Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-25 / 116. szám

4 DÉLMA(iYARf»wsZAG 1921' május ¿2. Renault teherautók 1—10 tonnáig minden nagyságban, 4 és 6 hengeres motorral. Szenzációsan olcsó árakIZ! 15—20 év élettartam, erős, túlméretezett alváz, kis üzemanyag fogyasztás. 1200 kg.-os komplett, karosszált teherautó 7860'- pengő. ^ MARKOVICS mérnök auíómiiszak! vállalata SZEGED, Tisza Lajos körül 44. Telefon 20-Z0. Szeged halála cs feltámadása Írja; dr. Szabó László LV. Kossuth terve Szeged felépítésére Kossuth Lajost nagyon élénken fogialkoz. tatta Szeged sorsa. Már március 22-én hosszú levelet irt Bakay Nándor képviselőnek, azt magyarázgatva, hogy az elmenekült lakosságnak haza kell térnie és újból fel kell épitenie a várost. »A vályogváros helyébe kővárost kell épifeni, mely Magyarország második, a magyar faj első városának címére minden lekin. tetben érdemes legyen. Az a nemzedék, mely megküzdölt a pusztulással, méltó e dicsőség kivivására. Mutassa meg, hogy azt ki is vivja magának. Nőljön erélye, mint a pálmafa nő a teher alatt. Mutassa meg, hogy mire képes a szegedi magyar!« A levél egész terjedelmében közölve van Kulinyi, »Szeged uj kora« cimü munkájának 32—37. lapján. Sokkal kevésbé ismeretes Kossuthnak Bakayhoz intézett második, április 21-en kelt levele, melyben egészen részletesen kifejti nézeteit a Tisza szabályozásáról és a város ujjá. építéséről. Mivel még az a gondolat is felmerült, hogy Szegedet másutt, biztosabb helyen kellene fölépileni, Kossuth legelőször is azt állapította meg, hogy Szeged »sikonfekvő foiyamparli város és annak is kell maradnia, mert különben elvesztené nemzetgazdasági jelentőségét.« Azonban számolni kell azzal a két ténnyel, hogy az árvíz lehetséges, a belső vizek í'elfakadása pedig bizonyos. Ez utóbbi körülménynek igen nagy jelentőséget tulajdo. nitott Kossuth, aki abból indult ki, hogy a Tisza medre az iszaplerakódás következtében folytonosan emelkedik, s e miatt a DunaTisza közén levő lapálynak az esővize nem bír a Tiszába lefolyni. A talaj alluviálís homok, ezen át a viz leszivárog a vizet már át nem ereszlő vörös homokkőig s ha a homokkő-medencében nagyon felduzzad, akkor a fölötte levő szikes homoktalajban felfakad. A Tisza vize a töltések alatt is átszivárog és szintén szaporítja a belvizekei. A Nilus szivárgása a folyam medrétől nyolcvan kilométernyire is érezhető a talajban és Kossuth arra gondolt, hogy a Tisza vize is messze elszivárog a föld alatt. Ebben a fellevésében megerősítette Bakaynak az az alaptalan álli. tása, hogy Szegeden a talajvíz olyan veszedelmes, hogy »már a legszilárdabb téglaházakra sem akartak a pénzintézetek hitelt nyújtani.« Szegeden mindenki tudja, hogy a helyzet nem ilyen veszedelmes és hogy az egy irányban áramló talajvizek ellen Szegeden a rekonstrukció alkalmával sehol sem kellett oly különleges és költséges intézkedéseket tenni, mint például Budajiesten a József- és Erzsébetvárosban. Talajvíz-elméletéből kiindulva Kossuth erélyesen sürgette a város feltöltését s a feltöltendő város alagcsövezcsét és csatornázását. A csatornázásról azt mondotta Kossuth, hogy »e nélkül akarni egy 70—80 ezer ember lakta várost, Magyarország második, a magyarság első nagy városát rekonstruálni, csakugyan oly vadonat barbár eszme volna, melynek Európában a XIX. század ulolsó negyedében nincsen helye.« Kossuth nem tudta bizonyosan, de gyanitottav hogy a régi Szeged külvárosai nem voltak csatornázva. »Már csak tisztasági és hygienikus szempontból is menthetetlen mulasztás volna az újból alkotandó város akármely részét is csatornázás nélkül hagyniA A csatornázást azonban ezen kivül azért is sürgette, hogy az alagcsövek utján felfogott fakadó vizet el lehessen távolítani. Kossutht azt ajánlotta, hogy az egész csatornahálózat betonból készüljön s a szennyvizet a városon kívül nagy tartályokba vezessék, onnan a megszűrt vizet gőzgéppel emeljék ál a Tisza magasabban fekvő medrébe, a mocsokviz termékenyítő részét pedig használják fel kertgazdasági célokra. Az építkezés mót^át illetőleg Kossuth' a következő tanácsokat adta Szegednek: 1. Nemcsak az alapépítményben, de a falakban is betont kellene használni oly magasságig, ameddig az árvíz emelkedett. Amikor a habarcsot készítik, a homok legyen legalább kétszerannyi, mint a mész és a keveréket melegen kell felhasználni. 2. Miután a várost fel kell tölteni, töllött földre pedig nem lehet építeni, a mélyebben fekvő helyeken cölöpökre kell építeni. A hegyezett, végükön megszenesitett facölöpök tökéletesen megfelelnek, azonban a Tisza-part hosszában építendő »kőfalpart« (rakpart) alá Kossulh Mitchell-féle vascölöpöket vert volna. 3. Szeged minden utcáját ki kell kövezni, — »nemcsak azért, hogy a város a nagyvárosi névre méltó legyen, hanem méginkább azért, mert a feltöltött földet közvetlenül tenni ki az esővíz általi ellucskosodásnak vagy éppen elmosásnak, abszurdum volna.« 4. »Szegeden minden ember iparkodott saját házában lakni, ez volt a szorgalom egyik rugója, ez volt a polgár megelégedése, büszkesége, a patriarkális életmód alapja, — ezt köveleli a nép jelleme a jövőre is.« Szeged népének léhát olthont kelj teremleni és nem ideiglenes lakóhelyet. Hogy pedig a házak hamarabb készen legyenek,, — még a tél beállta előtt, — a bérházakat nem téglából, hanem betonból kellene felépíteni. Igaz, hogy ez az építési mód még szokatlan^ de — irta Kossulh —, ha a szokatlan megszokottá nem válnék, az emberi nemzet ma is barlangokban laknék.« 5. »Nem szeretném, irta Kossuth, ha a szegedi nép azi ujalkotásnál is a földszinti háza*k eszméjéhez ragaszkodnék. Ehhez ragaszkodva, Szeged az ujjáalkotás után is legnagyobb részben csak falu volna, nem város... Nem szabad Szegednek így szüllni ki hullámsirjából.« 6. Miután Szeged külvárosi népe nagyrészt gazdákból áll és azért is, hogy Szeged idővel necsak kifelé legyen kénytelen terjeszkedni. Kossuth a külvárosokban is »mindenesetre emeletes, villaszerű építkezést« ajánlott: »az utcára ház és kert, hátul az udvar és gazdasági épületek.« Ugy képzelte, hogy »a kertnek utcára dülő részét a szegedi magyar asszonyok, leányok majd szép. virágosán tartják.* Miután Bakay Nándor a város rekonstrukciójáról szóló röpiratában azt ajánlotta, hogv a házak között udvarok ne legyenek, hanem minden ház építménye érintkezzék a szomszédjával és a város belső területén veteményes kerteket ne engedélyezzenek, — Kossuth' ez ellen határozottan állást foglalt. »Én a kerteknek városokban is barátja vagyok, — irta; — azokat a városok tüdejének tartom; hanem azt a városiasság szempontjából igenis szabálynak kívánnám, hogy az utcákra sem veteményes kert ne dűljön, 6em üres udvarok ne tátongjanak, hanem ezek a háttérbe utasittasanak; az utca felé pedig a villaszerű lakokat virágos, bokros kert vegye körül.« Kossulh maga is kijelentette, hogy a modern angol és francia kerlvárosok lebegtek szemei előtt s meg is nevezett néhány példát. A rekonstrukció alkalmával Szegedből persze nem csináltak angol kertvárost, sőt még a külváros csatornázására sem vállalkoztak; a ház frontja előtt a kis kertecske azonban megnyerte a királyi biztosság tetszését is.. mert a városrendezési tervbe belevették, ha másutt nem, legalább a Vásárhelyi-sugárutnak a körúton felüli részén. Hogy a valóságban a kertecskék nem lettek olyan szépek, mint aminők a tervben voltak, arról Kossuth nem tehet Néhány fillérért pompásan mulat, ha megrendeli a BORSSZEM JANKÓT kiadóhivatalunkban. Ej] hóra előfizetőink OO fillérért kapjak. ÍRISTDL-SZÍÍLLÓ BUDAPEST. Újonnan berendezel! szép éttermek. Kisebb-nagyobb termek. Modern berendezést! szállodai szobák. Hideg és melegvlzvezeték. Telefon és rádió minden szobában. Bár. 182 Cigányzene Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, jóbaráloknok, ismerősöknek és az összes Jelenlevőknek, kik felejthetetlen jó Anyánk és Nagyanyánk özv. Zombory Mátyásné sz. Mácsay Mária elhunytával részvétükkel, koszorú- és virágadományaikkal mérhetetlen lájdalmunkat enyhítenék, ezúton mondunk leghálásabb köszönetei A gyászoló család. 757 .'.••¡fcyv?