Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-19 / 112. szám

OÉLMAÍÍYARÓRSZAG 1929 május 19. Szegen halála cs feltámadása írja: dr. Szabó László LII. A Királyi bizfos széhfoglaláso Tisza Lajos királyi biztos a biztosi tanács lóbb tagjának és hivatalnokainak társaságában június ll.én délben érkezett Szegedre. A város külső képe még akkor is nagyon szomorú volt. Szalymaztól kezdve néhány kilométernyire kövekkel megerősített töltésen haladt a vonat. Dorozsmán tul egy hosszú cölöphíd következett, melynek lábai vizben állottak. A munkások számára, kik ezen a vonalon ezrével dolgozlak, minden száz méternyire állványok voltak, hogy a pályáról oda menekülhessenek, mikor jön a vonat. Tizenöt perc alatt ment át a vonat a cölöphidon. A belvárosi temető már száraz volt. Az Alföldi Vasút töltésen tul azonban állt a viz, melynek szine sötétzöld volt a békanyáltól. A távirópóznákon s egy-egy megmaradt háznak a falán az árviz nyomaiból meg lehetett állapítani, hogy három hónap alatt körülbelül két lábnyit apadt a viz. A vasúti állomáson, ahova 12 óra 30 perckor érkezeit meg a vonat, több száz főnyi közönség várta a királyi biztost. Mikor Tisza kilépett a szalonkocsi ajtaján, a közönség zajos éljenzés^el köszöntötte. Dáni főispán üdvözlő beszédére Tisza röviden válaszolt Csak azt az egyet akarom itt nyilvánítani, mondotta, hogy azon percben, mindőn e város területére lépek, elhatároztam, hogy ugy tekintem magamat, mint Szeged város polgára, mint primust inter parcs; aki-hivatva van első helyen állani ott, hol a város érdekében küzdeni kell, nem riadva vissza a megtámadtatásoktól, kellemetlenségektől s nem kímélve fáradságot A királyi bizlos azután az egész kísérettel 'kocsiba szállott és behajtatott a városba. A vasúti töltésen haladtak az "Árok-utcáig, majd onnan az Iskola-utcán át a Klauzál-térre, ahol iZsóter-házban volt elhelyezve a királyi biztosság. Az Árok-utca már száraz volt, de az udvarokban még állott a viz s az 'Árok-utca iés Iskola-utca között nagy pocsolyákon kellett átvergődni. A királyi biztos Dáni főispánt vette fel a kocsijára. A Szegedi Napló szerint ezt helytelenül cselekedte, mert a várost nem a főispán, hanem a polgármester képviseli és igy a polgármestert illette volna meg a hely a királyi biztos oldalán. A Zsóler-házban mig a tisztelgő küldöttségek elhelyezkedtek, addig a királyi biztos átöltözködött; a Napló szerint a tisztelgések alkalmával »fekele atilla, mellény s bugyogó volt rajta.« Legelőször a város tisztviselői karát fogadta a királyi biztos. Pálfy polgármester igen rövid l>eszédben üdvözölte Tiszát »a város szerencsétlen lakóinak nevében« és biztosította őt arról, hogy »nagy müve és alkotásai befejeztével a város örök háláját s tiszteletét nyilvánítani a leghatártalanabb mérvben kötelességének fogja ismerni.« Tisza Lajos erre a következő beszéddel foglalta el királyi biztosi állását: Magyarország koronás királya itt a vész helyén, a pusztulás közepette, ihletett arccal mondotta — hallották önök: »Szeged ezután is lesz. még pedig szebb lesz? mint volt!« ' Urunk, királyunk' akarta, hog^ a kimondott ige testté váljék. ö akarja, hogy Szeged legyen. Akarja ezt "az egész nemzet r"' Amit pedig * nemzet és koronás királya 'együtt akarnak, az meg is lesz. És meglesz aránylag rövid id5 alatt. Ezt reménylem, ezt hiszem. .. ... | Mert meg vagyok; róla győződve, hogy azok, •kikkel megpróbáltatásuk közepette, a király, akikkel a nemzet, akikkel egész Európa rokonszenvez, azok, akiknek — midőn a reájuk mért ' óriási csapást oly, higgadt férfias méltósággal viselték —, szenvedéseiket enyhíteni mindannyian siettek és sietünk: Szeged városának oly súlyosan-meglátogatott polgársága most, midőn ütött a tett órája, egy ujjá születendő város polgárait megillető ifjú erővel, a jövőbe vetett csüggedctlen bizalommal, ernyedetlen munkássággal fog segédkezet nyújtani az alkotás nagy munkájában. Szeged város polgársága ki fogja fejteni a magyar jellemben rejlő őserőt, mely helyes mértékét tulajdonképen csak akkor találja meg mindig, midőn rendkívüli viszonyok közt van hivatva nyilvánulni. Urunk, királyunk magas akarata keresztülvitelének közvetlen eszközéül engem kegyeskedett kiküldeni. Királyi biztos küldése nem njság, nem szokatlan alkotmányos gyakorlatunkban. így, midőn valamely törvényhatóságban a felkorbácsolt emberi szenvedélyek rendkívül magas hullámokat vetnek és a rendes, viszonyok' követelményeihez alkalmazott közigazgatási szervezet nem mutatkozik elégségesnek a hullámoknak rendes medrükbe való visszaterelésére, az alkotmány első őre, a koronás király, az alkotmányos rend helyreállítása, céljából királyi biztost nevez. Ezúttal azonban nem ezen índofc vezérelte urunk, királyunk atyai szivét. Ez okon itt ma — Istennek hála — nincs intézkedésre szükség. Itt a felbőszült elemek rombolása által előidézett rendkívüli szomorú helyzet é% annak folytán a többirányú fokozottabb tevékenység és a gyors intézkedés szüksége az, ami Őfelségének és a törvényhozásnak különös gondoskodását igényelte. Épen ezért reményiem is, hogy nem akad senki Szeged városa józan polgárai között, kinél ellenszenvvel találkoznék a királyi biztos küldetése, ki őszinte bizalommal ne fogadná (eléje nyújtott jobbomat És mind e mellett óriási nehézségek várnak reám. Nem ismereUenek azok előttem. Előre is érzem töviseit a pályának, melyre vállalkoztam. Az adott viszonyok természetéből foly, ho^y gyakran emberi akarattól fnggetlen esélyek, emberi erőt felülmúló kiszámíthatatlan véletlenek fognak akadályokat gördíteni utamba. Sok felelősséggel járó nehéz állásomban minden — még talán jogosultnak tetsző igényt is — kielégíteni képes bizonyára nem leszek. Nem fognak hiányozni, kik a kisebbítés, a rágalom nemtelen fegyverével fognak megtámadni. , * Nem szeretném ugyan hinni, de meglehet az js, hogy talán még a gyanúsítástól sem leszek megkímélve, ez utóbbival pedig eddigi életpályámon legalább még sohasem találkoztam. És dacára mindennek, visszautasilhataüan kötelességemnek ismertem elfogadni e kiküldetést, mert azon magasztos eszme vezérelt és lelkesít, hogy: Szeged, Magyarországnak a főváros után első városa, ismét legyen. Legyen pedig szebb, virágzóbb, mint valaha. El vagyok határozva minden időmet, minden munkásságomat, minden gondolatomat teljes odaadással ez elvállalt nagy Jeladat megoldására szánni. i És ha siker Koronázandja közős törekvésünket, ha szerény, de ernyedetlen munkásságommal én is fogtam járulni ezen siker kivívásához: azon öntudattal fogok távozni Szeged .városából« hogy tudom, miért éltem.. Senki nem örülne annak jobban, mint én, ha egy varázsvessző ütéssel minden egyesnek vész. teségeit rögtön pótolhatnám. Ha ezt tehetném, ez emelné némileg azon szomorú, azon nyomott kedélyhangulatot, melyet bennem ennyi pusztulás szemlélése előidéz, t De nekem, fájdalom, nem lehet, nem szabad magamat egyesek veszteségeinek és szenvedései, nek látása által elhamarkodott lépésre ragadtatni. Az én szivemnek nem szabad egyesek szenve. désein megesni. Nekem a közérdek, a kitűzött lygy cél reám kovácsolta vértet kell viselnem, hogy az egyesek miatt szem elől ne tévesszem az egyetemet Arról szó sem lehet, —• és e tekintetben ne csináljunk magunknak hiu reményeket, — hogy a szenvedett veszteség, most teljesen kárpótoltathassék. Az egyedüli cél, melyre minden, erőnket összpontosítanunk kell, hogy: j . Itt e helyen város legyen. 4 Virágzó város minél előbb, mely polgárait ismét befogadhassa, hogy majd egyetemében juttasa azt vissza régi lakóinak — idők során — mert hisz az másképen nem is képzelhető — mit most egyénenkjnt vesztettek. Kell, hogy. e városra minden lakója büszkén mutahasson. Kell, hogy ónerzettel mondhassa el majdan: »Én szegedi polgár vagyok.« Mint ős Rómának polgára mondta hajdan: »Civis Romanus sum « Hogy ez igy legyen, egyetértéssel, összevetett vállakkal fogunk közreműködni. Félre közülünk kicsinyes irigykedés, érdekhajhászat, pártoskodás, visszavonás, — közös a cél, melyre törekszünk és szent mindannyiunk előtt Isten áldása legyen' és reménylem és hiszem, hogy lesz is munkánkon/ önöké vagyok és maradok — testben és lélekben, mig kezet fogva nagy munkánkat be fogjuk fejezni. Előre tehát1 Az Isten, a király, a nemzet nevében kezdjük meg a nagy munkát! ' Hálószobák, éjjeli szekrény világítására legalkalmasabb a Tungsram opál-takaréklámpa Szabályozható nagyobb és kisebb fényerősségre. Nem kápráztat, kíméli a szemet. Kap&ató mindenütt. Gyárija: Epfessiif Izzólámpa és Villamossági R. T. újpest 4. M. 52 •"••II