Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-13 / 131. szám

I í F, I, !M \ G V KO HS7 AG íi)29 junius 13. ról értesítette a szövetségeseket A Lupta szerint Gafencu, a külügyi hiva­tal Madridban tartózkodó államtitkára állí­tólag megbeszélést folytatott Bethlen minisz­terelnökkel. Még bizonytalan, hogy Titulescu tesz-e lépést a Népszövetségnél. A Lupta | tudni véli azt is, hogy Davillát visszahívják » Bécsből, Bécsből ezzel szemben azt jelentik, hogy Davilla meghatalmazott miniszter Bécsben adott nyilatkozatában kijelentette, "hogy az öp­tánskérdés és a kisániánt diplomáciai lépése között semmiféle lépés nem állolt fenn. Re­méli, hogy az optánst árgválások minél előbb kedvezően végződnek. Andrássy Gyula holtteste a ravatalon Budapest, junius 12. Gróf Andrássy Gyula holttestét ma délelőtt a Fő-uccai palotájában felravalalozták. A holttestet fekele selyem disz­magyarba öltöztették és ezüstveretü érckopor­sóba helyezték. Csütörtökön délután három órakor lesz a beszentelésí szertartás, amelyet Mikes János gróf szombathelyi püspök végez nagy papi segédlettel. A beszentelés után a holttestet előreláthatólag csütörtökön este, vagy pénteken a korá reggeli órákban szállítják le Polgárdiba, ahol örök nyugalomba helye­zik a Batthyány-család kriptájában. A kormány részvétét tegnap este Vass he­lyettes miniszterelnök kifejezte áz özvegyhez küldött táviratban. Megállapodás történt ab­ban, hogy a kormány koszorút helyez And­rássy Gyula gróf ravatalára és a végtisztes­ségen képviselteti magát. Valószinüleg Vass helyettes miniszterelnök fogja a kormányt képviselni. Vass József helyettes miniszterelnök egyéb­ként engedélyt ado't gróf Károlyi Mihály fe- | leségének, Andrássy Katinica grófnőnek, hogy apja temetésére hazajöhesseji. "Még nem bi­zonyos, hogy Károlyi Mihályhé él-e a meg­adott engedéllyel. A főváros mai rendes közgyűlésén Ripka Fe­renc főpolgármester meleg szavakban emléke­zett meg gróf Andrássy Gyula, a város dísz­polgára haláláról és méltatta a Városi auto­nómia biztosítása körül-szErzett érdemeit. In­dítványozta, hogy az elhunyt nagy emlékű politikus érdemeit a közgyűlés jegyzőköny­vében örökítse meg. A főpolgármester szavait a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig. Berlinből jelentik: A berlini sajtó meleg hangon emlékezik meg az elhunyt gróf And­rássy Gyuláról, akit a háború előtti magyar politikus generáció egyik legmarkánsabb sze­mélyiségeként jellemez. Hangoztatják, hogy <5 volt a legitimista mozgalom egyik legerősebb oszlopa és legjelentősebb harcosa a kettős monarchia helvreállilásának. Sportkérdések és szinházO^yek a parlament költségvetési vitáiéban „Csak a házikezelés segíthet a vidéki „Több terhel nem lehet kiróni" Budapest, junius 12. A képviselőház mai ülése gróf Andrássy Gyula elparentálásával kezdődőit. Az elnöki beszéd után a Ház megkezdte a kultusz­tárca költségvetésének részletes vitáját Hoiuonnay Tivadar fedett versenyuszodáról be­Szélt. Báró Kray István: Méltánytalannak tartom Kontra Aladár futballellenes táraadását. Ez a sportág súlyos anyagi válsággal küzd, mondta Kontra, hogy vezetői üzletnek, jövedelmi forrás­nak tekintik. Ugy a labdarugó sport vezetősége, mint a sporttársadalom nevében a leghatározot­tabban visszautasítom ezl a vádat. Ez a vezető­ség önzetlenül dolgozik sokszor a késő éjjeli órákig a labdarugó sport fejlesztése érdekében. Számos válogatott meccsen láttam, miként lelke­sülnek a magyarok tízezrei a magyar győzelemért. A labdarugó sport vezetőségében a legszélsőbb jobboldali emberek együtt dolgoznak a szociál­demokratákkal, a legteljesebb egyetértésben. Téves hit az is. hogy a labdarúgás vezetői és a játéko­sok dus fizetéseket élveznek. Még a három legna­gyobb sportegyesület is n legnagyobb nehézségek­kei küzd. A professzionista játékosok heti fizetése 20 pengő, a sztároké 50 pengő, de nagyon sok­professzionista játékos csak 5—10 pengőt kap he­tenkint. Az egyesületek a mecenásolí bökezíisé­grhöl élnek. Kérem a rpiniszter urat, ne vonja meg pártfogását az arra érdemes labdarugó sporttól. Tahódy Tibor kevesli a cserkészek támogatására felvett 80.000 pengőt. ¿sák Károly: A legfontosabb nevelőeszköz a sport. A sportszerű nevelést ki kell terjeszteni 8 legkisebb falura is, erre legjobb eszköz a le­venteintézmény. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter reflek­tált a felszólalásokra és megállapítja, hogy a mult év óta egymillió pengővel emelkedett a testneve­lésre felvett összeg a költségvetésben. Az első feladat az állandó téli uszoda létesítése, amire vonatkozóan a tárgyalások a Margitszigettel és a Közmunkatanáccsal már előrehaladtak és a meg­oldás már bizonyos. Kötelezővé kell tenni a kö­zépiskolákban az úszás tanítását, ez azonban csak akkor lehetséges, ha mindenütt megfelelő uszoda áll rendelkezésre. Ezután a iéü sportcsarnok lé­tesítése következik a vívók és az atléták szá­mára. Reméli, hogy a jövő évi költségvetésbe már ezt is be lehet állítani. Háttérben ott van a nem­Jeli síauion felépítése, amire szintén gondol, de színházakon" - mondotta Klebelsberg — mondotta a pénzügyminiszter, természetesen egyszerre mindent megcsinálni le­hetetlen. Pakols József megállapítja, hogy Magyarorszá­gon minden ötödik ember tuborkulotikus. A tuber­kulózissal megfertőzött középiskolai diákok száma ma már több mint tízezer­Barabás Samu: Az éhező néptanilókról a leg­sürgősebben gondoskodni kelL Meskó Zoltán kéri a minisztert, tegye meg az óvintézkedéseket a nemzetiségi agitáció elfajulá­sának megszüntetésére. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter kijelenti, hogy maga is igen fontosnak tartja, hogy a ma­gyarok és a német nemzetiség között minden össze­ütközést elkerüljünk. Pakols József a szinmüvészeU akadémia igazgatói tisztságének betöllését teszi szóvá. Értesülése sze­rint az a különös helyzet állt elő, hogy amióta az akadémia igazgatója meghalt, Tóth Imre fize­téséi Jeszenszky Sándor miniszteri tanácsos élvezi, akinek pedig a színművészeti akadémiához semmi köze nincs­Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter kije­lenti, hogy Pakots információja téves. Maday Gyula a vidéki színészet súlyos helyze­téről beszélt. A vigalmi adó. a súlyos rendőrségi és tűzoltói dijak megölik a színházi vállalkozást. Pa!;ats József az állami színházak vezetéset kri­tizálja. A Nemzeti Színházban fiatal magyar szer­zői* nem tudnak érvényre Jutni- Az Operaház bérteti rendszere teljesen leszoktatja a zeneked­velő közönséget arról, hogy operába járjon. Ala­csony, alamizsnaszerii nyugdijakat kapnak a ma­gyar művészek. Klebelsberg Kunó a vidéki szinészek sorsával foglalkozva elismeri a súlyos problémákat s ennek csak egy megoldását találja, ha a városok házi­Kezelésbe veszik a színházakat, mint az Szegeden is törlént- A magánkéz nem elég erős. Kapaci­tálni kell tehát a városokat és ha ezek egyszjr háziííezelésbe veszik a színházakat, ?. kormány nem fog elzárkózni az állami támogatás eszközlésétől sem. Az államnak kötelessége, Éiogy necsak a fő­város, hanem a vidék színészeiéi is támogassa. Ezután a Ház a kultusztárca költségvetését rész­leteiben is elfogadta. A pénzügyi tárca költségvetése következett. Bárdos Ferenc szólal fel elsőnek. Azzal kezdi beszédét, hogy a legszegényebb néposztályokat sújtó fogyasztási adók azok, amelyeket állandóan emeltek. ¿Magyarországon ma az á helyzet, hogy -m 575 BEKEIDOK! Világhírű Or. Scíileussner foto-filmje Liebmann lúissserésstnélt^ minél gazdagabb valaki, aránylag annál kisebb mértékben járul hozzá az állam terheihez. Itt volna az idő arra Is, hogy a forgalmi adót eltöröljék. Wolff Károly: A valorizáció kérdése gyújtóanyag a nemzet testében, tény azonban, hogy a Kis­Magyarország nem hozhatja egyszerre helyre mind­azt, amit Nagy-Magyarország vállalt. Szünet után Rotheasteln Mór a különböző adó­nemek, különösen a fogyasztási adók súlyos voltát kifogásolta. Majd az állami nyomda alkalmazot­tainak jobb dotálását kérte. Báró Kray István szerint igen sok probléma vár megoldásra a pénzügyi téren. A közéletben bizonyos fényűzést lát, amit a legnagyobb mér­tékben elitéi a nyomorúságos gazdasági helyze­tünkre való tekintettel. Helytelennek tartja azt a rideg elzárkózást, amelyet a miniszter a hádiköl­csönkárosultakkal szemben tanusit Várnai Dániel kérte a minisztert térítse meg Kispest városának a Wekerle-telep közigazgatására fordított kiadásait Homonnay Tivadar hosszasan foglalkozott az általa propagált tisztviselői fizetésrendelet-terve­zettel. Szabóky Jenő határozati javaslatban sürgette a vizilársulatok rendezéséről szóló törvény benyúj­tását. Ezután Wekerle pénzügyminiszter reflektált a megjegyzésekre. Arra vonatkozólag, hogy az egye­nesadókat nem növelik, egyenes arányban a fo­gyasztási adókkal, megjegyezte, hogy az egyenes­adókat csak a háború alatt hozták be nálunk, tehát nem volt szükséges nevelési idő ahhoz, hogy a közönség ezeket az adókat megszokja. Ezért nem lehet nálunk ma még a tiszta jövedelmi adót sem tartani, csak a jövő hozhatja magával azt, hogy a tényleges jövedelem alapján vessék ki ezt az adónemet. Ebből azonban nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a kormány tendenciával nem emeli az egyensadókat, illető­leg csak a fogyasztási adókat emeli. A külföldi kölcsönök ára a piaci helyzettől függ és a kormánynak itt csak az lesz a feladata, hogy a legkedvezőbb feltételeket szerezze meg. — Szive szerint beszélt Kray István, mikor a takarékosságot kívánta. A józan ész indokolja meg ezt, mert eljutottunk a megterhelés szélső halá­rához. Ha ujabb szükségletek merülnének fel, ami pedig minden államnál megtörténik, ugy ezeket csak a meglevő tételek revíziójával elégíthet­jük ki. A tisztviselői kar nehéz helyzetét teljes szívvel átérzi és segit ott ahol lehet. Nem tudná azon­ban javasolni, hogy lényegesen emeljék a személyi kiadásokat és ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a Cisztviiselők létszámát ne szaporítsák. A Ház ezután a tárca költségvetését általános­ságban elfogadta. . _ . Áttértek ezután az interpellációkra. Frühwlrth Mátyás a honvédelmi minisztérium által kiirt nyeregbeszerzésre vonatkozó pályázat miatt interpellált, hangsúlyozva, hogy súlyos sza­bálytalanságok történtek­Héj j Imre a balatoni utak iavitási munkálatait tette szóvá. Ilerrmann Miksa kereskedelmi miniszter utalt arra, hogy a mult évi tapasztalatok adták meg az elhatározó lökést arra_ hogy ezeket az utakat radikálisan megjavítsák. Ezzel az ülés 7 óra előtt ért véget Bethlen Párfsban Páris, június 12. Bethlen István gróf mi­niszterelnök ma reggel 9 óra 30 perckor Spanyolországból jövet Párisba érkezett. A pá­lyaudvaron báró Villáni Frigyes párisi ma­gyar követtel az élén a követség valamennyi tagja megjelent a miniszterelnök fogadására. Délelőtt a kőztárs-asárj elnöke fogadta Beth­lent, aki a magyar követ társaságában jelent meg az elnöknél. Délután a miniszterelnök Poinóaré minisz­terelnököt és Bcrthetot államtitkárt kereste fel, akikkel a Franciaországot és Magyaror­szágot közvetlenül érdeklő kérdésekről beható eszmecserét folytatott.

Next

/
Thumbnails
Contents