Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-07 / 102. szám

WBOTA r, YH T? rvrc SZ4CI 1929 május 7. Érdekes tárgyalás a magyar-román döníőbiróság előli Párls, május 6. A magyar—román vegyes döntőbíróság mostani ülésszakán egyetlen egy ügy került érdemleges tárgyalásra, a Magyar Földgáz Rt. pöre a román állam ellen a 10 év óta sequestrált javai visszaadása iránt. A románok ez alkalommal is megkísérelték a tárgyalás megakadályozását és elhalasztását. A bíróság elnöke, Cedercrant Konrád nyugalmazott svéd miniszter volt. PopeseuPion János román főkormánymegbizott a tárgyalás elhalasztását kérte, mi ellen Egry Aurél felsőházi tag tiltakozott. A bíróság a halasztási kérelmet elutasította, tnire Popeseu-Pion levetette talárját s kijelentette, hogy most már csak mint megfigyelő van jelen s tovább hivatalosan nem »esz részt a tárgyaláson. Nagy Aurél, majd Köves Béla felszólalása után a bíróság tanácskozásra ak%rt visszavonulás, mire Popescu-Píon ismét magára kapta talárját 8 kijelentette hogy hivatalosan megjelent a tárgyalásan s kérte, hogy pórbeszédét másnap mondhassa el, majd azt kérte, hogy legalább déhitánm halassza, Cedercrantz elnök azonban felszólította, hogy azonnal kezdje meg beszédét, mire PopescnPion hannadfélórás beszédet mondott, melyre Egry Aurél azonnal válaszolt. Másnap Popescu-Pion ujabb beszédet tartott, melyre Egry és Köves röviden feleltek. A bíróság ezután az ft<3et meghozatalát későbbre halasztotta. A bíróság magyar tagja Székács Aladár közigazgatási biró, román tagja pedig Mtinteami Lázár rowán »törvényszéki biró. „A wilsoni elvek alapján először azoknak a területeknek visszacsatolását kell szorgalmazni, amelyeknek lakossága túlnyomóan magyar" Előadás a revízióról a DMKE díszközgyűlésén (A DeirhörfifaTorsBÖg munkatársától.) A Délmagyarország! Közművelődési Egyesület vasárnap délelőtt tizenegyórai kezdettel tartotta meg a városháza zsúfolásig megtelt közgyűlési termében Herczeg Ferenc elnökletével díszközgyűlését, amelyen a Revíziós Liga vezetőségének több tagja is megjelent, közöttük Fermc&j Sándor nyugalmazott alispán, Tubán Tibor nyugalmazott államtitkár és Eekhardt Tibor, a Liga alelnöke. A gyűlést Berezeg Fercnc nyitotta meg. Megemlékezett arról, hogy a DMKE ebben az évben jubilálja alapításának negyedszázados évfordulóját és színes szavakkal vázolta ennek a huszonöt esztendőnek a történetét. Elmondotta, hogy a DMKE egészen a háború kitöréséig nagy munkát végzety, számos kulturális intézményt létesített a Délvidéken, hogy ezekkel is szorosabbra idefüzze a délvidéki nemzetiségeket A háború kitörése után megbénult az egyesület is, különböző pártviszályok zavarták meg kulturális működéséi, úgyhogy a háború után az akkori belügyminiszter fel is függesztette az egyesület autonómiáját és kormánybiztost küldött ki az egyesület élére. 1922-ben kezdődött meg a DMKE renaissanoesza, amikor az egyesület újjáalakulva folytatta működését és megkezdhette harcát az igazságtalan békeszerződés revízió, jáért A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után az igazgatósági jelentést terjesztette elő Török Sándor főtitkár. A jelentés szerint a DMKE a mult évben mintegy húszezer pengőt költött különböző kulturális célokra. Dr. Ferenczy Sándor kért szót az igazgatósági jelentéshez és elismerő hangon emlékezett meg arról, hogy Szeged milyen nagy munkát fejtett ki a múltban a Délvidék magyarosítása körül. Dobó József a pénztárosi jelentést, Khig Péter ügyvezető elnök a jövő évi költségvetést terjesztette be. Ezután választások következtek. Az igazgatóságba beválasztotta a közgyűlés dr. Kogutowitz Károly egyetemi tanárt, dr. Veress Gábor Máv. üzletigazgatót, dr. Tihanyi Béla kegyesrendi tanárt, Ormos Zsigmond er. dőfőtanácsost, Dolch György postafőtanácsost, Fogel Tibor nyugalmazott ezredest, vitéz dr. Szabó Géza knlturtanácsnokot, Pavlovits István bankigazgatót és Wemter Sándor szerkesztőt. A választások után dr. Eekhardt Tibor tartotta meg előadását a revízióról »A revízió utja« cimen. Kifejtette, hogy a revíziós mozgalomnak csakis akkor lehet sikere, ha a magyar társadalom egységes fronton küzd érte. Hibáztatta a szociáldemokrata párt vezetőségét, amely Herczeg Ferenc csatlakozási felhívására negatív választ adott. A békeszerződések tarthatatlanságát már Franciaország kivételével valamennyi európai állam, sót Amerika is elismerte. Ha megfelelő felvilágosító propaganda indul meg, akkor Franciaország csatlakozása sem maradhat el, mert a francia nemzet már kezd kiábrándulni a kisántántból. Eekhardt szerint Magyarországnak etöször a wifconi elvek alapján azoknak a területek' hek a visszacsatolását kell szorgalmaznia, arm. Igéknek lakossága túlnyomó részben magyar. Azután pedig az önrendelkezési jog alapján a többi területekre népszavazást kell követelnie. Véleménye szerint ezeknek a területeiknek idegen ajkú lakossága is kiábrándult már az utódállamok uralmából és váfivik vissza Magyarországhoz. Vasárnap három gyűlési larlollak a társadalombiztosítói választások ügyében (A Délmagyarország munkatársától.') A' szakszervezeti bizottság vasárnapi gyűlése élénk érdeklődés mellett folyt le a Széchenyi Moziban. LA jer Dezső titkár tartott előadást a Társadalombiztosítóról és a közelgő választásokról. Visszapillantást vetett a munkásbidositó fejlődésére és rámutatott arra a nagy különbségre, ami a régi, autonómiával dolgozó belegsegélyző és a mai Társadalombiztosító kőzött fennáll. Az autonómia 1919-ben Gyermekruhák 1—12 éves fluk és leánykáknak a legfőbb kivitelben rendelésre is Pollák Testvéreknéi » Ctekonlcs u. és FeKelesos u. iaioh. megszűnt, de azt egy hét múlva részben visszaadják. Ezután arról beszélt Lájer, hogy a Társadalombiztositónak elsőrangú feladata lesz a jövőben a megelőző betegvédelem. Küzdeni kell az egészséges munkahelyekért, mert az ilyen helyeken dolgozó munkás élettartama lényegesen nagyobb. Amerikában az ilyen intézkedések átlagban kilenc évvel hosszabbították meg a munkás életét Arról beszélt ezután Lájer Dezső, hogy a Nemzeti Blokkban most egyszerre megtalálták egymást .az ébredők, a kapitalisták, a zsidók, holott azelőtt valóságos hajtóvadászatot rendeztek a fajvédők az> idegenekf ellen. Arra szólította fel a munkásságot, hogy egyesült erővel vegyen részt a választáson, hogy a kecüiíiU .valasztoáaxba olyan emberek kerüljenek be, akik a munkásság érdekeit szivükön viselik. A nagygyűlés hallgatósága helyesléssel fogadta Lájer Dezső előadását. A magántisztviselők gyűlése (A Délmagyarország munkatársától.) A társadalombiztositói választásokkal kapcsolatos másik 'gyűlést a magántisztviselők tartották a Kass nagytermében. Ezen a gyűlésen, a kereskedelmi alkalmazottaknak is meg kellett volna jelenniök, a vásár miatt azonban az üzleteket nyitva tartották és ezért nem. vettek részt a gyűlésen. Berényi Nándor nyitotta meg a gyűlést, majd átadta a szót a magántisztviselő szövetség titkárának, Pollák Ferencnek, aki hosz. szasan ismertette mindazokat a hiányokat^ amelyek pótlása nélkül nem teljes a Társadalombiztosító működése. Különösen a fizetési határ visszáságaira mutatott rá élénk tetszés mellett Utálna "Kertész Miklós,, a rdagántiszlviselő szövetség főtitkára főleg a tisztviselők kívánságainak adott kifejezést, főleg abhan az irányban, hogy az akkori biztositásnál le kell szállítani a korhatárt, a nőknél meg hatvan éven alul is. A választásokkal kapcsolatban elítélte azt a tényt, hogy a Nemzeti Blokkban a magántisztviselői listán olyanok is szerepelnek, akik munkaadói érdekeket képviselnek. Tömörülésre és kitartásra hivta fel a szegedi tisztviselődet. A gyűlés 'Berinm Nándor zárószavaival ért véget Ébredő gyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) Az Ébredő Magyarok a küszöbön álló Társadalombiztosító választások ügyében vasárnap délután »felvilágosító« gyűlést tartott A jó előre beharangozott gyűlésre Budapestről Kádár Lehel és Budai Dezső jöttek le, de a kurzusvezérekre feltűnően kevesen voltak kíváncsiak. Az ébredő gyűlést a Nemzeti Blokk erősítésére hívták össze. A gyűlésen mindenről volt szó: zsidókról, revízióról, nacionalista el. méletekrCl, de a legkevesebb szó a tártajlay lombiztositói választásokról esett. Az első szónok Kádár Lehel kedvenc témájáról, a zsidóságról csevegett. — Ez a leghálásabb és a legaktuálisabb téma — mondotta — és ez mindennél foniosabb. A zsidóság régi hatalmi helyzetéit a magyarság közönye miatt ismét visszanyerte, úgyhogy ma a zsidósággal ismét mint hatalmi tényezővel kell számolni. Az irredentizmussal kapcsolatban azt mondotta Kádár, hogy a zsidóság nagy általánosságban nem irredenta. Arra a meggyőződésre jutott, hogy >a revízió csak a mi problémánk*. — Az ellenforradalmi gondolat — folytatta — ma még aktuálisabb, mint valaha. Az ellenforradalmi gondolat ma a nemzeti erő, élő valóság. Ha tovább fentartjuk ezt az ellenforradalmi gondolatot és nem felértünk, a revízió nem fog késni Csábi Sándor a közelgő társadalombiztosítási választásokról beszélt. A szavazás formáját ismertette, majd kijelentette, hogy minden érdekeltnek kötelessége szavazni. Budai Dezső a kormány mai helyzetét ismertette. Azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az országot mai szomorú helyzetéből csak a cselekvőképes ébredők húzhatják ki. fl kocsi rúdja halálra roncsolta az autó utasát Kaposvár, május 6. Szentmarjay Tibor részvénytársasági vezérigazgató pénteken este autón ment Székesfehérvárról Balatonszárszóra. Siófok mellett egy meszeskocsi jött szembe, melynek álmából felriadó kocsisa a rudat az autó felé fordította. A rad szétroncsolta Szentmarjay fejét. A soffőrnek semmi baja sem lett. A vezérigazgató kórtiázbaszálkiüs közben fíofczárdínál me£halL