Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-05 / 101. szám

1929 május 5. Szeged halála c§ feltámadása 'ría: dr. Szabó Lis 6 XLIII. Ilfra kezdődik az élet Szeged páratlan életképességének, népe Wetreva lóságának számos érdekes tünetét lehetett megfigyelni már a katasztrófa napjaiban fc. Ezek az apróságok éppenolyan figyelemreméltóak és tanulságosak, mint akár a törvényhozás intézkedései. Meglepő, hogy a viz alatt álló városban, melyből csak néhányszáz négyszögölnyi tcrüÜet maradt szárazon, a Sz-jedí Híradó március 14-ikén már újra meg tudott jelenni. Ez a szám azonos volt a március 12-ikiveLmely a viz betörése következtében már csak részben készülhetett cl. A szerkesztő. Nagy ISándor, a következő szózatot intézte közönségéhez: Harmadik napja, hogy Szeged hul! isirba van temetkezve s népe földönfutóvá téve. A nyomornak, mely reánk szakadt, leírását ne kivánja tőlem senki. Ma még csak vérző szivem van, azzal nedig nem lehet írni. De ha lehetne is, nincs aki kiszedje és ki- nyomja. A lap nyomdája vizben áll, munkásai elszéledtek, hogy ne szaporítsák Ht a nyomort Kiadója elöntött házából elmenekült. Sikerült mégis egy szedőt előkeríteni, azzal kiszedettem . ezt a néhány sort és kinyomattam a szerdai - számot, melynek kinyomatása a katasztrófa bekövetkezése miatt maradt el; kinyomattam ugy, 1 ahogy összeállítva »olt. nem változtatva rajta semmit, hogy hí emiélre üt szolgáljon a rettentő küzdelem utolsó óráinak, egész a végső percig, midőn a tragikai bokásunkat hirdető harang . megkondult « Hogy mikor jelenhetik meg lapunk újra, azt meg nem mondhatom. Részemről csak annyit Ígérhetek, hogy mielőbbi megjelenése rajtam mitlni nem fog. Az előfizetőket — a távollevő tulajdonos kiadó nevében — szíves elnézésre kérem. A Szrgr.di Napló március 19-ikén jelent meg »újra. A lapot azonban meg lehetett irni, ki is lehetett nyomatni, de nem lehetett kihordani, először azért, mert nem voltak lapkihordók, másodszor pedig azért, mert egyelőre senki sem tudta, hogy hova menekültek az előfizetők? Aki a lapot meg akarta szerezni, annak el kellett csónakázni érte a kiadóhivatalba. A legtöbhen azonban a szárazon maradt két kávéházban: a Stróbl Oroszlán-kávéházában, vagy a Turanovits Hungáriakávéházában olvaslak az újságot Hogy Szeged népének mennyire vérében van a kereskedés, azt már március 15-én látni lehetett. Három nappal az árviz után — megtartották a hetivásárt! Ahol szárazon maradt egy kis kövezet: a Scháffer- és a Kontraszt i-házak előtt, a nénémasszony ok kirakodtak a kövezetne: tojást, paprikát, sajtot, vajat, szalonnát^ füstölthust, buboi, borsót, papucsot, gyertyát, gyufát, tejel és tejfölt lehetett már vásárolni, termesze lesen borsos áron. Egy héttel később, március 23-án ezt ;rja a Híradó: Tegnap városunkban a szárazon maradt utcákon nagy hetivásár volt. A szomszéd falvakból, de különösen Makó városából mindenféle cikket hoztak be elárusitás végett Sok, nagyon . sok volt ai eladó portéka, de népünknél ma ami a legkevesebb, az — a pénzl A Napló részletesebben beszámol erről a hetivásárról a következő érdekes tudósításban: Reggel öt órakor kezdődött a hetivásár a száraz részeken. Roppant sok ember volt jeftn, de több volt az eladó, mint a vevő. Vizes vászon- és pamulszöveteket jó minőségben, olcsón lehetett venni. Ezen kívül sok volt a vaj, tojás, paprika, hagyma, kefe, ecset, szalonna, kenyér. Szút dohárig, a kormány engedelmével, ötven a&ákul szabad vásárra volt bocsájtva. Száz, mrR száz ember évekre ellátta magát. Egy 1 Memk -ta^uv wJU Szúval: »egyszer volt Szegeden dohányvásár«, bár ezt nem emiégették olyan sokáig, mint a budai kutyavásárt. A piac drágasága azonban annyira "bántotta a rendőrséget, hogy március 23-tól kezdve egy pár hétig csak a következő, »hatóságilag engedélyezett« árusok hozhattak forgalomba élelmiszereket: 1. JandÓ. 2. Tóth István :S. Oblálh Antal. 4. Temesváry. 5. Pirk. Ilog ' ezeknek az árusítási monopoliuma mikor szűnt meg, azl nem lehet megállapítani. Egy héttel a katasztrófa bekövetkezte után a Kereszt- (ma Somogyi) utcának a Nádor utcától a Tisza-partig terjedő része s az Iskolautca a templomtól a Hal-térig egészen átalakult: minden helyiség, ami a földszinten volt, üzlethelyiséggé alakult át, még a kapubejárók is és ami a lakosság nagy élelmességére mulat: a fényűzési cikkek helyet adtak a közszükségleti cikkeknek! Erről az átalakulásról igy számol be a Iliradó: A Váci-utcának csúfolt Iskola-utcánk szárazon maradt részében egyre fogynak a kirakatok. Eltűntek a szép óra-kirakatok, a szebbnél-szebb női kalapok, arany- és ezüslnemüek stb. Nincs szükség luxus-cikkekrel A díszhelyek' némelyikén ott lóg a paprikás szalonna, a kiakasztott füstölt és friss marhahns, főzelék, tarhonya. A Szegedi Napló március '20-án igy irja le az -üzelti élet változását: A száraz utcákban levő boltok nagyon emelkedtek értékben. Boldognak tartja magát a kereskedő, ki ilyenhez juthat Ilyen bottokban többnyire ketten is áruinak. Paradicsomi békességben megférnek egymás mellett a könyvés karlonkcieskedő, a cipő és a kabát, az ing és csésze stb. Denkpie csak élelmes a szegedi népi Nem is kell azt félteniI Talán érdemes följegyezni, hogy egy egészen kis üzlethelyiségért az Iskola-utcában havonkint kétszáz forintot kellett fizetni. Az első ügyvéd, aki az árviz után életjelt adott magáról, Szivessy László volt, aki a Szegedi Napló junius 22-iki számában a következő hirdetést tette közzé: Ügyvédi irodámat helyben, a Kárász- és Kereszt-utcák sarkán levő, úgynevezett ZsóterTarv-félc ház első emeletén megnyitom. Dr. Szivessg László kőz- és váltóügyvéd. A lap erről a dologról a következő sorokban emlékezett meg: »Szivessy László ügyvéd iir a napokban nyitja meg ügyvédi iro!. Férfi panama 4bi Tetra apacsinu mány, fehér és drapp színekben ' P 5 I. Fiu panassta apacsing; febór drapp szinekben, P&JHiQflk minden najBrypásrban . . P Ow-töl Tetra cseesBmfike'snsyék a taeolcsóhb árban Boros Miksa mm Széchenyi (ér 13. - lelefon 18-76. Kérjük áras kirakataink szives megtekintését. dáját." Midőn erről a közönséget értesítjük^ egvuttal a derék fiatal ügyvédnek szép sikert kívánunk jelenleg legkevésbbé sem rózsás kilátású pályáján.« A Napló azonban tévedett az ügyvédi pálya kilátásait illetőleg, merb Szivessy László alig hogy megnyitotta irodáját, azonnal »ügyhöz« jutott: felszólította a rendőrség, hogy azonnal hurcolkodjék ki az irodából, mert a házon olyan veszedelmes! repedések mutatkoznak, hogy mindenkit ki kell belőle lakoltatni. A fiatal ügyvéd a maga, a háztulajdonos és a házban levő több üzlettulajdonos nevében sikeresen eljárt s kieszközölte a kilakoltatási végzés megsemmisítését bár a pinoe lele vizzel s a falak tényleg repedeztek, tény azonban az is, hogy a ház még vagy husz évig fennállt és senkinek az életét sem fenyegette. Érdekes, hogy Szegednek alkalma lett volna arra, hogy az árvízzel kapcsolatban az egész Európában legelsőnek vezesse be a villanyvilágítást. A város azonban ezt az alkalmat elszalasztotta. 1879 elején találta fel Edison a villanykörtét- Jakowowitsch, a lipcsei óraipari szaklap szerkesztője márcins 20-án már ajánlatot tett Szeged Városának, hogy hajlandó a közvilágítást villanyra berendezni. A' Neue Freie Presse cikket irt erről a dologról s az érdekes találmányt nagyon ajánlotta Szeged figyelmébe, mert, mint a Presse irja, »a villanynak a világítási technikában jövője van!« Szeged város tanácsa azonban drágálta a villanyvilágítást és megelégedett azzal, hogy március 21-ikén este újra kezdjék a közvilágítást — petróleum-alapon. Mivel a gázgyár úgysem funkcionált, egyelőre a gázlámpa-oszlopokra kötötték fel a petróleum-lámpásokat,, — a7. egész városban összesen huszonöt darabol. „PROFETA étterem és sörcsarnok újonnan átalakítva ismét megnyilt! Kőbányai Polgári dF far í I PSP Sörei, Jemey féle fajborok kimérése. Eslélyek, bankettek, lakodalmak részére külön terem. Elsőrendű cigányzene, figyelmes kiszolgálás. 462 Szives támogatást kér ILUCSOSH vendéglős. 4 ROYAL CIPŐÁRUHÁZ Kárász u. 10. sz. (Szent Isíván-Térsulal mellé) költözik át. 527 Esideig raHíárúi mélyen leszállított áraK melleit tirusitfa Rí. Unycmoit i negeseií uf ftelső kirakat eladó.