Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-30 / 120. szám

1929 május 30 DfXMAC.Y VROF«-7 3 A közgyűlés első napián kétizer leszavazták a tanács Javaslatát Szombaton folytatják a közgyűlési (A Délmagyarország munkatársától) Forró kánikulában, gyönge érdeklődés mellett ült össze szerdán délután a törvényhatósági bizottság májusi közgyűlése. A lefüggönyözött közgyűlési teremben égtek az összes csillárok és Fodor Jenő polgármeslerhelyettes szokatlan Dontossággal nyitotta meg az ülést. A polgármester jelentését dr Pávó Ferenc tb. Tanácsnok olvasta föl. Bartos Lipót kért szót és a Szegeden rendezett Magyar Könyvhét szomorú eredménytelenségéről beszélt. Kijelentette, hogy a szegedi könyvkereskedők mindent megtettek a könyvhét sikere érdekében, de fáradozásuknak komoly eredménye nem lehetett, mert sem a Dugonics-Társaság, sem pedig az egyetem filozófiai fakultása nem kapcsolódott bele a könyvhét rendezési munkálataiba. Fodor Jenő megállapítja, hogy a könyvhét kérdése nem tartozik a polgármester jelentéséhez. A közgyűlés ezután gyors ütemben tárgyalta le 4s fogadta el a soron következő jelentéktelenebb tanácsi előterjesztéseket, köztük néhányat, amely kisebb, de behajthatatlanná vált követelés leírására vonatkozott. — Leírjuk! leírjuk! — kiáltották a városatyák, amikor ftrdögh Lajos tb. tanácsnok elmondotta, hogy Papp Gábor, a nagybeteg festőművész is "dós maradt a lakbérével. Félötkor már Rack Lipót tanácsnok a tárgysorozat 17. pontját terjesztette elő: a Társadalombiztosító Intézetnek azt a kérelmét, hogy a város adjon 80.000 pengő előleget az idén fizetendő járulékokra, hogy ezt felhasználhassa az intézet uj székházának építéséhez. A tanács a kérelem teljesítését javasolja, illetve kijelenti, hogy ezt az összeget saját hatáskörében, kamatmentesen már ki is utalta és ehez kérj a közgyűlés utólagos hozzájárulását. Wimmer Fülöp felszólalásában elmondja, hogy <tz O. T. I. évente körülbelül 80 millió pengőt vesz be. Viszont, ha valaki késedelmesen fizeti a járulékokat, azt 24 százalékos késedelmi kamattal sújtják. Javasolja, hogy a közgyűlés a tanács intézkedését csak akkor hagyja jóvá, ha a város íz előleg után megfelelő kamatot számit fel. Rack Lipót válaszában arra hivatkozik, hogy a tanács azért előlegezte a 80.000 pengőt, mert ezzel is a munkaalkalmak számát kivánja gvarapitani az építkezés előmozdításával. Wimmer Fülöp: Hozzáértő emberek kiszámították, hogy 10 éven belül az országban csak az O. T. I.-ne& lesz pénze. Az 0. T. I. az uj székházat már nem nélkülözheti, feltétlenül építkeznie kell, tehát építkezne akkor is, ha a város nem adna előleget. De ha már ad, számifsa fel azt a kamatot, amelyet az O. T. I. Is felszámit a ké^delmes adós terhére. Fodor Jenő elrendelte a szavazást. A tanács javaslata mellett csak a tanács tagjai szavaztak, nagy derültséget keltve, az egész közgyűlés Wimmer Fülöp elleninditványát fogadta el és igy kimondotta, hogy kamatot is kiván a Társadalombiztositótól. Rossz »ómen» volt ennek az első érdemlegesebb csatának az elvesztése. Néhány jelentéktelen előterjesztés után Ismét csatát veszteti a tanács. özvegy Kovács Istvánné nyugdijsegély iránti kérelmét a tanács előterjesztésével szemben Firbás -Vándor felszólalása után egyhangúlag teliesitendőnek találta a közgyűlés. A közgyűlés ezután megszavazott 117.000 pengőt •a királyhalmi templom építésére, 1000 pengőt a sokgyermekes családanyák jutalmazására. — Kevés lesz a'! — kiáltja Kormányos Benő. — Elég lesz a'I — mondja rá Wimmer Fülöp. Magyar Péter: Sok a nagycsaládu család, alig jut egyre valami. Két résszel meír kéne tódani ezt az 1000 pengőt. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. Dr. Pálfy József az üzemigazgatóság határozata alapján három autóalváz vásárlására kér engedélyt a közgyűléstől, A közstvülés mecadta az engedélyt A szegedi gyorsírók ezer pengőt kémek a verseny költségeihez. A tanács nem talált rá fedezetet, iay nem iavasolta a kérelem teljesítését. Dr. Szivessy Lehel a gyorsírás fontosságáról beszélt és kérte a közgyűlést, hogy szavazza meg a kért ezer pengőt, mert az egyesületnek nincs pénze 4 versenyköltségek fedezetére. Pálfy József fentartja a tanács javaslatát. Szivessy Lehel: Akkor adjunk legalább 500 pengőt. A tanács javaslata mellett a tisztviselők és a tanyaiak szavaztak, összesen 39-en. Szivessy indítványa mellett a többiek, 27-en. így a többség a tanács javaslatát fogadta el. A testnevelési tanács őt tagsági helyére a tanács dr. H.iialss Elemér professzor, Márintöldy Márton tanár, <Jr. Regdon Károly orvos, dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok és dr. Szeless József ügyvéd megválasztását javasolta. Faj ka Lajos elleninditványt tesz. Kéri, hogy Szeless József helyett Magyar Pétert válassza meg a közgyűlés. Nagy konsternáció * támadt erre. Szeless József kijelenti, hogy lemond Magyar Péter javára Magyar Péter viszont azt jelenti ki. hogy a megbízatást nem vállalja. Dr. Schwartz József: Miért állították össze a bizottságot kizárólag felekezeti alapon? Fodor Jenő elrendeli a névszerinti titkos szavazást és felfüggeszti a közgyűlést. Amint azután a szavazatok összeszámlálására kerül a sor, Fodor Jenő ismét megnyitja az ülést, hogy ezt az időt is hasznosítsa / Rack Lipót tanácsnok a városi alkalmazottak illetményrendezésére vonatkozó ismeretes javaslatot terjeszti elő Dr. Kormányos Benő megállapítja, hogy a belügyminiszteri leirat mégis csak érint szerzett jogokat, mert a tanácsnokok képviseleti átalányát megszünteti. Indítványozza, hogy a közgyűlés továbbra is utalja ki ezeket a képviseleti átalányokat. Dr. Fafta Lajos a Usztviselők létszámának 30 százalékkal való csökkentését javasolja. Az igy megtakarítható ősszegből javitani lehetne a megmaradó alkalmazottak fizetését. Igy megadhatná a város az 50 százalékos városi pótlékot is. Holfer Jenő azt indítványozza, hogy ezt az átalányt többletpótilletmény cimén utalja ki a közgyűlés. Ehez csatlakozik Wimmer Fülöp is. Az indítványhoz a tanács is hozzájárul. Miután Faj ka Lajos időközben visszavonta indítványát, a tanács módosított javaslatát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. ördögh Lajos tb. tanácsnok ezután a fogyasztási szabályrendelet módosítása ügyében érkezett belügyminiszteri leiratot ismerteti. Fenyő Mátyás szólalt fel. Elmondta, hogy a szegedi kereskedőtársadalom 15 évig küzdött a fogyasztási illetékek eltörlése érdekében. A küzdelemnek csak a mult évben lett eredménye. Szeged volt az egyetlen város, ahol volt fogyasztási adó, javasolja, hogy a fogyasztási adót ne szavazza meg a közgyűlés, de ha megszavazza, akkor csak a szegedi fogyasztást adóztassa meg, mert az exportáru megdrágítása elriasztja a Szegedre gravitáló vidéki kereskedelmet. Dr. Kertész Béla a kereskedelem nevében tiltakozik az ellen, hogy a forgalmiadóval már megterhelt cikkeket a város még külön fogyasztási adóval is megterhelje. Az azt jelentené, hogy elsikkadna annak a harcnak az eredménye, amelyet a gazdasági érdekeltségek folytattak a sajtó támogatásával. Pásztor József szólalt fel ezután. A kérdés lényege az, hogy elveszit-e a város a költségvetésbe beállított bevételekből 50—100.000 pengőt. Ez igen fontos kérdés. A tanácsnak tájékoztatnia kelíeU volna a városatyával, akik igy, tájékozatlanul, nem is végezhetnek alapos munkát. Az előadó javaslata szerint a legolcsóbb hal után a város 20 százalékos adót akar szedni. Ezzel szemben a pezsgő fogyasztási adómentes, pedig a pezsgő elbírná a fényűzési adón felül ezt az adót is, jobban, mint a só, a kenyér és egyéb elsőrendű élelmiszer, írjon fel a város a kormányhoz és kérjen engedélyt a pezsgő, a bor, a sör, a pálinka fokozottabb megadóztatására. Indítványozza, hogy a közgyűlés ennek a kérdésnek letárgyalását halassza el juniusig. Addig a tanács készítse elő javaslatát és azt sokszorosítva juttassa el a közgyűlés minden tagjához. Fodor Jenő felvilágosításul kijelenti, hogy a város csak a gyógyvizek és a szikvizek adóját kivánja újból megállapítani, a többit eddig is szedték a javaslatban foglalt mértékben. A közgyűlés Pásztor József módosításával egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Fodor Jenő ezután kihirdeti a testnevelő tanács tagságaira tartott szavazás eredményét. A tanácsi lista kapta meg a többséget. Az elnök félhétkor a közgyűlés folytatását szombat délután 4 órára halasztotta. „Befonyom az ustoromat hatágra .. ti Koszó István, a tápéi rétek hegedűse kitűnőre vizsgázott a Zeneakadémián és titokban melódiákat komponál (A Délmagyarország munkatársától.") Háromszor fordult azóta az esztendő, mióta Koszó István, az egyszerű tápéi parasztgyerek először szorította ála alá a hegedűt. Primitív szerszám volt, arra talán jó, hogy a nádi verebek csipogását, rigófüttyöt, együgyü nótákat elcincogjon rajta, de a muzsika ábécéjét azon ki nem tanulhatta. Bejött Szegedre. Intézetbe került, a .Zfaranj/Hskolába, kapott egy lelkes tanárnőt, aki évek lankadatlan szorgalmával kigyomlálta belőle a vad hajtásokat és elindította a parasztfiut egy egészen ismeretlen ut felé — a művészet felé. És most — három évi szorgalom, kitartás és vasakarat után tanárnőjének, Gábornémk segítségével eljutott a Zeneakadémiára, amelynek létezéséről talán nem is tudott. Először ült vonalon és először volt Pesten. Igazgatója, Bárányi János vitte fel a vizsgára. A vizsga előtt szive már csordultig tele uj benyomásokkal, a száguldó gyorsvonat, a tündöklő főváros, a csupa márvány akadémia, benne nagyobb oraona mint az egész tápéi istenháza. — Egy csomó ur elé kerültem — igy mondja el Koszó Pista az első akadémiai vizsga történetét —, nem féllem biz én. Játszottam egy skálát és a Seitz koncert egy részét. Az eg. ik szakállas bácsi mindig mormogott valamit, nem érleltem, — Mikor kijöttem, azt mondlák kitűnőt kaptam, hallottam, hogy az összes vizsgázók közül egyedül csak én kaptam kilünőt. Istenem, hát ilyen nehéz hegedülni? .. Tegnap este érkezett vissza Pestről, a vonatnál tanárnője, Gáborné várta, másik tanára, Szögi Endre pedig autóba ültette és ugy vitte haza, Tápéra Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és a többi magyar városok magántanulói vizsgáztak Koszó Istvánnal egy napon az akadémián. Kitűnőt azonban egyedül ő kapott, a tápéi rétek heaedüse. m Egyre jobban elmélyed a muzsikában. Ugy kell erőszakkal. letiltani a négy-öt-hat órás skálázástól. Másik tanára, Szögi Endre, aki zeneelméletre oktatja, csodálkozva látta, hogy egy-kettőre olthon volt az összhangzattanban. Azzal már meglepte tanárait, hogy Tápén tanít, de arra nem gondoltak, hogy dalokat is komponál, — Hát csináltam egy-két nótát, — mond!a nevetve és már mondta is a verseket; /. vers. Befonyom az usloi omot hatágra, Felülök a kesej lovam hátára, Elvágtatok a rózsám kapujába Szombat este vele megyek a bálba II. vers. Ha kihajtom a lovamat legelni, Ott fogok a zöld füre leheverni, Széttekintek a nagy puszta határba Milyen szép is idekint a szabadba. Fclsóhajlok, ha majd egykor felülök a [felülök a kesej lábu lovamra Elvágtatok olyan gyorsan, fogadom, [hogy nem ér utói három megyéi I { [kiképezett huszárja.