Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-03 / 99. szám

I 1929 május 3. DÉLM AGYA r.ORáZÁG Megnyílt Duschák Henrik festéküzlete ítíffl DAk tÁrnn > mindennemű elsfirendtl hazai és ktllfílldi olaj- és lakfestéket és minden e szakmába Tplpiftll 7.71 natviaicil ^ari. V6gó háztartási cikket a legolcsóbb nopl áron. 37« Festékek sukueril clteulíésél vUMiii! ICICIWII I II. ucca (Városi bérház) Zürichi deviza zárlat: Páris 20.29, London 25.18 hétnyolcad, Newyork 519.00, Brüsszel 72.07.5, Mi­lánó 27.19. Madrid 74.40. Amsterdam 208.70,., Bér­iül 123.05. Bécs 72.90, Szófia 3.75,, Prága 15.36, Varsó 58.25, Budapest »0.47' Belgrád 9.13.5, Buka­rest 3.08. Budapesti valuta zárlat: Angol font 27.74—27.S9, Belga frank 79.50—79.80, Cseh korona 16.92—17.00, Dán korona 152.60-153.20, Dinár 9.99—10.05, Dol­lár 572.70-574.70, Francia frank 22.35—"22.55, Hol­landi forint 230.05—231.05, Lengyel zloty 64.10— 64.40, Leu 3.38-3.42, Lira 29.85-30.10, Némét márka 135.72.5—136.22.5, Norvég korona 152.65— 153.25, Osztrák schilling 80.35—80.70, Spanyol pe­zeta 81.65-82.35, Svájci frank 110.25-110.65, Svéd korona 152.95—153.55. Irányzat: Az árjavutás a mai értéktőzsdén is folytatódott. A kedvező külföldi tőzsdejelentések, valamint a holnapi rendezési nap előrehozott fe­dezési vásárlásai és az arbitrázs vételkcdv voltak a barátságos irányzat fő okai. Ennek következ­tében valamivel élénkebb forgalom fejlődött ki, különösen az arbitrázs és a külföldi papírokban. Jelentősebb áremelkedést ért el Bauxit, Kőszén, Beocsini, Bészvénysör^ Izzó, Fegyver és Ganz­Vili. Míg Ganz—Danubius, Ofa és Gschwindt ki­sebb árveszteséggel zárt. Zárlatkor a hangulat leg­nagyobbrészt továbbra is bizakodó. A fixpiac üz­lettelen, a valuta -és devizapiacon az irányzat egyenetlen, Madrid 70 pontos árveszteséget szen­vedett. Budapesti terménytőzsde zárlat: Buza 77-es tiszavidékj 25.50—25.70, felsőtiszavidéki 25.20—25.40, egyéb 24.90—25.10, 78-as tiszavidéki 25.75—25.95, felsőtiszavidéki 25.45—25.65, egyéb 25.15—25.40, 79-es tiszavidéki 26.05—26.15, felsőtiszavidéki 25.75— -25.90, egyéb 25.45—25.60, 80-as tiszavidéki 26.30— 26.40, felsőtiszavidéki 26.00-26.10, egyéb 25.60— 25.75. Rozs pestvidéki 21.90—22.00, Takarmány árpa I. 26.50—27.00, közép 26.25—26.50. Sörárpa felső­magyarországi 28.00—29.00, egyéb 27.00—27.50. Kö­les 27.50—28.50. Zab I. 26.00—26.25, közép 25.25— 25.50. Tengeri tiszántúli 29.40-29.60, egyéb 27.50— 27.70. Korpa 18.25—18.50. Lucerna magyar 120.00— 140.00. Lóhere nagyarankamentes 140.00—150.00, ló­here nagyarankás 125.00—135.00. Irányzat gyengén tartott, a forgalom közepes. Határidős terménytőzsde zárlat: Magvar buza máj. köt. 24.75, 24.65, 24.68, zárlat 2168-24.70, lesz. 24.70, okt. köt. 26.34, 26.14, 26.20, 26.14, zárlat 26.13-26.14, lesz. 26.10, márc. kőt. 28.34, 28.15, zárlat 28.14-28.15, lesz. 28.10. Rozs máj. köt. 21.65, 21.70, zárlat 21.70—2172, lesz. 21.70, okt. kőt. 23.38, 23.14, 23.21,, zárlat 23.19—23.20, lesz. 23.20. Tengeri máj. köt. 2682, 26.92, 26.80, zárlat 26.80-26.81, lesz. 26.80, jul. köt. 27.40, 27.17, 27.18, 27.18, zárlat 27.19—27.20, lesz. 27.20. Rozs 1930. márc. köt. 24,76, 2452, zárlat 24.80—24.81, lesz. 21.80. Irányzat lany­ha, a forgalom közepes. Csikágói terménytőzsde zártat: Buza tartott Máj. 113—113 egynyolcad, jul. 118 háromnyolcad, szept 122 egynegyed, dec. 127 egynyolcad—egy­negyed. Tengeri alig tartott Máj. 89 egynegyed, jul. 93 háromnegyed, szept. 96, dec. 89 háromne­gyed. Zab tartott. Máj. 49 egynegyed, jul. 46 három­negyed, szept. 45 egynegyed. Rozs tartott. Máj. 94 egynyolcad. jul. 95 ötnyolcad, szept. 96 egy­nyolcad. Ferencvárosi sertésvásár: Felhajtás 4850. Arak: Kotfnyü 126—152, közép 154—176, nehéz 178—187. Irányzat lanyha. VARGA MIHÁLY Aradi ucca 4. SZEGED kOtél­gyárosnél Telefon 469. Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák, ponyva, lótakaró, halász és tennls háló, gyermek hinták, tornaszerek 113 gyári 6ron k aphatók. 15.246-1929. tan. sz. Tárgy: A vízvezetéki dijak kivetésének és beszedésének ujabb szabályozása. Határozat A 8888—1927. M. E. számú rendelet 10. §-a kimondotta, hog^ a lakók érdekében akár a községi, akár más üzemek, akár a háztulaj­donos által teljesített szolgáltatásokkal felme­rülő költségeket a tulajdonos köteles viselni. A költségeket a bérlők 1928 február 1-től kezdve meglériteui nem tartozik. Ezt a ren­delkezést az 1929 május 1-én életbelépő 4444—1929. M. E. sz. rendelet 3. §. kiegészí­tette ós pedig Szeged sz. kir. városra annak 2. bekezdése vonatkozik, amely szerint: »Azok­ban a városokban, amelyekben a bérlők 1917. évi november hó 1. napja előtt kormány ható­ságilag jóváhagyott szabályrendelet alapján a közmüvek dijait közvetlenül fizették s ennek következtében ezek a dijak az 1917. évi novem­ber hó 1. napján érvényesen kikötve volt bérben nem szerepeltek, a szabályrendeletben megállapított korábbi jogi állapot lép ismét hatályba.« A városnak 1917 november 1-én kormány­hatóságilag jóváhagyott szabályzata volt a víz­vezetéki dijak kivetéséről és beszedéséről, amely szabályzat 12. §-a szerint mindazon házaknál, melyekhez a vízvezeték tényleg bevezettetett^ a bérbeadott lakrészek után eső vízvezetéki dijjárulék, mint közvetlenül a bérlőt terhelő köztartozás, ettől lesz az egyraegyedi esedé­kesség szerint közadók módjára elsősorban behajtandó s e járulék a háztulajdonosoktól szavatosság címén csak az esetben követel­hető, ha a törvényes kényszereszközök alkal­mazása mellett a bérlőtől behajtható nem volt. A 13. § pedig az egyéb esetekről rendelkezik': "»Azon házaknál, ahol a vízvezeték bevezetve nincsen: az összes lakrészek után, azon házak­nál pedig, amelyeknél a bérbeadott lakosztáL lyok külön vízvezetékkel ellátva nincsenek* az ezek után kirovandó vízvezetéki díj járu­lékot mindenkor és kizárólag a háztulajdonos tartozik viselni.« Ezek szerint tehát szükség van a magas­nyomású vízvezeték mentén épült házaknál azoknak a lakásoknak, üzleteknek és egyéb helyiségeknek összeírására, amelyekbe a viz be van vezetve, hogy a szabályrendelet értel­mében a vízvezetéki dij 1929 május 1-től a bérlők terhére kivethető legyen. A kívánt ada­tokat leggyorsabban bejelentés által lehet be­szerezni. Utasítjuk azért a városi adóhivatalt, hogy alkalmas nyomtatványt készíttessen és azt ön­költségi áron a szokásos módon árusítva, bo­csássa a háztulajdonosok rendelkezésére. Ez­uton felhívjuk a magasnyomású vízvezeték mentén fekvő házak tulajdonosait, hogy a május hó 4-től kezdve a nyomtatványokat árusító dohánytőzsdében kapható nyomtat­vány felhasználásával azokat a bérleteket, te­hát lakásokat és üzleteket, amelyekbe a víz­vezeték be van vezetve, a bérlők aláírással ellátva a városi adóhivatalnál 1929 május hó 15-ig jelentsék be, mert ellenkező esetben külön kérelem és igazolás alapján történhetik meg a vizdij leszámolása. A bérlők aláírása azért szükséges, hogy ezáltal tudomást szerez­zenek az őket törvényes rendelkezés alapján terhelő vízvezetéki dij fizetési kötelezettsé­gükről. A fizetendő összeg az év hátralévő nyolc hónait]ára: e nyolc hónapra, azaz "kétharmad évre járó lakásbérnek 4 százaléka, a kéthar­mad évi üzlet- és mühelybérnek pedig 1 száza­léka, kivéve a szab. rend. 5. §-ában felso­rolt nagyobb vizfogyasztásn ipari üzleteket, melyeknek bére után ugyancsak 4 százaléka fizetendő. Ennek megfelelően a városi adóhivatal az i ilyen lakások után 1929. évre kivetett víz­vezetéki dijnak csupán egyharmad részét irja elő, a háztulajdonosok terhére, a többi két­harmad részt pedig a bérlők terhére: a magas­nyomású vezeték mentén a vizzel külön el nem látott lakások után, továbbá alacsony­nyomású vízvezeték mentén minden lakás után az egész 1929. évi dij összegét továbbá is a háztulajdonosok terhére kell előirni. Ha az ujabb rendelkezések szerint fizető­köteles bérlők a városi adóhivatalnál a reájuk eső dij fizetése végett jelentkeznek, az adó­hivatal ezt szabályszerűen számolja és köny­velje el az előirás törlesztésére, ha pedig a fizetőköteles bérlők a háztulajdonosnak fi­zették a dijat és utóbbi fizeti azt az adó­hivatal pénztárába, akkor is az előbbi eljárás követendő a közvetítés megjegyzése mellett. Utasítjuk végül a városi adóhivatalt, hogv az átmeneti időben felmerülő kétségek elosz­tása végett kérdezősködő háztulajdonosok és bérlőknek a kimerítő felvilágosítást a ház fek­vése szerint illetékes kerületi adótisztek utján kielégítő módon adja meg. A vízvezetéki dij kivetésére és beszedésére az 1917 november 1-én érvényben volt szabály­rendelet bizonyos módosításra szorul, azért tehát, hogy az a folyó évi májusi közgyűlésen már tárgyalható legyen, az összes iratokat letárgyalás és javaslattétel végett kiadjuk a jogügyi bizottságnak. Erről értesítjük a városi adóhivatalt, a Szx-gedi Háztulajdonosok Egyesületét, a VI. tan. ügyosztályt, az iratok kiadása mellett. Szeged sz. kir. város tanácsának 1929. ápri­lis 29-én tartott üléséből. dr. Pávó V36 jegyző. Motorkerékpár, lelfesen Jókarban, Raik«! EmC!mI«I 350 köbcentiméter KOyai 1&S1IHBSQ versenygép betegség miatt olcsón eladó. Cim: Braun Sándor Családpalota, Postafiók. 421 WMMMWMMMWMyMMMMWMWWMWMMyMHMMtIMMMWMMMMMMMMMMMMMMMMWMyMHMMMMyMHMWUMWMMtWMMMMMMMWMMMWMMWWMUWMMWyMMWMMMWyüUtfy n P\ÉLMIGYRRORSZÁG uj és régi előfizetői | kombinált kedvezményes áron rendelhetik meg Ls a legkülönbözőbb budapesti és külföldi folyóiratokat. I /

Next

/
Thumbnails
Contents