Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-19 / 112. szám

1020 május 1Í1. DfJMM.V 1ILI0NIA CHU hfvdndorIO haló SöríCoeíe Irta Tonelli Sándor. 19 Akkoriban, mikor én az Ultoniával kimentem Amerikába, ".agyban folytak az előkészületek az elnökválasztásra, ami ezúttal annál nagyobb kavarodást idézett fel, mert hire járt, hogy Roosevelt harmadszor is kandidáltatni ?karia magát, ami ellenkezett az Unió politikai hagyományaival. A választás igy állandó témája volt az auierikások beszélgetésének. Megmagyarázták a zöldeknek, hogy a prezent az épen olyan Amerikában, mint mifelénk a király, csak nem koronázzák, hanem ugy választják, mint nálunk a képviselőket. Meglepő volt ellenben, hogy soha egy jelölt neve se került szóba. A prezent-választásnak kizárólag a gazdasági oldala érdekelte a magyarokat és csak abból a szempontból tárgyalták a kérdést, hogy több munka lesz-e, vagy kevesebb. Annál többet emlegették a választás külsőségeit, a nagy jelölő gyűléseket és a kapacitálást, amely azok körében folyik, akik már letették az esküt és Citizenek lettek. Különösen az tetszett a legtöbbnek, hogy Amerikában olyan cédulával szavaznak, amelyen felül sas meg kakas van. Egyik embernek volt is ilyen cédulája egy est-virginiai flouíT/ior-választásról, az kézröl-kézre iárt és mindenki illökéoen megcsodálta. XII. Másfajta Kivándorlók Az amerikásoknak, akik járatosak voltak odakint és munkára mentek, hogy keressenek, •az ellentéte volt Bogye Trifon. Parasztember volt ö is, mint a kivándorlók legtöbbje, de öt kizárólag a kalandvágy mozgatta, l^u^oson volt otthon, oláh neve volt, de egészen jól beszélt magyarul. Földniives iskolát végzett, Békéscsabán volt munkán és Bécslwn volt katona. Nagyon sokat olvasott és a zsebe a hajón is tele volt mindenféle olvasmányokkal. Egy cseppet sem szégyellő megmondani, hogy ő ugyan nem azért megy ki Amerikába, hogy agyondolgozza magát, hanem hogy világot lásson. El is mondta a programját; Először meg akarja ismerni Észak-Amerikát, de nemcsak Newyorkot. meg ami ott van a közelben, hanem cl akar menni a Csendes óceán partjára is. Ha megismerte Észak-Amerikát, elmegy Braziliába, mert ott van az Amazon, a világ legnagyobb folyója. Azon végig akar hajózni. Ha arrafelé is bejárt mindent, még Transzválba akar elmenni, hogy meglássa , az arany- és gyémánt-bányákat. Azután hazamegy és letelepszik Lúgoson. — Ha ugyan közbe meg nem,esznek a vademberek, — tette hozzá valaki a hallgatóság zajos derültsége közben. Egyesek rögtön taksálni kezdték, hogy milyen pecsenye is valhatik Bogye Tritonból. Amennyire határozott képzete volt a világról Bogye Tritonnak, annyira naiv és járatlan volt mindenben Tóth László, ami annál meglepőbb volt, mert odahaza mozdonyvezető; vagy fiitő volt az államvasuton. Palermo és Gibraltár között ismerkedtem össze vele. A konzekvens magyarok közé tartozott, akik meg a Kanári-szigetek táján se vetették 1c köpönyegüket, ni in I hogy decemberben köpönyeget illik viselni. Meg is mondta, hogy csak bolondságnak tartja a szép időt, meg kell jönni a fagynak, mert télen ugy kivánja a természet rendje. Ameddig a magával hozott szalonnája tartott, nagyon fitymálta a hajó ételeit és inkább csak a körme közül ebédelt. Konok magyarságát jellemezte az is, hogy mikor elfogyott a szalonnája, akkor se adta m-ee magat, A nagy karéj kenyérre rárakott egy kisebbet, azt szeletekre vagdosta, megsózta és megpaprikazta, aztán kenyérrel ette a kenyeret, mintha szalonna lett volna. Mindvégig megőrizte maganak a szalonnaevés illúzióját. Napközben Tóth László a sapkáját szemére húzta, odaült a korlát mellé, bámulta a vizet órákon át és időről-időre nagyokat köpött a tengerbe. Csak nagy nehezen cs csak félig tudtam kiszedni belőle az élettörténetét. Valami karambolban volt része Szeged-Rokuson és ez birta rá a kivándorlásra. Lehet, hogy el is bocsájtották a szolgálatból, — nem tudom. Hihetetlenül naiv fogalmai voltak Amerikáról és kevesebbet tudott a világról, melynek nekiindult, mint akármelyik paraszt. Azt hitte, hogy Kanadában ingyen kap lóidét, s^eíszámot és mindent, amire J .»zükságe vau. LőghatározoiíabLaii aíliíoila, hogy odakint egy kocsi szénáért egy tehenet adnak. Egy bátyja, akiről már huzamosabb idő óta nem hallott semmit, husz esztendő előtt ment ki Clevelandba; ö is azzal a szándékkal indult neki Amerikának, hogy töblxet nem jön vissza Tóth László, mellesleg megjegyezve hódmezővásárhelyi volt, mélységes, begyökeresedett gyűlöletet árult el minden magyar dolog iránt. Szófukar vőlte, nehezen lehetett beszédre birni, de ha beszélt, színtelen, fakó hangjából végtelen gyűlölet erzett ki. — Magyarországon, — mondotta, — csak protekcióval boldogul az ember, máskülönben nem... Boldogulni akkor lehet, ha az embernek szép felesége van, oszt az jár kilincselni, vagy kenni kell a kereket... vagy valami más... Hogy hol szerezte Tóth László ezeket a keserű tapasztalatokat, nem tudom, töle pedig megtudni nem lehetett. Egy pillanatig tartó őszinte beszéd után megint visszasulyedt némaságába cs bámult l>ele. a végtelen tengerbe, amely mindent elfeledtet az emberrel. Csak azt tudtam meg tőle, hogy Kanadában földre szeretne iratkozni,' de fél attól, hogy ott nagy hidegek lesznek, mert azon tul van Szibéria. Szibériáról a hittérítő szokott mesélni. Sohasem fudtam megállapítani róla, hogy miféle csodálatos szerzet lehetett. Egy este akadtam először össze vele. Lefekvés előtt, nagy csomó ember tömegeit a nagy hálóterem közepén. Egészen elállták a folyosókat, rátelepedtek a7. ágyakra és lélek/elfojtva, s/orongva hallgatták egy exallált. külsejű fiatalember beszédét: — Es tömérdeken estek el, mert az Llr pusztulást boisíjtott a földre. A saját szavunkat nem hallottuk az ágyuk dörgésetöl és a haldoklók jajkiáltásától. Temetetlen halottak hevertek mindenfelé es keselyük lakmároztak a holttestekből. Nehéz "volt odajutni, mert a Jeges tenger állotta az utunkat, de az Ur parancsa szolitott és mi keresztülmentünk minden veszedelmen. Odamentünk a harcolók közé Tajmahüj Sports Co. angol tenniszütöi reklámáron dél magyarországi lerakatnál Cllikksthal és Társa CiClv&UlCA UCCa. J. ti Uf^sás „TűitXUAtfŰii' 2°5 —•n—w»«w*. és hirdettük nekik az Isten igéjét. Bennünket nem érhetett golyó, mert az Ur angyala lebegett fölöttünk... Odaszóltam a mellettem álló embernek: — Miféle az, aki beszél1' — Ne tessék zavarni. Hittérítő. Szent ember. Most azt meséli el, hogy mit csinálták áz orosz-japán háborúban. A hittérilö meghallotta a kérdésemet. Ugy látszik, kapóra jött neki a kerdes, mert nyomban válaszolt is rá: — Gróf volt az apám és akkora hajóm lehetne, mint az, amelyiken most utazunk. Da én hallgattam az Ur szavára és elvetettem magamtól a világ hiúságait. Hirdetem az igét mind közönségesen a jóakaratú embereknek... Helyeslő mormogás volt a válasz a magyarázatra. Valaki megszólalt az egyik sarokban: — Uram Jézus, bocsásd meg mindnyájunk vétkeit... A hittérilö érdekelni kezdett. Megkérdeztem: — Maga járt az orosz-japán háborúban? A kérdésre nem a megkérdezett felelt, hanem más valaki: — Hát persze, hogy járt. Nem hallotta, bogy mondta? — Hallottam, de azt szeretnem tudni, bogy merre járt és hol volt az a nagy csala, amelyikről beszélt. • — Szibériában. Akkora volt a hó, hogy eltakarta még a templomok tornyát is. — Hogy jutott maga Szibériába? — Az Ur kegyelmével. — Jó, jó, de hogyan utazott Szibériaira? Vasúton, vagy hajón? — Hajón. — Nagy ut lehetett. Melyik kikötőben s/állt hajóra és hol szállt ki belőle? A hittérítőt láthatólag kellemetlenül érintette a faggatás. tjáHStüStüSáB Soha ilyen olcsón | nem vásárolt még, t. i. raktdirapa^zl^!* miatt csoda olcsón árusítunk még 3 naplq, 24-ig bezárólag: nyakkendőt Selyem nyakkendő Divat m- selyem nyakkendő , eddig 6'50, most .'>•— , 4-50. 3 50 , 350, „ ZíiO „ 280, „ 220 1-.SO, 130, 1-—, —-so Szeged, Széchenyi tér t3. GÓO Telefon 18-76. kér/lile áras nyakkendő kirakatunk ssives meg tekintését. H Feketehegyfürdő Klimatikus gyógyhely."^« 700 méter a tenger felett. Vasútállomás Sp. Nová Ves (Igló). Posta Vondrtsel. Autóbusz közlekedés egy gyönyörű ős fenyőerdőkön keresztül vezető újonnan épített serpenlin mtluton. Napi ellálás I4c. 28.-, szobák Ke. 5-töl felfebb. Június 20-lg és augusztus 20-tól Szobákbél 30 » kedvezmény. Felvilágosítást és prospektust ad a Fürdőgondnoksác? és a Máv. hiv. menetjegyirodák. EUOEN DEMJtN, fürdőtelep bérlője. mmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmmammmmmá B. 51