Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-19 / 112. szám

OÉLMAÍÍYARÓRSZAG 1929 május 19. Szegen halála cs feltámadása írja: dr. Szabó László LII. A Királyi bizfos széhfoglaláso Tisza Lajos királyi biztos a biztosi tanács lóbb tagjának és hivatalnokainak társaságában június ll.én délben érkezett Szegedre. A város külső képe még akkor is nagyon szomorú volt. Szalymaztól kezdve néhány kilo­méternyire kövekkel megerősített töltésen ha­ladt a vonat. Dorozsmán tul egy hosszú cölöp­híd következett, melynek lábai vizben állottak. A munkások számára, kik ezen a vonalon ezrével dolgozlak, minden száz méternyire áll­ványok voltak, hogy a pályáról oda menekül­hessenek, mikor jön a vonat. Tizenöt perc alatt ment át a vonat a cölöphidon. A bel­városi temető már száraz volt. Az Alföldi Vasút töltésen tul azonban állt a viz, melynek szine sötétzöld volt a békanyáltól. A táviró­póznákon s egy-egy megmaradt háznak a fa­lán az árviz nyomaiból meg lehetett állapítani, hogy három hónap alatt körülbelül két láb­nyit apadt a viz. A vasúti állomáson, ahova 12 óra 30 perc­kor érkezeit meg a vonat, több száz főnyi közönség várta a királyi biztost. Mikor Tisza kilépett a szalonkocsi ajtaján, a közönség zajos éljenzés^el köszöntötte. Dáni főispán üdvözlő beszédére Tisza röviden válaszolt Csak azt az egyet akarom itt nyilvánítani, mondotta, hogy azon percben, mindőn e város területére lépek, elhatároztam, hogy ugy tekin­tem magamat, mint Szeged város polgára, mint primust inter parcs; aki-hivatva van első helyen állani ott, hol a város érdekében küzdeni kell, nem riadva vissza a megtámadtatásoktól, kel­lemetlenségektől s nem kímélve fáradságot A királyi bizlos azután az egész kísérettel 'kocsiba szállott és behajtatott a városba. A vasúti töltésen haladtak az "Árok-utcáig, majd onnan az Iskola-utcán át a Klauzál-térre, ahol iZsóter-házban volt elhelyezve a királyi biz­tosság. Az Árok-utca már száraz volt, de az udvarokban még állott a viz s az 'Árok-utca iés Iskola-utca között nagy pocsolyákon kellett átvergődni. A királyi biztos Dáni főispánt vette fel a kocsijára. A Szegedi Napló szerint ezt hely­telenül cselekedte, mert a várost nem a fő­ispán, hanem a polgármester képviseli és igy a polgármestert illette volna meg a hely a királyi biztos oldalán. A Zsóler-házban mig a tisztelgő küldöttségek elhelyezkedtek, addig a királyi biztos átöltöz­ködött; a Napló szerint a tisztelgések alkal­mával »fekele atilla, mellény s bugyogó volt rajta.« Legelőször a város tisztviselői karát fogadta a királyi biztos. Pálfy polgármester igen rövid l>eszédben üdvözölte Tiszát »a város szeren­csétlen lakóinak nevében« és biztosította őt arról, hogy »nagy müve és alkotásai befejez­tével a város örök háláját s tiszteletét nyil­vánítani a leghatártalanabb mérvben köteles­ségének fogja ismerni.« Tisza Lajos erre a következő beszéddel fog­lalta el királyi biztosi állását: Magyarország koronás királya itt a vész helyén, a pusztulás közepette, ihletett arccal mondotta — hallották önök: »Szeged ezután is lesz. még pedig szebb lesz? mint volt!« ' Urunk, királyunk' akarta, hog^ a kimondott ige testté váljék. ö akarja, hogy Szeged legyen. Akarja ezt "az egész nemzet r"' Amit pedig * nemzet és koronás királya 'együtt akarnak, az meg is lesz. És meglesz aránylag rövid id5 alatt. Ezt reménylem, ezt hiszem. .. ... | Mert meg vagyok; róla győződve, hogy azok, •kikkel megpróbáltatásuk közepette, a király, akikkel a nemzet, akikkel egész Európa rokon­szenvez, azok, akiknek — midőn a reájuk mért ' óriási csapást oly, higgadt férfias méltósággal viselték —, szenvedéseiket enyhíteni mind­annyian siettek és sietünk: Szeged városának oly súlyosan-meglátogatott polgársága most, midőn ütött a tett órája, egy ujjá születendő város polgárait megillető ifjú erővel, a jövőbe vetett csüggedctlen bizalommal, ernyedetlen munkás­sággal fog segédkezet nyújtani az alkotás nagy munkájában. Szeged város polgársága ki fogja fejteni a magyar jellemben rejlő őserőt, mely helyes mértékét tulajdonképen csak akkor találja meg mindig, midőn rendkívüli viszonyok közt van hivatva nyilvánulni. Urunk, királyunk magas akarata keresztül­vitelének közvetlen eszközéül engem kegyeskedett kiküldeni. Királyi biztos küldése nem njság, nem szokat­lan alkotmányos gyakorlatunkban. így, midőn valamely törvényhatóságban a felkorbácsolt emberi szenvedélyek rendkívül ma­gas hullámokat vetnek és a rendes, viszonyok' követelményeihez alkalmazott közigazgatási szer­vezet nem mutatkozik elégségesnek a hullámok­nak rendes medrükbe való visszaterelésére, az alkotmány első őre, a koronás király, az alkot­mányos rend helyreállítása, céljából királyi biz­tost nevez. Ezúttal azonban nem ezen índofc vezérelte urunk, királyunk atyai szivét. Ez okon itt ma — Istennek hála — nincs intézkedésre szükség. Itt a felbőszült elemek rombolása által elő­idézett rendkívüli szomorú helyzet é% annak folytán a többirányú fokozottabb tevékenység és a gyors intézkedés szüksége az, ami Őfelségé­nek és a törvényhozásnak különös gondoskodá­sát igényelte. Épen ezért reményiem is, hogy nem akad senki Szeged városa józan polgárai között, kinél ellenszenvvel találkoznék a királyi biztos küldetése, ki őszinte bizalommal ne fogadná (eléje nyújtott jobbomat És mind e mellett óriási nehézségek várnak reám. Nem ismereUenek azok előttem. Előre is érzem töviseit a pályának, melyre vállalkoztam. Az adott viszonyok természetéből foly, ho^y gyakran emberi akarattól fnggetlen esélyek, em­beri erőt felülmúló kiszámíthatatlan véletlenek fognak akadályokat gördíteni utamba. Sok felelősséggel járó nehéz állásomban min­den — még talán jogosultnak tetsző igényt is — kielégíteni képes bizonyára nem leszek. Nem fognak hiányozni, kik a kisebbítés, a rágalom nemtelen fegyverével fognak megtá­madni. , * Nem szeretném ugyan hinni, de meglehet az js, hogy talán még a gyanúsítástól sem leszek megkímélve, ez utóbbival pedig eddigi élet­pályámon legalább még sohasem találkoztam. És dacára mindennek, visszautasilhataüan kö­telességemnek ismertem elfogadni e kiküldetést, mert azon magasztos eszme vezérelt és lelkesít, hogy: Szeged, Magyarországnak a főváros után első városa, ismét legyen. Legyen pedig szebb, virágzóbb, mint valaha. El vagyok határozva minden időmet, minden munkásságomat, minden gondolatomat teljes oda­adással ez elvállalt nagy Jeladat megoldására szánni. i És ha siker Koronázandja közős törekvésünket, ha szerény, de ernyedetlen munkásságommal én is fogtam járulni ezen siker kivívásához: azon öntudattal fogok távozni Szeged .városá­ból« hogy tudom, miért éltem.. Senki nem örülne annak jobban, mint én, ha egy varázsvessző ütéssel minden egyesnek vész. teségeit rögtön pótolhatnám. Ha ezt tehetném, ez emelné némileg azon szomorú, azon nyomott kedélyhangulatot, melyet bennem ennyi pusztulás szemlélése előidéz, t De nekem, fájdalom, nem lehet, nem szabad magamat egyesek veszteségeinek és szenvedései, nek látása által elhamarkodott lépésre ragad­tatni. Az én szivemnek nem szabad egyesek szenve. désein megesni. Nekem a közérdek, a kitűzött lygy cél reám kovácsolta vértet kell viselnem, hogy az egyesek miatt szem elől ne tévesszem az egyetemet Arról szó sem lehet, —• és e tekintetben ne csináljunk magunknak hiu reményeket, — hogy a szenvedett veszteség, most teljesen kárpótoltat­hassék. Az egyedüli cél, melyre minden, erőnket összpontosítanunk kell, hogy: j . Itt e helyen város legyen. 4 Virágzó város minél előbb, mely polgárait ismét befogadhassa, hogy majd egyetemében juttasa azt vissza régi lakóinak — idők során — mert hisz az másképen nem is képzel­hető — mit most egyénenkjnt vesztettek. Kell, hogy. e városra minden lakója büszkén mutahasson. Kell, hogy ónerzettel mondhassa el majdan: »Én szegedi polgár vagyok.« Mint ős Rómának polgára mondta hajdan: »Civis Romanus sum « Hogy ez igy legyen, egyetértéssel, összevetett vállakkal fogunk közreműködni. Félre közülünk kicsinyes irigykedés, érdekhaj­hászat, pártoskodás, visszavonás, — közös a cél, melyre törekszünk és szent mindannyiunk előtt Isten áldása legyen' és reménylem és hiszem, hogy lesz is munkánkon/ önöké vagyok és maradok — testben és lélekben, mig kezet fogva nagy munkánkat be fogjuk fejezni. Előre tehát1 Az Isten, a király, a nemzet nevében kezdjük meg a nagy munkát! ' Hálószobák, éjjeli szekrény világítására legalkalmasabb a Tungsram opál-takaréklámpa Szabályozható nagyobb és kisebb fényerősségre. Nem kápráztat, kíméli a szemet. Kap&ató mindenütt. Gyárija: Epfessiif Izzólámpa és Villamossági R. T. újpest 4. M. 52 •"••II

Next

/
Thumbnails
Contents