Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-14 / 132. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi uccu 22. I. em Telefon: 13—33.-Klndóhlvntol, hOlcsilakönyvtár és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 300. ^ Nyomda : Löw Lpól ucca 19. Telefon • lö—34. «»«»«» Péntek, 1929 junius 14 ©0« fti V. évfolyam 124. szám MAKÓ: Szerkesztőség és kladóhlvoiali Url ucca 6. Telefon: 151. szám.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » loflzetésl ara havonta J-2i> vldéiteo és a lOvaroibai 3-öt», tiUIIJldiit »>-41» pengő. Egyes szán IS, vasár- és Ünnepnap 24 fillér A városi üzemekproblé mája A belső részeiben átalakuló, a körtöltésen kivül pedig vályogfalvakkal megdagadó NagySzeged minden polgára hovatovább kezdi érezni a kultuszminiszter legutóbbi megállapításának igazságát, hogy a középvárosból nagyvárossá való átfejlődés olyan terhekkel van összekötve, amelyeknek előteremtése nehéz fel. adatok elé állítja a várost mint erkölcsi testületet, de egyúttal a városnak minden adófizető polgárát.is. Függetlenül az egyetem ügyétől egyre parancsolóbb módon követelnek megoldást és rendezést az olyan kérdések, mint az uccaburkolás, közvilágítás, csatornázás és közüli közlekedés, amelyek az igazi városi jelleg előfeltételei s amelyek nélkül igazi városi élet el sem képzelhető. Ezek az igazi városi feladatok, amelyek csak az összeség kezében, a város egész közönségének tulajdonát képző üzemekkel valósíthatók meg sikeresen. Amennyire nem való, hogy a városok borbély- vagy szabómühel.yeket tartsanak fenn saját alkalmazottaik javára és az adófizetők károsodására, annyira alapvető tétele minden céltudatos várospolitikának, hogy ezeket az igazi városi üzemeket, mihelyt a jogi lehetőség bekövetkezik, a város saját kezelésbe vegye át. Itt ütközik össze az extenzív várospolitika, amely örül a különböző városi nagyságokról elnevezeLt telepek szaporodásának, az intenzív városfejlesztés gondolatával. Szeged már a rekonstrukció idejétől kezdve az a köpönyeg volt, amelyet tulnagyra szabtak viselőjének testéhez képest. Akkor ez nem volt baj, mert a körulakkal és sugárutakkal megadott keretek európai módon voltak lefektetve a jövendő Nagy-Szeged számára. Megvolt azonban adva a következő ötven-száz esztendő feladata is: ezeknek a kereteknek Városi tartalommal való betöltése. Falvakat ragasztani az amúgy is tulnagy város testéhez arldig, amig üres telkek százai vannak a Belvárosban és kerítések szegélyezik helyenkint még a legbelső részek uccáit is, nem eredményezhet mást, mint az aránytalanság növekedését a megvalósítandó feladatok és rendelkezésre álló eszközök kő. zőtt. Mert ne áltassa magát senki azzal, hogy ezek a telepek hűséges és igénytelen kolóniái lesznek a városnak és belenyugszanak abba. hogy a kilencediktől hatodik fizetési osztályig besorozott prokonzulok és kvesztorok róluknélkülük hozott határozatokkal igazgassák őket. Ott is ki fognak emelkedni a külvárosrendező néptribunok, — aminthogy az előjelek már megvannak — és követelni fognak maguknak kutat, iskolát, Óvodát, templomot, orvost, közvilágítást, utat és közlekedést, szó. val mindazt, amit ma még a körtöltésen belüli város sem élvez a maga teljességében. Távolabbi vonatkozásban mindezek a kérdések aktuálisá váltak ma, mikor összeül a vízmütelep elektrifikálásának incidenséből megszületett bizottság, amely a polgármesternek a közgyűlésen tett kijelentése szerint foglalkozni fog a gázgyár és villanytelep kérdésének egész komplexumával. Kétségtelen ugyanis, hogy ha néhány esztendő multával megtörténik a gázgyár és villanytelep birtokbavétele, akkor a városi tulajdonban és kezelésben levő közvilágítási üzemmel szemben egyszerre jelentkezni fognak mindazok a kivánalmak, amelyekel ma még lemérsékel az a tudat,' hogy a fogyasztók egy magánvállalattal állanak szemben, amelynek létesítményeit meg is kell fizetni. Akkor a külvárosrendező nagybizottságok bizonyára taktikát változtat, nak és nem abból kovácsolnak politikai tőkét maguknak, ha néhány uccában lámpákat helyeznek el a város pénzén, hanem kövelelni fogják, hogy a város, amely megengedte a lelepek létesítését, gondoskodjék a városi üze. mek hálózatának rájuk való kiterjesztéséről is. Ezzel a lehetőséggel kell számolni már ma, mikor tárgyalni kezdik a gáz- és villanytelep jövendő sorsának kérdését. Ez a kérdés pedig, függetlenül még a néhány év múlva kétségtelenül előtérbe nyomuló általános várospolitikai problémáktól is, sok körültekintést és óvatosságot követel meg, nehogy elhamarkodott lépések helyrehozhatatlanul káros követ, kezéseket vonjanak maguk után. Azt mondják, hogy az úgynevezett gázgvárí szerződés rossz a város szempontjából. Igaz lehet, de azokat, akik annak idején megkötötték, mégsem lehet feltétlenül hibáztatni érte ,mert akkoriban még a villany luxus, és különlegességi világitásnak számított, amelynek fejlődési perspektíváit nem ismerték és igy inkább a gázvilágitásra fektették a súlyt. A lefolyt évtizedek óriási el. tolódást eredményeztek a villany felé a szer. ződő felek közül az üzem javár3 és a város hátrányára. Ez teszi érthetővé azt a mozgalmat, amely a megváltási jog feléledése alkalmával megnyilatkozott abban az irányban, hogy a város vegve a gyárat rögtön a birtokába. Jogilag ez a kívánalom nem bizonyult megvalósíthatónak, mert túlságos közel voltunk a háború nehéz éveihez, melyeknek rossz üzleleredményeiért a kivételes hatalom alap« ján kibocsájtott kormányrendeletek kárpótlást akartak nyújtani ugy ennek a gyárnak, mint a többi hasonló helyzetben levő üzemeknek. Abban a mértékben azonban, amint a háborútól távolodunk és egy hosszú 35 éves koncesszió egész periódusának elbírálása alap. ján fog a kérdés eldöntésre kerülni, nő annak a valószínűsége és majdnem bizonyos, sága, hogy a háramlás elé nem lehet komoly akadályokat gördíteni. És éppen ezért kár volna ma az olyan természetű tervekkel is foglalkozni, hogy esetleg bizonyos közös formák előtérbe tolásával, vagy megváltási őszszegnek megállapításával nem juthatna-e a város már a háramlási idő bekövetkezése előtt a gázgyár és villanytelep birtokába. Ennek az álláspontnak a megindokolása na. gyon egyszerű. A közvilágítást egész természete arra predesztinálja, hogy városi üzem legyen belőle. Ezt semmiféle formában elalkudni nem szabad. Viszont ma, a legkedvezőtlenebb viszonyok között megváltani a gázgyárat. üres szólam, amely megvalósíthatatlan pénzügyi tranzakció elé állítaná a várost. Ma az egyetlen lehetséges álláspont: barátságos uton egyezkedni az árakat illetően, egyebekben pedig bevárni a háramlás időpontjának beálltát és akkor alkudozás nélkül érvényesi, leni a város szerződéses jogait. Csakis ez illik bele abba a keretbe, amelyet a városi üzemek politikája szempontjából fel kell állitanunk. Its. Andrá$$y Gyula kopor^ófáí A beszenlelésl szertartási a hercegprímás végezte Budapest, junius 13. Tegnap este óta palotá- • jának vörös szalonjában áll Andrássy -Gvula gróf ravatala. Ma délelőtt búcsúzott el Andrássy családja a halottól, azután ráborították a koporsó fedelét Andrássy holttestére és beforrasztották a kettős érckoporsót. Ezután megkezdődött a közönség részvétlátogatása. A koszorúknak és virágoknak egész erdejét halmozták fel a ravatal körül. A koszorúk közül kiválik a főváros nagy cserfa koszorúja, melyet díszpolgárának küldött Budapest közönsége. Zita királyné hatalmas zöld babér koszorút küldött a szalagon a következő felírással: Zita és Ottó. Fél 3 óra tájban már gyülekezik a gyászszertartásra az előkelő közönség. Megérkezik Karácsonyi Jenő gróf feleségével, tábornokok, magasrangu katonatisztek diszöltözetben. Félháromkor jön Lukachich Géza tábornok. Mély gyászba öltözött hölgyek jönnek ezután. A Nők Szentkoronaszövetségének küldöttsége. Közben ujabb sürgönyöket hoznak. Seipel volt osztrák kancellár küldött részvéttáviratot, továbbá Bismarck Ottó herceg. Háromnegyed 3-kor már csaknem teljesen megtelt suttogva beszélgető látogatókkal a ha. talmas ravatalozó szoba. Jön Beniczky Ödön, majd Rubinck István, Pesthy Pál, utána Bárez;/ István, Hadik János gróf, Károlyi Imre gróf. Egyedül jön zsakettben, kezében cflin. derrel Friedrich István. A régi országgyűlés tagjai is nagyszámban jöttek el a nagy politikus temetésére. Steiner Ferenc és Bernáth István volt országgyűlési képviselők, majd Gratz Gusztáv, Aridréka Károly, Hentz Károly, Hegedűs Lóránt, Lukács György volt kultuszminiszter, Sigruy Antal gróf, Némelhy Károly valóságos belső titkos tanácsos. Teleki Tibor gróf és Teleki József gróf. Már 5—6 perccel mult háromnegyed 3, mikor Scitovszky Béla belügyminiszter is megérkezik. Fekete miseruhába öltözött kapucinus barátok sorakoznak fel a kapualiban. Mikes Já. nos gróf püspök érkezik ezután, majd pedig Ripka Ferenc főpolgármester és Sipőcz Jenő polgármester vezetésével a főváros törvényhatósági bizottságának küldöttsége. Most jönnek a kormány tagjai. Először W>kerle Sándor pénzügyminiszter, majd pedig Vass József miniszterelnökhelyettes érkezik Karafiáth Jenővel együtt. Együtt érkezik Wlassics Gyula báró, a felsőház elnöke és Puky Endre, a képviselőház alelnöke. Közvetlen utánuk pedig Ká'lay Ti. bor. Három óra előtt pár perccel József főherceg autója áll meg a palota előtt. Előbb Auguszta főhercegasszony, majd pedig József