Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-30 / 120. szám

1929 május 30, DP.LMAGYAROr.3ZAO 7 Szeded haláld és feltámadása Írja: dr. Szabó László LVIII. M ország 16 szive A' tömérdek élelmiszeren és ruhán kivül, amit a vizkárosultaknak küldött az ország népe, igen tekintélyes pénzbeli adományok is folytak be, részint a belügyminiszterhez, részint egyenesen Szeged városához. Az adakozók neveinek felsorolásához külön kötetek kellenének; de néhány tipikus adatot, emlékezet okáért, meg azért is, hogy a társadalom akkori adakozóképességéről fogalmunk legyen, mégis jó lesz kiemelni. Budapest házi pénztárából 10.000 frtot adott Szegednek és 5000 frtot a környékbeli károsult községeknek. Bánffyhunyad polgársága egy kőzvacsor'án összegyűjtött a károsultaknak 750 frtot, Balassagyarmat 2000, B ácsbodrogmegye 5750 frtot gyűjtött össze. Besztercebányán a város szavazott meg ezer forintot. Fiume 1000 frtot adott, Halas városa negyven kocsi élelmet küldött a szegedi alsótanyákra. Kaposvár 500 frlot szavazott meg, ugyanott a zsidó intézmények 250 frtot adakoztak. Kismarton volt az első vidéki város, mely a maga szerény 100 frtos adományát Szegedre küldte. Kolozsvár város 2000 frtot adott, ugyanott a társadalmi gyűjtés eredménye 2550 frt volt. Komárom is megszavazott 1000 frtot. Marosvásárhely 1000 frlot adott és gyűjtés utján összeszedett még 4037 frtot. Mándok mezőváros is adott 1000 forintot. Miskolc Szegednek ezer, Algyőnek, Tápénak és Dorozsmának 500 frtot szavazott meg. Nagybajomban 275 frtot gyűjtöttek össze. Nagybánya adománya 2000 frt, Nagyszombaté 4000 frt, Nyíregyházáé 1000 frt volt. Pest vármegye 4000 frtot adott és községeiben még összegyűjtött 3244 frlot. Kassán a város adománya 1000 frt volt, a társadalomé 1780 frt. A kis Resica 3410 frtot küldött. Szabadka 13.000, Zenta 10.000 frttal segítette Szegedet. A székesfehérvári adomámányok összege 7907 írtra rúgott, Újvidék is adott 1500 frtot s az újvidéki gyűjtésekből még befolyt 3717 frt. Temesvár amellelt, hogyháromezer szegedi menekül let segélyezett, még 8900 frt pénzsegélyt is küldött Szegedre. Vác 1000 frtot adott, Versec pedig 2000 frtot, de a takarékintézet is adott 600 frtot és még gyűjtött 1500 frtot. Zalaegerszegről befolyt 1017 frt, mig Zalaszentmihály község amint erkölcsi testület« 164 frtot küldött. Zágráb város adománya 500 frt volt. Voltak azonban városok.. amelyek semmit sem adtak. A közérdekű intézmények közül a budapesti kereskedelmi és iparkamara a szegedi pereskedők és iparosok segítésére 2000 frtot küldött. A Nemzeti Kaszinó, arra hivatkozva, hogy tagjai külön is adakoztak már, ezer forintot szavazott meg a szegedi árvízkárosultaknak. A képviselőház tagjaitól begyült 22.527 frt. Ghiczy Kálmán elnök 1000 frtot adott, báró Wodianer Albert ugyanannyit, Gorove István, Harkányi Frigyes és gróf Károlyi Tibor 500— 500 frtot irt alá, gr. Apponyi Albert és Tisza Lajos 200—200 frlot; a 36 horvát képviselő mindenike 50 frlot adott. Jókai Mór is 50 frtot fizetett le, Tisza Kálmán miniszterelnök 1000, az egyes miniszterek pedig 200—200 frttal járultak hozzá Szeged megsegítéséhez, A Magyar Tudományos Akadémia 500 frtot küldött. A budapesti egyetem bölcsészeti kara 200 frtot adottv a jogi kar pedig 200 frtot a szegedieknek és 100 frtot a környékbelieknek. A magyar királyi testőrség tisztikara 550 frtot adott össze, a honvéd csapatok körcben pedig 3703 frtot gyűjtöttek. Az erdélyi szász egyetem, noha nagy vagyona volt, csak 200 frtot szavazóit meg a szegedieknek. Az egyházi adományokról szóló adatok igen öézagosak; Simor hercegprímás. 12.000 frtot adott, az esztergomi főkáptalan 2500 frtot és 100 akó bort, Fogarassy erdélyi püspök, aki már nagyon el volt szegényedve, 500 frtot, az egri főkáptalan 1500 frtot, a zalavári apátság 100 frlot, a piaristák mernyei uradalmának tisztjei 200 frtot, Rezutsek zirci apát (aki pár nap múlva meghalt) 1000 frtot. A részvénytársaságok közül a Magyar Általános Biztositó Társaság Szeged ínséges lakosainak felsegitésére 10.000, a közművelődési és jótékonysági intézetek helyreállítására 10 ezer, Dorozsma, Algyő és Tápé lakosainak 2000, az intézet szegedi ügynöksége tisztviselőinek segélyezésére pedig 3000 frtot adott. Az Osztrák-Magyar Bank adománya 3000 frt volt. Az Osztrák-Magyar Államvasút igazgatósága 10.000 frtot, párisi választmánya pedig 11.097 frankot adott. A Pesti Légszesz Társulat és a Municipális Hitelbank 1000—1000 frttal segítette Szegedet. Az Athenaeum 'és a Pesti Biztosító Intézet 500—500 frtot adott. Számos vidéki pénzintézet is részt vett Szeged újjáépítésében 50—250 forintnyi adományával. Politikai szempontból is érdekes, hogy a különböző párlállásu újságok közönségüktől mennyit tudtak összegyűjteni a szegediek javára? íme a kimutatás: I'ester Lloyd 134.973 forint Pesti Napló 44.083, Xeues Pester Journal 10.429, Ellenőr 4.799, Hon 4.152, Nemzeti Hírlap 2.480, ] Magyarország 3.441, Magyar Hirlap 607, Xeues Pol. Volksblatt 1.063, Budapest 887 forint A Pester Lloyd gyűjtése azért tüntet fel olyan nagy összegei, mert a pénzintézetek és részvénytársaságok majdnem mind ebben a lapban kívánták adakozásuknak nyilvánosságra hozatalát A hazai adományok listájában a magános adakozók között a kővetkezők vezetnek: Gróf Csekonics János 500 frt, Wodiáner Mór 5000 frt, özvegy báró Szína Simonné 5000 frt, József főherceg 4000 frt, gróf Karácsonyi Guidó 3000 frt. Nagyértékü adományokat küldött, de nem pénzben, hanem természetben gróf Károlyi Sándor. Ráth Mór könyvkereskedő 5Ö00 frt értékű könyvet adományozott. Készpénzben adott Klotild főhercegnő, Simon Vince csornai prépost, Somssich Pál ,. Hajós József kir. tanácsos, gróf Festetits György, báró Miske Imre mosoni főispán és gróf Degenfeld Imre 1000—1000 frtot. A többi főurak közül gróf Zichy Edmund az árvái közbirtokosság nevében 500 frtot küldött; ugyanannyit adott idősb gróf Almássv Kálmán (Kétegyháza), gróf Zichy Nep. János és gróf Batthyány Elemér. Vigyázó' Sándor, aki akkor még nem volt gróf, csak 100 frtot küldött. Ivánkovics Prokop karlócai patriarka is elküldte a maga 300 frtos adományát. Dr. Wlassics Gyula éppen az árvíz napján pikniket rendezett, melyben a főváros társadalmából 44 ur volt jelen; ezek nyomban összeadtak a szegediek javára 176 frtot. Kossuth Lajos a maga és fia nevében Bakay Ál Iandóan friss H1IUFF FOTOCIHKEK kaphatók a SegesváryDrogériában. 645 Nándor utján 350 frankot küldött az árvízkárosultaknak, noha éppen akkor a legsúlyosabb pénzzavarokkal küzdött A Szegedről már korábban elszármazóit, jómódú polgárok közül dr. Mészáros Károly és neje 30 forintot küldött a város felsegitésére. Voltak az adományozók között olyanok is, akikről meg nem emlékezni nagy hiba volna, így említést érdemelnek Németh Imre MÁV hivatalszolga, aki összekuporgatott pénzecskéjéből ötven forintot adott az árvízkárosultaknak. Sajnos, nem jegyezték fel a nevét a r-ik a derék pesti polgárnak, aki a buda; L.sti segítő bizottság előtt levetette az uj télikabátját és- átadta e szavakkal: — Nekem' most pénzem nincsen, hanem ezt a kabátot átadom; valakinek jól fog esni ebben a hidegben. Én úgyis otthon ülök egész nap, nekem nem nagyon kell, — meg azlán tavasz lesz már nemsokára és eléj* lesz a kiskabát is... Március 26-án Liszt Ferenc a pesti Vigadóban fellépett a szegedi árvízkárosultak javára. E hangverseny 6193 frt 78 krt jövedelmezett Szeged városának, A budapesti cigányok húsvét vasárnapján rendkívül sikerült hangversenyt rendeztek Szeged javára. Thaisz Elek főkapitánynak támadt az az ötlete, hogy egy óriási cigánykoncertet kellene rendezni. Százharminc tagból álló bandát szerveztek, amelyben a klarinéton kivül nem volt más fúvóhangszer. A' Vigadó nagytermében larlott hangversenyről a Vasárnapi Újság a következő tudósítást irta: Nem állt eléjök Kappelmeister, aki egy botocskával ütötte volna a taktust, hanem minden darabnál egy-egy prímás vezette a nagy bandát, hegedült maga is, s a vonó járása, meg a fej mozgatása ugy rendben tartotta a sokféle elemből alakult nagy zenekart, hogy a tegnehezebb opera-részletekben (pl. »Tannháuser«-beu) sem vétettek egyetlen taktust. Pedig kottába sem nézett senki. Csak a párisi kiállításon járt Berkes zenekara hiányzott. Ott volt azonban vidékről a szegedi zenekar. A született muzsikusokat valóban nagy élvezet volt hallgatni s erre jóeleve számított is a közönség, mert oly tömegben jelent meg, minő hangversenynek még nem jutott. Ember ember hátán szorongott négy óra hosszat. Bámulatos összhangzattal és erővet játszottak s a csárdások siró és harsogó hangjaira mindenki izgett-mozgott és szeretett volna táncra kerekedni. A hangverseny a Rákóczi-indulóval kezdődött, melyet az öreg Bunkó Ferenc vezetett s ugyancsak ő primáskodott a befejező Hunyadi-indulónál, S játszott közben egy Bihari nótát. Zsákay Lajos, Rácz Pál és fia, Balázs Kálmán, Bunkó Miklós, Kecskeméti Gyula, Patikárus Miska, Erdélyi Náci (Szegedről) vezették egyes daraboknál a hatalmas zenekart, vagy játszottak magányos részeket, közbe-közbe pedig Bartók cimbalmozott A közönség minden egyes részt zajosan megtapsolt. Általános óhajtás, hogy szövetkeznének még a népzenekarok máskor is ily hangversenyekre. Hálószobák, gyermekszobák, éjjeliszekrény világítására legalkalmasabb a 733 Tungsram Opál takaréklámpa Szabályozható nagyobb Nem kápráztat, és kisebb fényerősségre. szegeden kapható: kimél1 a szemelFonyó Soma világítási üzletében, Kölcsey ucca 4. Telefon 163.