Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-26 / 117. szám

DÉLMAG YARQRSZ AO 1929 május ¿t KERJENÉS VISELJEN MARATHON ciü CsUMMETALPU A Zeppelin isméi megkísérli asz amerikai uiai Fncdrichshalen, május 25. A Gráf Zeppelin második amerikai utjának kudarca, ugy látszik, nem lesz akadálya annak, hogy a léghajó már a legközelebbi napokban újból megkisérelje az amerikai utat. Feltétlenül megbízható forrásból származó értesülések szerint a Gráf Zeppelin"*néhány* próbarepülés után legkésőbb két hét múlva újból elindul az Atlanti-óceán átrepülésére. Az uton ugyanazon utasok vesznek részt, akik a léghajó kudarccal végződött útjára jegyet váltottak. Ezeknek az utasoknak legnagyobb része elutazott Friedrichshafenböl. dr. Eckener azonban közölte velük, hogy idejekorán értesíteni fogja őket a Gráf Zeppelin slartjának időpontjáról. A kassal cigányok a vizsgálóbírót is pofozássa! vádolfák Kassa, május 25. A cigány pör mai tárgyalása meglehetősen gyér érdeklődés mellett kezdődött. Azonnal elővezették a vádlottakat, akik apatikusan üllek le padjaikba. Dr. Glatier Oszkár védő indítványt akart lenni, *z elnök azonban nem adta meg az engedélyt, mire éles szóvállás támadt a védő és az elnök között. Móricz elnök végül is kijelentette, hogy addig nem enged meg semmiféle indítványt, átaÍR az összes tanukat ki nem hallgatják. Ezután a biróság áttért a Róth Dezső zsarnócai kereskedő ellen megkísérelt rablógyilkosság tárgyalására. Először Grujo Barnabást hallgatták ki, aki tagadta, hogy részlvelt volna a kereskedő kirablásában. A következő vádlott. Pécsi Dezső szintén tagad. Kéri, hogy szembesítsék külön-külön minden vádlottal. Először Filke Sándor felé fordulva kérdezi, hogy Jelen volt-e a zsarnócai kereskedő kirablásánál? — N'ein, — hangzik a válasz. Ezután Janó Gyula felé fordul és tőle kérdezi, hpgy ott volt-e a rablásnál. — Igen. Egész biztosan emlékszem, hogy ott voltál. Az összes vádlottakkal való szembesítés során valamennyien azt állítják, hogy Pécsi Dezső nem volt jelen a rablásnál. Ezután az elnök Kónya Aladár vádlottat szólítja elő. Tüdövészes cigány áll az elnök elé, alig tud állani a lábán, két csendőr támogatja. Alig hallható hangon válaszol, ö is tagadja, hogy résztvett volna a Róth-féle rablásban. Kónya vallomása közben hirtelen felpattan helyéről Zsiga cigány és szót kér. Kijelenti, hogy Ribár Béla. a siketnéma vádlott csak azért vallott ellene, mert ellensége? viszony á:i fenn közöttük. Ennek az az oka, hogy Zsiga Imre elcsábította a siketnéma feleségét, aki hosszú időn át a szeretője volt. A férj bosszút forralt ellene és ezért feketítette be őt, holott semmi része sem volt a többi cigány bűncselekményeiben. Tizenegy órakor az elnök' megkezdte a zsarnócai rablógyilkosmerénylet súlyosan sebesült, később azonban felépült "áldozatának,. Róth Dávid hatvankilenc éves kereskedőnek a kihallgatását. Minden tagjában reszkető ember áll az elnök elé, aki ugy néz ki, minttha legalább nyolcvan esztendős volna. A rémes éjszaka után, amikor a banditák behatoltak lakásába és élesre fent késsel összevissza szurkálták, idegsokkot frapott. Síri hangon beszél, alig lehet a szavait megérteniEzután Pöki Emánuel csendőrőrmestert hallgatták ki, aki elmondotta, hogy a helyszíni szemle alkalmával a bandavezér Filke maga vezette be a csendőröket az öreg kereskedő házába és mutatta meg azt a szobát, ahol Róth Dánielt kifosztották. Csiszár alibjtanuit hívják most be egymásután. Amikor a 19 éves Filke Ilona belép a terembe, meglepetés zug át a termen. A cigányleány igazi szépség. Buja, viruló kreol arc. A közönség sorában nagy élénkség. Móricz elnök csak percek múlva tudja megkérdezni, hogy hol volt Csiszár a rablás napján? — Pontosan nem emlékszem, csak azt tudom, hogy dolgozott. De nem tudom, hogy mikor, melyik időben. Dancsó Béla »vályogvető vállalkozó« rombadönti Csiszár alibijét, mert pontosan emlékszik arra, hogy 1925 julius 25-től augusztus 10-ig dolgozott nála, a rablás pedig junius 12-én történt. Ezután dr. Krelsz Róbert vizsgálóbírót hallgatják ki. Nem volt az a benyomása, hogy a cigányok kitalált meséket adnának elő, hanem inkább mint töredelmes vallomás jött ki belőlük egyik bűncselekmény bevallása a másik után. Filke: ön előtt vertek a csendőrök és ön Is lekent nekem néhány pofont. A tanú: Látod, Filke, ez a hála azért, mert ugy bántani veled, mint emberrel. Filke: Igenis, a vizsgálóbíró ur pofozott engem. Janó védője 'a következő kérdést intézi a tanúhoz: — Kérem vizsgálóbíró ur, meg tudná-e mondani, milyen lelkiállapotban volt Janá> amikor az emberevésre vonatkozó... Az elnök: Kérem, ügyvéd ur, ezt a kérdést nem engedem tárgyalni. Az ügynek ezt a részét befejezettnek tekintem, letárgyaltuk és nem engedem, hogy erről többé szó kerüljön. OPERA ZONGORATEREM Budapest, VI.. Hálós ucr.a 16. Világmárkás zongorák, pianinók ezer pengőtől, negyven pengős havi rászielre Is. B.6 Nagy tisztviselői kedvezmények. Továbbra Is meleg Idő A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Zivataros esők különösen Németország keleti részén, Lengyelországban és hazánkban voltak. A leesett csapadék mennyisége nálunk az eddigi jelentések szerint csekély volt. Prognózis: Továbbra is meleg Idő hílyi zivatarokkal. Páris. május 25. A francia fővárosban napok óta valóságos kánikula van. A nagy hőség miatt ma 4 embert kellett kórházba szállítani. trikók clpök, övek, sapkák 619 csoda olcsón órtasl vAln»ztékban Pollák Testvéreknél Ciekonlcí ucca és Széchenyi tér. ]Tv s-m Aa legutolsó plrisi és bécsi divat után, JT H haskOtttk orvosi rendelet szerint, meUlortók és minden e szakmába vágó munkák pontosan és olcsón készülnek gs> Cummi OarlsnyáU és bokavédők mérték uídn la Sleiner Józsefn én d 1 Kölcsey u. 12. Tel 15-43. FISK. PNEU a leggazdaságosabb. M 4 Körzeti képviselet: SCHWÜRZ E. és FIII, SZEGED. Teleion 12, 16-68. Fadrusz-em lékek Irta: Móra Ferenc. •eV .. Kettőt is tudok olyant, amit emlékezetem szerint nem láttam feljegyezve sehol sem. Azaz hogy az egyik már nagyon is ismert, mert azt én magam jegyeztem föl az alá a gipsz-feszület alá amely a mezeumunk oszlopcsarnokának a legszebb disze. S amelyikről és már azt is olvastam a pesti lapokban, hogy elveszett, azt is, hogy Amerikába került, pedig itt őrizzük vagy harminc esz. tendő óta s minden esztendőben látja vagy százezer ember. Krisztus a keresztfán a hivatalos neve ennek a Fadrusz-szobornak, amivel a művész csillagokra ivellfi karriérje kezdődött. Ennek a Krucifixnek eleven kínszenvedés volt a mod e 1 j e. Michel Angelóról ís rebesgették annak idején, hogy mikor a kiforgatott tagú Rabszolga-szobrokat csinálta, lialálorditás hangzott ki a Vatikán kertjéből. Sőt már a görög Parrasiosi'ól is járta ilyen mende-monda, a fájdalom festőjérről, — Pierre Louys novellát is üainisitott róla, A biborruhás férfi u-t. Lehet, hogy Fadrusz is ismerte ezeket a meséket, de éneikül ¡s föltámadhatott benne a Michel Angelo gondolata, akinek gigantikus ereiével ucvis tart valami rokonsá. got az övéFadrusz persze nem feszített fel senkit, beérte azzal, hogy fogadott egy jókötésű hietzingi parrasztot — Bécsben élt akkor az ifjú mester —, aki hajlandó volt pár percre karjainál fogva felköttetni magát a keresztre. Hogy hány ezüst pénzt kapott érte, nem tudom, de az bizonyos, hogy még ezen a világon kiszenvedte a jámbor a másvilági büntetését. Mert az történt, hogy amint megkezdődött a felkötött ember mezítelen izmainak rettentő játéka, Fadrusz azonnal neki esett a mintázó-agyagnak és attól fogva ő nem ember volt, hanem művész. Minél igazabb lett a vonaglás, minél rettentőbb az arckifejezés, minél halálosabb kinu az ordítás, a szobrászt annál jobban hatalmába ejtette az extázis. Elfelejtette az embert és nem látott mást, csak a témát. Mire készen lett, már csak többszörös kiszakadással szabadíthatta le a keresztről a parasztot, aki már akkor inkább halott volt., mint eleven. Fadruszt aztán el is ítélték könnvü testi sértésért néhány hétre, azt le is ülte becsülettel, sőt boldogan. Hiszen megcsinálta, amit akart, meggyúrta az élő kínszenvedés szobrát. Csak akkor fakadt sirva, mikor kiszabadulása után otthon a mintát darabokra törve találta. Soha se tudódott kí, n rendőrség kezén pusztult-e el, mint corpus delictj, bosszú tette-e tönkre, vagy cselédügyetlenség. .¿íjra nekifogott, de most már nem mert idegen élettel kísérletezni- Magát köttette fel a keresztre és félkörbe állított fotográfusokkal készíttetett pillanatfelvételeket, ezeknek az alapján csinálta meg a feszületet mai formájában, mint a szenvedésnek eszménvien reáljs meatestesülcsét. t A másik Fadrusz-törlénetben kevesebb a romanlika, de nem kevesebb a belső igazság. A pozsonyi Mária Terézia-szobor leleplezésekor történt. Fadrusz tisztában volt vele. hogy amit alkotott, az az örökkévalóságé, — szegény, ha tudta volna, milyen közel van ennek az örökkévalóság a'% a végei — de nagyon idegesitellc egy gondolái. Az, hogy a teret szegélyező háromemeletes palo. ták agyonnyomják a szobrot, amely ponyvákba öltöztetve várta a leleplezést. Minél közelebb volt a leleplezés ideje, annál jobban szorongatta az ag. go dalom a mestert s mikor a nehezen várt nap elérkezett," nem tudott másra gondolni. Köröskörül rengeteg ember, a tribün első sorában miniszterek, főpapok, királyi hercegek, udvarbéli aszszonyok, Pannónia virágos kertje. S ahány virágszál, mind Fadrusz felé bókol, ahány nagy ur, mindnyájának bemutatják, de ő se hall, se lát, csak a rettentő háromemeletes palotákat nézi. Mi lesz velük? A jó Isten, a világteremtő művész tehetne valami csodát a szegény földi művész kedvedrt. Egy kis földindulás mindent helyre hozhatna. Csak éppen olt a tér szélén. Csak éppen a háromemeletes házon. Csak legalább a harmadik emeleten... Egy diszmagyaros ur a kézébe nyomja Fadrusznak a nyomtatott programot, el is magyarázza. Van abban minden, ének, beszéd, óda, zene, koszorú, még huszonöt ágyúlövés is, a DunaparL ról a liget felé, ennyi megilleti a márványkírály. nőt, amikor méltatlan leüle lehullott. Szép lesz, ugy-e mester? A mestert kiveri a forró hjdeg. Nehéz karja alatt megreccsen a tribün korlátfája. Ha nagy szeme robbantani tudna, a háromemeletes palotáknak nyoma se volna. Erős nyaka majd szétfeszíti a gal. lért, ahogy az izgalomtól megduzzadnak benne az erek. Úristen, mit lehetne itt csinálni? Lehuny, ja a szemét, mert forog vele a világ. Amikor kinyitja, már olt szikrázik előtte a márványcsoda a napragyogásban. Milyen szép, milyen pompáson érvényesül, milyen uaeyszerü keretet