö­vetkezet megalakításában, hosszú ideig elnöke volt ennek a vállalatnak, majd amikor a ke­reskedelmi és iparkamaránál nyugdíjaztatta magát, mint elnök-igazgató kezdett funkcio­nálni és öt éven át ebben a minőségben is szerepelt. A szövetkezet megtagadta volt el­nökének nyugdíjjogosultságát azon a címen, hogy Szabó Gyula jogilag soha sem volt á vállalatnak egyúttal igazgatója is. A Cipő­ipari Szövetkezet azzal érvelt, hogy a cipő­gyár az IOKSz kötelékébe tartozik és hogy az ilyen vállalatok terhes szerződéseket csak az IOKSz hozzájárulásával köthetnek. Szabó Gyulának viszont nincs és nem is lehet az IOKSz.tól olyan hozzájárulása, amellyel elis­merte, vagy jóváhagyta volna igazgatóvá tőr. tént kinevezését, ilictve megválasztását. Hosszabb ideje történő előkészülés után Ivánkovics Árpád járásbiró csütörtökön meg­hozta ebben a pörben az elsőfokú ítéletet. A járásbíróság megállapította Szabó Gyula nyug­díjjogosultságát, de a kerestbe vett összegnek csak a felét, havi 278 pengő nyugdijat állapi, tott meg. Kimondta a járásbíróság Ítéletének indokolásában, hogy amikor Szabó Gyula ott­hagyta a kamarát és egész munkásságát a cipőgyárnak szentelte, egész csomó olyan le­vél ment el az IOKSz-hoz, amelyekben mint elnök-igazgató szerepelt, nyilvánvaló tehát, hogy az IOKSz hallgatólagosan tudomásul vette Szabó Gyula működési körének kiterjesz­tését. Megállapította a járásbíróság, hogy Szabó Gyula öt éven át működött mint elnök-igaz­gató és figyelembe vette az összeg kiszabásá. 'nál, hogy Szabó Gyula a kereskedelmi és iparkamaránál már kap egy nyugdijat. Az ítélet ellen mind a két fél föllebbezett. (A Délmagyarország munkatársától.) A magyar ügyvédszövetség dr. Zsitvay Tibor igazságügymíniszler fővédnökségével második vándorgyűlését junius 26—30-ig Szegeden tart­ja meg. A vándorgyűlés programját vázlato­san már összeállították. A magyar jogászvilág a kongresszust, amelyen többszáz jogász vesz részt az ország minden részéből, igen nagy érdeklődéssel várja, mert igen fontos igazság­ságügyi és jogi probléma kerül az üléseken megvitatásra. A programvázlat szerint a vándorgyűlésen résztvevő jogászok 25-én, kedden este félhat órakor érkeznek meg Szegedre. Az állomáson ünnepélyes fogadtatás lesz. Este kilenc óra­kor tartják meg a Verbőczy István serlegla­komát a Kassban. A serlegbeszédet dr. Széli Gyula felsőházi tag, a szegedi ügyvédi kama­ra elnöke mondja, dr. Désí Géza országgyű­lési képviselő a trianoni békeszerződés reví­ziójáról tart előadást. Másnap, szerdán délelőtt féltizenegy órakor lesz a vándorgyűlés ünnepélyes megnyitó ülé­se a városháza dísztermében, délután három órakor pedig megkezdődnek öt külön bő - "> he­lyen a bizottsági ülések. Hat órakor ismét teljes ülés kezdődik, amelyen beterjesztik a különböző bizottságok határozati javaslatait. EsLe félkilenc órai kezdettel a városi szín­ház díszelőadás keretében bemutatja a Do­rottyát, Kacsóh Pongrátz daljátékát. Az elő­adás előtt dr. Hajnal István, a szegedi ügy­védi kamara titkára Bodroghy Pál Prológu­sát szavalja, dr. Tóth László pedig Pap-Váry Elemérné Hitvallását. Pénteken délelőtt és délután is teljes ülések lesznek, este kilenc órakor pedig a város az ujs/egedi Vigadóban vacsorát ad a résztvevők tiszteletére. Szombaton leplezik le a szegedi ügyvédi Hkamara hősi halottjainak emléktábláját, az ünnepély uiáu bizottsági ülések következnek, majd teljes ülés. Este kilenc órai kezdettel bucsulakoma lesz a Tisza kertjében, ahol az ünnepi köszöníőt dr. Östör József országgyű­lési képviselő és dr. Kováts József, az ügyvéd­szövelség miskolci fiókjának társelnöke mondja. A kongresszus résztvevői vasárnap reggel félnyolc órakor n'a - )!; el Szegedről Kecs­es a Terézköruíi Színpad premierje a Belváio i Moziban, jó időbe'-» »S Belvárosi Mozi Kertiébe®. kemétne, ahol egy napig maradnak és ezzel a vándorgyűlés befejeződik. Az Országos Ügyvédszővetség vezetői egyéb­ként a tegnapi napot Szegeden töltötték és tisztelgő látogatást tettek a város polgármesle. rénél, dr. Aigner Károly főispánnál, Hamza Géza ítélőtáblai elnöknél, Konczivald Endre törvényszéki elnöknél, a főügyészségen és ügyészségen, valamint dr. Shvoy Kálmán tá­bornoknál, akik mindannyian lekötelező szí­vességgel ígérték meg, hogy a kongresszus si. kere érdekében tőlük telhetőt mindent elkö­vetnek. A hírek szerint a szegedi kongres­szusra le fog jönni Zsitvay Tibor igazságügy­miniszter is és kíséretében megjelennek az igazságügyminisztérium vezető tisztviselői és a buda^e^ti bíróságok vezetői is. H szegedi adóiiivafsl ismét emelte a kereseti adót (A Délmagyarország munkatársától) Gombos István, a kereskedelmi és iparkamara beltagja három érdekes indítványt terjesztett a kamara elnöksége elé. Gombos István első indít­ványában. azokat a kereseti adó kivetési sérelme­ket teszi szóvá, amelyek a legutóbbi kivetéseknél fordultak elő. Kirívó eseteket sorol fel GomSos indítványának indokolásában és azt kéri a kama­ráttói, hogy felterjesztéssel forduljon a pénzügy­miniszterhez, akitől azt kérje, hogy a ki ve ér- a szabályszerűen vezetett könyvek alapján lör'é.ijók. Gombos István indítványa a következő: »Az 1929. évi kereseti adók ujabb kivetésénél az illetékesek azon kijelentései ellenére, hogy sem­miféle adót emelni nem fognak, mert a rossz gazdasági viszonyok erre okot nem szolgáltatnak és az adóalanyok eddig 'is még a legnagyobb erőfeszítéssel is csak részben tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek, mégis igen sok a panasz ugy az iparosok, mint a kereskedők kereseti adójuk­nak ujabb kivetésénél. Tudomásomra jutott, hogy a szegédi kir. adó­hivatal a kjsteleki kereskedők közül is igen sokan 1929. évi kereseti adóalapját a mult évivel szem­ben jelentékenyen felemelte, dacára annak, hogy a kereskedők szabályszerű üzleti könyveket vezet­nek, amelyek eredménye szerint jelentékenyen ki­sebb adóalap mutatkozott Alábbiakban néhány kirívó esetet van szeren­csém a t. Elnökségnek bejelenteni: Gerber Sándor mult évi adóalapja 10.000 pengő, folyó évre 18.250 pengő. Márkus és Seiler mult évi adóalapja 12.600 pengő, folyó évre 16.000 peugő. Popper Vilmos mult évi adóalapja 10.110 pengő, folyó évre 17.280 pengő. Beck és Tausz mult évi adóalapja 12.710 pengő, folyó évre 20.700 pengő. Dénes Arnold mult évi adóahpja 11.615 pengő, folyó évjp 17.928 pengő. Strasz Gyula mult évi adóalapja 21.970 pengő, folyó évre 38.180 pengő. Beck János mult évi adóalapja 13.130 pengő, folyó évre 20.222 pengő. Miután a törvényes rendelkezések szerint, ha adózó szabályszerű könyveket vezet, az általános kereseti adóalapot a .könyvek eredménye alap­ján kell megállapítani, tisztelettel azon indítványt terjesztem elő, hogy a kamara teljes ülése felter­jesztéssel forduljon a pénzügyminisztériumhoz, amelyben kérje, hogy a kivető hatóság utasltias­sék, hogy a fent jelzeit adózóknál, könyveiknek megvizsgálása után a kereseti adóalap a könyvek eredménye alapján állapittassík meg és hogy a jövőben mindazon adózóknál, akik szabályszerű üzleti könyveket vezetnek, az adóalap ne becs­lés utján, hanem könyvek eredménye alapján ál­lapittassék meg és a könyvek eredménye csak az esetben mellőztessék, ha a könyvvizsgálat során megállapítást nyerne, hogy azok szabálytalanul vezettetnek.« Második indítványában azf kéri Gombos Istváu, hogy a kamara hasson oda, hogy Kiskundorozsma és Kistelek adóügyi felebbezéseit ne Szegeden tár­gyalják le, mert az az adózók nagy költségébe korul, hanem a feiszúlamlási bizottság szálljon 'ii a községekbe. Gombos harmadik b.;; hánya azokat az anomá­liákat tárgyalja, amelye!; a gépjármü-forgalombsn léptten-nyomon előfordulnak. Ugyanis az utóbbi időben az árudat szállító utókat sürün leállítják a városban, igazoltatják és megvizsgálják, hogy hová és kinek szállít árut, mert a fuvarozó gép­kocsik konkurrenciát jelentenek a Máv-nak. Gom­bos a kamara közbenjárását kéri e kereskedelem­ellenes tendencia megszüntetésére. Az indiitványokat és interpellációkat a kamara legközelebbi teljes ülésén tárgyalják.

Next

/
Thumbnails
Contents