Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-19 / 112. szám

1 május 19. IIP.LMMiY AKOKSZ Áti 13 Egy-egy szegedi könyvesbollban a legnagyobb könyvsiker: négy példány Mit olvasnak a szegediek fis kik olvasnak Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Most már lezajlott a szegedi magyar könyvhét, igaz, hogy nagyon csendesen, szinte zajtalanul zaj­lott le. Eredményszámláját még nem állitották össze, de nagyon valószínű, hogy ez nem jelen­tene olyan nagy munkát azokra, akik vállal­koznának rá. Annyi bizonyos, hogy a köny­vesboltok előtt ezen a héten sem álltak sor­falat a könyvvásárlók, rendőri karhatalmat sem vezényeltek ki a rend fentartására, mert tolongás sem igen mutatkozott, de azért a könyvhét »megtörtént«^ nyoma is maradt, ha nem más, néhány ötletesen megszerkesztett, viharverte plakát a hirdetőoszlopokon és a kirakatokban. Ez a könyvhét tette különben aktuálissá annak a régi kérdésnek a felelevenítését is, hogy mennyi könyvet fogyaszt a szegedi kö­zönség és hogy milyen könyveket vásárol, ha vásárol. Ezen a téren különböző vádak hangzottak el Szeged népe ellen. Elhangzot­tak olyan kijelentések is, amelyek nem nagyon hizelgőek az egyetemi város közönségének kul­turális érzékére. A vádak körül viták kelet­keztek pro és kontra, voltak, akik ezt a kér­dést is a lokálpatrióta szempontok szerint bírálták el, mások viszont — javítani szán­dékozván — túlozták is kissé a hibákat, a szégyent. itt most, anélkül, hogv állást foglalnánk, *iogy véleményt mondanánk, azokat a szá­raz adatokat közöljük le, amelyeket a szegedi könyvesboltokban gyűjtöttek össze, de amelyek önmagukban kommentálják a szegedi kulturviszonyokat és választ adnak sok, ezzel kapcsolatos kérdésre is. Többek között megfelelnek arra az igen fontos kérdésre, hogy mi érdekli legjobban n mai embert, a háború utáni gazdasági össze­omlás, a csődök, a kényszeregyezségek, a mun­kanélküliség, a kenyérlelenség és az éhbérek korszakának boldogtalan emberét"? Nem vesszük külön-külön a könyvesbolto­kat, csak összefoglaljuk azokat az adatokat, amelyeket imitt-amott szedtünk csokorba. A szegedi könyvesboltokban nagy könyv­sikernek számit, ha egy-egy könyvből négyet-öföt eladnak. Példa erre az utóbbi esztendők leghatalmasabb könyvsikere, Markovics Roüion Szibériai gar­nizon cimü kollektív ríportívgénye, amelyből talán már a negyedik kiadás is elfogyott. Ebből a valóban értékes könyvből a szegedi könyvkereskedők átlag négv-öt példányt ad­tak el. Ugyancsak négy kötelet adtak el átlag J a szegedi könyvkereskedők Zilahy Lajos Két fogoly cimü regényéből. Majdnem ilyén »nagy« sikere volt Szegeden a Szibériai garnizon párjának, Remarqe• Nyugaton a helyzet változatlan cimü regé­nyének, de még sem akkora, mert az átlag >tt eggyel kisebb. Ezek a könyvsikerek már csak azért is méltók a figyelemre, mert visszatükrözik a mai ember lelkivilágát. Mindhárom könyv, de különösen Markovics és Remarqe könyve háborús irás, nyilvánvaló pacifista tenden­ciával, de abszolút irodalmi érték mindhárom. Ugylátszík, ha az irodalmi szempontból termé­ketlen. meddő világháború irodalmi termése csak most kezd beérni. A Nobel-dijas Rcymont Parasztok cimü hatalmas regénje is nagy könyvsikernek számit, átlag két-két példányt adtak el belőle a szegedi könyvkereskedők. Ezek az irodalmi könyvsikerek. Természe­tesen Courths Mahler regényeivel ezek nem cersenyezhetnek. Courths Mahler ver minden irodaimat tizenhat-husz példányos átlagával, bár a kereskedők maguk is szégyenkezve dik­tálták be ezt az adatot. A régebbiek, a haidan divatosak ma már alig érdeklik a szegedi könyvvásárlókat. Her­ceg Ferenc munkái egyáltalában nem kelnek, hasonló sorsuk van Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes könyveinek is. A klasszikusok iránt pedig, ugy a hazaiak, mint a külföldiek iránt, mintha végérvényesen megszűnt volna az "ér­deklődés. Szinte csodálkozva néznek a könyv­kereskedők arra, aki Tolsztoj, Dosztojevszkij, Turgényev, Jókai, Dumas, Dick, ns valamelyik könyvét keresik náluk. Ennek különben az is lehet a magyarázata, hogy ezeket az író­kat a gyűjteményes kiadások már teljesen kiaknázták és a klasszikus regények majd minden családi könyvtár polcán megtalálha­tók. De eljárt az idő — a tévedések elkerü­lése érdekében mindig a szegedi időre gon­dolunk — a nemrégen még annyira kedvelt Mcreskovszky fölött is. — Aztán kik vásárolják a könyveket? — kérdeztük a könyvkereskedőktől. A válasz majd minden helyen a következő volt: — Mindig ugyanazok — mondotta az egyik Kárász.uccai bolt tulajdonosa — eladtam pél­dául négy Markovics-könyvet, egyet a Somogyi-könyvtárnak, egyet X. szerkesztő ur­nák, egyet Y. szerkesztő urnák és egyel Z. szerkesztő urnák. Az uj könyveket, az érté­keseket, leginkább a kisfizetésű újságírók ve­szik meg. Ne értse félre a dolgot senki, nem haza­beszélünk ennek a nyilatkozatnak a leközlé­sével, az arány az újságírókra csak ennél az egy könyvkereskedőnél ib en kedvező, de azért áltatában, ha bármelyik szegedi könyvkeres­kedő elad egyik-másik értékesebb könyvből négyet-ötöt, legalább egynek mindig újságíró a vevője, ami természetes is, mert hiszen az újságírónak kell tartania leginkább a rokon­ságot az eleven irodalommal. Szeged azért lényegesen több könyvet fo­gyaszt, mint amennyit a szegedi könyvesbol­tok »forgalmaznak«, csakhogy könyvszüksé*letének fuinyomó nagy­részét nem a szegedi boltokban szerzi be. WSá HflUFF FOTOCIKNEX kaphatók a Sepsváry­Drogériában. 645 Maguk a budapesti kiadók árasztják el a publikumot rendszerint gyűjteményes kiadá­sokban, vagy sorozatokban megjelenő köny­veikkel kedvező részletfizetési teltételek mellett, a közvetítő könyvkereskedelem kizárásával. Ez pedig igen é -zékeny veszteseget je'cnl a könyv­kereskedők számára, de tehetetlenek a meg­szervezkedett kiadókkal szemben. Van azután még egy nagy és indokolt bána­tuk a szegedi könyveseknek, még pedig az, hogy több nagyobb budapesti újság elárasztja olcsó és értéktelen könyvekkel a kö­zönséget. Ezek a külröl 'i ka'andorregények^véres c'e'.ek­rivhistóriák. vagy limonáués szerelmi törté­netek rövid időközökben jelennek meg és ol­csón, vagy díjtalanul kaphatja mindenki. Ren­geteg elfogy belőlük és a közönség olvasási szükségletét szinte száz százalékig ezekkel elégíti ki. Az bizonyos, hogy annak a szóra­kozásnak. amit az olvasás nyújt, ez legolcsóbb megszerzési módja. Talár, még a kölcsönkönvvlárnál is olcsóbb. Ilogy hasznosabb-e, az más lapra tartozik. A nagyérdemű közönség minden héten meg­kapja a maga friss regényét, azt elolvassa és nem érzi szükségességét annak, hogy mást is olvasson, olyant, ami nem jelenik meg eziekben a füzetekben. Ezeknek az »ujságkönyveJcnek« a nívóján mozog a legújabb nagy könyvsiker is, a »kék­csillag« sorozat, veres kalanc'orkönyvek az ide­genlégiók életéből és Wallaoe bünügvi »krimi­nálpszihológiai« regényei. Ezek talán már Courths Mahlert is verik. Magyar László. EGERKE1TE a legdivatosabb rcfii puhák, komplék, blúzok stb.p Bemberg selyem rtiliák nagy válalztékban (egolcsóbb árban ! 903 Reményiné Feldmann Sári női felöltő áruháza Szeged, Széchenyi íér 2. sz. a Főposta melleit MÍGYl afiaásStóStes^*» Sürgönyeim: KENDERIP I 1 fi I! « fi 691 Telefonszámok: 19, 592 és 376 ZEGED

Next

/
Thumbnails
Contents