Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-02 / 122. szám

1029 iűnius ¿. Df.i/»; •v «. T7T>T>' Nagy kémkedési ügy Prágában Letartóztattak epy csef> vezérkari századost, aki állítólag Németország és Oroszoiszág Javára kémkedett Budapesti tudósítónk telefon/elentése) Prágából jelentik: A cseh sajtóiroda röviden közli, hogy egy vezérkari századost kémkedésért letartóztatlak. A vezérkari százados Német- és Oroszország javára kémkedett. Néhány nap előtt a prágai repülőtéren egy Drezdába induló gépre felszállt egy utas. Útlevele Friedlánder I névre volt kiállítva, akinél a startnál nem találtak semmit, ami gyanúra adott volna okot. A repülőgép startja után a váróteremben egy bőröndöt találtak, amelyet Friedlánder ott felejtett. A bőröndöt felbontották és abban fontos katonai okmányokat találtak. Friedlánder a repülőgépen vette észre, hogy bőröndje hiányzik és Drezdából sürgönyt küldött a prágai repülőtérre, hogy megbízottjának adják ki a bőröndöt. A megbízott, egy cseh vezérkari j százados jelentkezett, akit nyomban letartóztattak. Nevét a nyomozás befejezéséig nem hozzák nyilI vánosságra. f Elekírlfikálfák a vizmüíelepeí és módositfák a vlzdifszabályrendeleleí Nagy gázgyárvita a szombat! közgyűlésen. — Interpelláció a szlnészgázsik redukálásáról és a protekciós szerződtetésről Héttőn folytatják a közgyűlési (A Délmagyarörs:ág munkatársától.') Szombaton délután igen élénk érdeklődés mellett folytatta a törvényhatósági bizottság a májusi napirend szerdán félbeszakított tárgyalását. Szerdán az utolsó előtti tanácsi előterjesztésnél a vizmülelep elektrifikálására vonatkozó javasalat tárgyalása előtt szakadt félbe a vita. A tárgysorozatnak ez, valamint a vízvezetéki szabályrendélet módosítására vonatkozó következő pontja keltette a legnagyobb érdeklődést. Dr. Aigner Károly főispán negyedötkor nyi. lotta meg a közgyűlést. Ördögh Lajos tb tanácsnok i:m;r'elte a vizmöíelep elektrifikálására vonatkozó tanácsi javaslatot, amely szerint a gőzüzem évi fentartása 64.600, az elektromos üzemé pedig 65.568 pengő, de ez az arány évről.évre javul az elektromos üzem javára. Dr. Fajka Lajos az első felszólaló. Kijelenti, hogy addig, amig az elektrifikálás ujabb terheket hárit a városra, a gőzüzem megszüntetését nem tartja indokoltnak. Nagyon megfontolandó, hogy a város belemenjen-e ebbe átalakításba. Wimmer Fülöp hiányosnak tartja a tanács javaslalát, mert az előadó nem számolt be arról, hogy a vizmütelep gépei elavultak és a kazánokat nagyon rövid időn belül ki kell cserélni akkor is, ha nem tér át a város az Kalmár Málékat nem ismervén a magyar genealógia, a jámbor széksértő ijedten futott az ajtóra. Be van zárva- A második is, a harmadik is. Városi hajdúk is őrt állnak minden ajtóban párosával. — Tekintető* uraim. — lépkedett oda alázatosan a tanács asztalához. — tessönek engöm hazaereszteni. inkább sose jövök többet ide. Sietős munkám volna a tanyán. Aztán mög nem is tottem én semmi rosszat, kérőm szépen. — Megsértette a közgyűlés méltóságát alantos beszédjével. — mondta egv kicsit megenyhülten az ügyész. — megien.v o^eUe a polgármester urat. — Én? — szabadkozott a kámok utódja. — Én csak azt tetszöltem említeni, milyen ökör... — Ökörnek a közgyűlésen semmi keresete, — mosolygott Nóvák s a közgyűlés szintazonképppen, mire az alsóvárosi tréfán is észbekapott. — Kérőm szépen, — emplte fel a fejét büszkén, — én arra gondoltam, hogy a polgármester ur is gazdálkodó ember, hát mondok, ha arra jár mifelénk, majd eldicsekszók neki a Bimbóval, hagy örüljön neki, hogy milyen jelös állat nevelkődőtt szülővárosunkban... Már akkor kacagott az egész municipiális parlament, ennélfogva Nóvák József beszüntette a széksértési keresetet és kinyittatta az ajtókat. Ment is kifelé Kalmár Málé Imre. mint a szél s vissza nem fordult volna az egész királyi biztosságért. Pedjg Pálfv Ferenc, isten nyugtassa, ragyogó szemmel integetett utána: — Mögnézzük a Bimbót, Imre, mögnézzük. Fogadom, hogy kettő se ér föl bclüle az én csákómmal. Így történt Szeged egyetlen széksértési pöre. elektromos üzemre. Azt javasolja, hogy a kőz. gyűlés fogadja el a tanács javaslatát, mert az megtakarítást jelent, Dr. Lippay Lajos a tanácsi előterjesztésből megdöbbenve állapítja meg, hogy a vizmü. telep gépei teljesen elpusztultak és vagy elek. trifikálni kell, vagy pedig jön az özönvíz. — Dehogy jön az özönvíz, — szólnak közbe nagy derültség közben a városatyák —, éppen az a baj, hogy nem lesz víz! Dr. Krausz József szólal fel ezután. A vizmütelep szerinte nagyon rossz helyen van, mert ez lesz a várps legszebb helye. Szépészeti szempontból is kivánatos lenne az elektrifikálás. A főispán elrendelte a szavazást. Fajka Lajos napinendretérési javaslata mellett egyetlen városatya szavazott: Fajka La;os, igv a főispán a tanács javaslatát jelentette ki elfogadottnak. Dr. Csonka Miklós tanácsnok ezután a vlzdiíszabályrendelet módosítására vonatkozó tanácsi javaslatot ter. jesztette elő. Szigyártó Albert általában elfogadja a javaslatot, de ellenzi, hogy a város a háztulajdonost tegye felelőssé a lakóra kivetett vizdíjért. — A lakók között nagyon sok nagy ur van, miért kell a vízdíjat a szegény háztulajdonosokra hárítani... — mondja. — Szegény háztulajdonosok, szegények! — kiáltoznak gúnyosan mindenfelől. OPERÜ ZONGORATEREM íudapett, VI.. Hafós ucca ie. Világrnárkás zongorák, pianinók ezer pengStfll, negyven pehgtts havi része rc is. B.6 Najry tisztviselői kedvezmények. Szigyártó a szakasz törlését kéri. Miliálovics Dezső Szigyártó módosításával fogadja el a javaslatot. Dr. Bodnár Géza általánosságban elfogadja a javaslatot, de azt kívánja, hogy a háztulajdonos a felmondástól számilott nyolc nap alatt jelentse be a lakóváltozást. Körmendy Mátyásnak a negyedik pontnoz van észrevétele. Azt kívánja, hogy a külvárosokban a vízdíjak összege ne legyen nagyobb, mint amennyibe az alacsony nyomású kifolyók fentartása kerül. — A külvárosi vízfogyasztás költségének egy részét is a Belváros fizeti — mondja a polgármester —, de Körmendy Mátyás indítványához, mivel azt igazságosnak tartjuk, hozzájárul a tanács. Tőrös Sándor, majd dr. Schultz Károly szólalt fel és a vizdij százalékos kulcsának megállapítását kéri, mert a tervezet a tanács, nak ad csak felhatalmazást a százalékos kulcs megállapítására. Magyar Péter az iránt érdeklődik, hogy a tanyára vetnek-e ki vizdijat. — Dehogy vetnek, — szól közbe valaki — a tanya borfogyasztást fizet Gárgyán Imre a külső telepek vízellátásának biztositását sürgeti. A polgármester reflektált a felszólalásokra és bejelenti, hogy Bodnár Géza indítványát a tanács magáévá teszi. Szigyártó Albert kifogását nem tartja helytállónak, mert a vizmütelep közmű, annak fentartását minden körülmények kőzött biztosítani kell. — Mégis csak a házigazda az, aki megválaszthatja lakóját, igy elsősorban felelős is érte. A háztulajdonosok nagy zajjal fogadják a polgármester kijelentését — Osztály parlamenti — kiáltja rájuk "dr. Szeless József. Szigyártó: Nem a házigazda válogatja ki a lakóit, válogatja az ördög. (Nagy zaj.) — Azért kövesse meg azokat, akikre értette —, szól rá a polgármester. Schultz Károly visszavonja indítványát A polgármester nagy zajban rendeli el a szavazást. Szigyártó inditványát 43 szóval 37 éllen elvetette a közgyűlés. Félhatkor került sor az interpellációkra. Az elsőt Pásztor József intézte a polgármesterhez a szinészgázsik redukálása miatt. A polgármester válaszában bejelenti, hogy a tanács elrendelte a színház személyi kiadásainak havi 3000 pengővel va'ó redukálását, ez azonban nem veszélyezteti a nívót. A polgármester válaszának előterjesztése után Pásztor József szólalt fel. Kijelentette, hogy művészi kérdéseket szavazással nem lehet eldönteni, éppen ezért nem is célja, hogy itt most szavazást provokáljon. Interpellációjával csupán azt kívánta elérni, hogy a közgyűlés foglalkozzon azokkal a kérdésekkel, amelyek különben talán nem is kerültek volna soha a közgyűlés napirendjére. Kijelenti, hogy az intendáns működése iránt a legteljc. sebb bizalommal van, de azért a polgármester válaszát még sem tartja teljes mértékben megnyugtatónak. Felhívja a közgyűlés figyelmét arra, hogy a legkülönbözőbb társulatok, intézmények és személyek protezsálnak a szegedi színházhoz olyan tagokat, akiknek nevével azután alig találkozik a közönség a színpadon. Alig van miuiszterium, amelyből ne akartak volna egy-két színészt — sajnos — sikerrel, elhelyezni a szegedi színházban. — Nagyon kérem a bizottsági tag urat — mondja a polgármester —, hogy ezekről a kérdésekről nagyon óvatosan beszéljen, nehogy igazságlalanul megbántson valakit — A félreértések elkerűle'se végett kijelentem, hogy nem a kultuszminisztériumról és nem magáról a kultuszminiszterről van szó, aki semmi esetre sem vádolható meg azzal, hogy érdemtelen emberek érdekében emeli fel a szavát. Pásztor ezután arról beszél, hogy a protekciós rendszert ki kell irtani a színházból, mert ennek a rendszernek a fentartása könynyen sirja lehet a házikezelésnek. A házikezelés két év óta tart és két év után a város közönségének joggal lehetnek nivóbeli ki, vánságai a színházzal szemben. Ami a gázsi' redukciót illeti, nem tartja igazságosnak a szinészfizetések csökkentését. Ezeket a fizetéseket a város közgyűlésének éppen ugy tiszteletben kell tartania, ha bevált, tehetséges színészekről van szó, mint a városi tisztviselők szerzett jogait. — A színészeknél nincs szerzett jog, csak szerződési jog van — szól közbe a polgármester. — Én egy vállalat élén állok — folytatja Pásztor —, de nem tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy bármc'y'ík munkatársnak csak azért mondjak föl, mert 'izelését igy szeretném leszállítani — Mert nem fizet tul senkit sem — mondja halkan a polgármester. Pászlor ezután azzal fejezi be felszólalás^.