Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-04 / 100. szám

<5 ntf MVf A GV A BOOST AO 1929 május 4. Felmentetíék a járáshlrőt, akli visszaéléssel, csalással és sikkasztással vádoltak Badapcatt, május 3. A bűntetőtőrvényszék Szemrffc-tanácsa nagy érdeklődés mellett folytatta ma Katona János járásbiró bűnügyének a tárgyalását A mai főtárgyalás megnyitása ntán Katona János élt az utolsó szó jogával. Azt fejtegette, hogy ellene alaptalanul indult meg az eljárás, pletykák alapján. Semmiféle terhelő bizonyíték nem volt az akták eltűnésével kapcsolatosan. A Detári-ügyben emberbaráti jóérzés vezette, amikor segíteni akart rajtuk. A Szenes-ügyben azt hozta fel. hogy Szenes kezet csókolt neki, amikor az ő segítségével le tudta tenni a birói és ügyvédi vizsgát. Félórás tanácskozás után hirdette ki a Szeftiák-tanács az ítéletet A büntetőtörvényszék Katona Jánost a hivatali hatalommal való visszaélés vétsége, háromrendbeli sikkasztás büntette, egyrendbeli csalás büntette és egyrendbeli csalás bűntettének kísérlete, valamint egyrendbeli csalás vétségének vádja alól felmentette. Az ítélet megokolása szerint a vádlott nem Ssmerte be bűnösségét. A vádlott védekezésével szemben nem merült fel pördöntő terhelő bizonyíték. Egyes esetekben, különösen az aktaeltüntetési ügyekben, nyomós gyanuokok állnak fenn, de ezek alapján nem lehetett marasztaló ítéletet hozni. Thury Endre ügyészségi alelnök felebbezést jelentett be. Sieged halála és feltámadása Írja: <tr. Szabó László XLII. tiöy élfllnh, ahoffü lehetett Minden megszvfnf a EafasztrúTa napján: a közigazgatás is, az igazságszolgáltatás is. Csak egy bíró volt, aki funkcionálhatott s az is csak Uj-Szegeden, mely akkor még Torontálmegyéhez tartozott: a statárium kihirdetésének napján Salamon Zsigmond törvényszéki jegyző lett a statáriális vizsgálóbíró és helyiségül Uj-Szegeden azt a szobát jelölték ki neki, amelyben Tallián Béla törökkanizsai szolgabíró és a szeged város törvényhatóságát a menekültek között reprezentáló Nóvák József tiszti főügyész tanyázott. Szeged város és a tórökkanizsai járás közigazgatása a szegedi törvényszék maradványával együtt elfért egy szobában, mely egyszersmind az es»ősz hivatali személyzet hálószobája is volt A szegedi járásbíróság és a telekkönyvi hivatal márdus 28-ikán beköltözött a Keresztutcai Mayer-házba (a »fekete házba«), a kataszteri hivatal helyiségébe és már másnap meg is kezdte működését A kataszteri hí valtait áthelyezték Szegedről Aradra. Nem ily könnyű dolog volt a törvényszék ügye. Már több nappal a katasztrófa előtt az elitélt rabokat elszállították Félegyházára, a vizsgálati foglyokat pedig Makóra. Áz árviz alkalmával a törvényszék egész személyzete Makóra menekült, de ott csak a legsürgősebb ügyekben intézkedett a tőrvényszék. Március végén Szegedre érkezett Berczelly Jenő miniszteri tanácsos és a kormány nevében sürgette a tőrvényszék visszatelepitését. Pálfy Ferenc polgármester azonban megmagyarázta neki, hogy ez lehetetlenség; akkoriban ugyanis mintegy harminc család tartozott a törvényszékhez 'és a polgármester kijelentette, hogy ennyi embert még sokáig nem tud elhelyezni. A tőrvényszék tehát Makón kezdte meg rendes funkcióját, mely m í ndenesetre n a gyon nehézkes volt, miután a törvényszék* egész levéltára Szegeden maradt a Zsóter-házban. Az ügyvédek mozgalmat indítottak, hogy legalább egy tanács, melyhez csak három biró kell fs egy jegyző, jöjjön vissza Szegedre s itt intézze el a sürgős polgári és büntető ügyeket; ez a mozgalom azonban eredménytelen volt s az ügyvédeknek hónapokig Makóra kellett járni a tárgyalásokra. Pedig a bíróságnak lett volna elég clolga Szegeden is, mert mindig akadnak, akik a zavarosban halászni szeretnek, Szegeden pedig akkoriban nagyon zavarosai voltak az állapotok. A Szegedi Híradó nagyon panaszkodott a »hollókrapersze meg is magyarázta, hogy kiket ért »hollók* alatt: A mindenféle üzéreket értjük ez alatt, akik' csakugyan, mint a hollók a dögre, ugy özönlenek a szerencsétlenség színhelyére, valamint mindazon helyekre, ahol menekültek nagyobb számban tartózkodnak. Az Istennek e nyomorait férgei nem az ntán néznek, hogy a szerencsétlenek könnyek felszárítani segítsék, hanem hogy mentül jobban kizsákmányolhassák nyomorúságukat, potom áron horgászván el tőlük megmentett kis terményeiket s egyéb tárgyaikat. Felhívjuk a helybeli rendőrséget s minden városok és községek hatóságait, hol nagyobbszámu menekültek vannak, hogy ereket a hollókat elriasztani szíveskedjenek. De meg kell látnunk' az éremnek a másik oldalát is: voltak itten nemeslelkü »üzérek« is. Például Kiss Dávid óriási bérházának gondozóját utasította, hogy senkitől se kérje a házbért: aki tud és magától akar fizetni, attól a házbér tel kell fogadni, de kérni a házbért az lS79-ik szerencsétlen év folyamán nem szabad. Ez volt a« az idő, amikor T?ack' Ernőnek „PROFETA" étterem és sörcsarnok újonnan átalakítva ismét megnyilt! mm ^'¿v^r Kőbányai Polgári d6riOliV sörei, ]erney-iéle falborok kimérése. Esfélyek, bankettek, lakodalmak részéré külön terem. Elsőrendű cigányzene, figyelmes kiszolgálás. 462 Szíves támogatást kér LUGOSI vendéglős. I világ legújabb szenzációja az OPELmótorár ét ft Wonder csodakerékpár. ló és olcsó kerékpár, motor, rádió, varrógép, sportkocsi, 9uin mi és alkatrészek csak gépáruházában WOLF HM ucca t. <0 OpíUtGL-Foío Liebsnann J dísze résznél 447 Ha-Ha mellett. a háza felerészben apáca-kolostor volt A népkonyhák kezelését Pestről jött »szűrbe nénék« vették át, akik, miután sehol másutt nem tudtak szállást kapni: hónapokon át a Backcsalád vendégszeretetét vették igénybe. Meg kell emlékeznünk Löwy Sámuel fakereskedőről is, aki őrök időkre példaképül szolgálhat utódainak, mert felebarátainak nemcsak jó zsidó szivét nyitotta meg, hanem az erészényét is. Még itt sem volt a városban a viz, mikor a tápéi menekülők elözönlötték Uj-Szcgedet és közülök mintegy négyszázan Löwy Sámuel fakareskedőnek a tutajait megszállották. Azok biztosabbak voltak akkor minden szárazföldnél. Löwy a menekülteket azonnal ellátta deszkával, hogy a lápokon kunyhókat csináljanak, összevásárolt annyi élelmiszert, amennyit csak kaphatott és magára vállalta négyszáz embernek az eltartását Amikor azután Szeged is elúszott, a menekülők közül sokan a Löwy fürészgyárában kerestek menedéket Löwy Sámuel csak azért, hogy minél több embert el tudjon helyezni, heteken át szüneteltette az üzemet s a tápéiakon kivül azokat a szegediebet is élelmezte, akik a fatelepre menekültek, pedig ezeknek a száma naponkint hét-nyolcszáz között váltakozott. 1879-ben bizonyára igen rossz volt a Löwy-cég mérlege, mert Löwy Sámuel hatalmas tüzifakészletéből mindenkinek adott, aki kért belőle, de pénzt nem fogadott el senkitőL Általában, a közigazgatásnak nagy segítségére voltak azok, akik a segélyezés munkájából kivették a részüket. így az állam által Szegedre küldött kisegítő szervek egyelőre feleslegesekké is váltak. Március 19-ikén elutazott Szegedről Kalláy ödön és Kende Kanut kormánybiztos és három képviselő, aki segítségükre volt: Horváth Gyula, Verhovay Gyula és Kende Tibor. Kállay Temesváron át utazott Budapestre, a többiek a Csongrád gőzös két ladikján mentek Szatymazig és ott üllek vonatra. A két Kende »emléket« is vitt magával: egy-egy árva gyereket Az árviz utáni napon egy kétéves fiu került valahogyan a Csongrád gőzösre: senki sem tudta honnan? Sem apja, sem anyja nem jelentkezett A kis mezítlábas fiút Kende Kanut vitte magával és elnevezték Szegedi Gergely-nek. (Nyilvánvaló, hogy innen keletkezett a Szegedi Gergelyről szóló legenda, melyet már elbeszéltünk.) A másik fiu. akit Kende Tibor vett magához, ötéves gyerek volt; az apja egy bevándorolt cipész, aki alig tudott magyarul, tüdővószes volt és rimánkodott, hogy valaki vegye gondjaiba a fiút Ezt a gyereket, akinek Gyuri volt a keresztneve, a Csongrád gőzösről Csongrádinak nevezték el. Pálfy polgármestertől igen sokan kértek árva gyermeket örökbe; a legtöbb árvát ilyen módon jó családokba juttatták; közülók sokan Debrecenbe kerültek. Lukács György kormánybiztos, akiről Tisza Kálmán búcsúzáskor azt mondotta, hogy három nap múlva ő is elhagyja Szegedet, még hetekig ott maradt, nem nagy örömére a szegedieknek. Április 1-én nagyon kellemetlen meglepetést szerzett a városházán: megjelent a pénztárban és minden kifizetést megtiltott azzal, hogy "5 most pénztárvizsgálatot fog tartani. E miatt a hivatalnokok közül senki sem kaphatta meg a fizetését Miután Lukács György csak déltájban szokott felkelni, kissé lassan ment a pénztárvizsgálat; a Szegedi Napló április 3-án panaszkodott, hogy ilyen szuszi-muszi eljárással három hét alatt sem lesznek készen a pénztárvizsgálattal. Lehet különben az is, hogy a pénztárvizsgálat csak ürügy volt: nem volt elég pénz a kasszában és leplezni kellett a fizetésképtelenséget addig, mig az államsegély meg nem érkezett. Lukács György csak április 12-én távozott el SzetsedrőL