Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-17 / 110. szám

ISS SZEGED: Szerkeazlfiség: Somogyi uccn 22. I. rm, Telefon: l3-33.'KJndóhlvn(ol, hOlctanktfnyvl&r és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. — Nyomda : löw Upól ucca 19. Telefon : 16—34. «»«»«>» Péntek, 1929 május 17 sas //'/'0 V. évfolyam -HÍ szóm —I M—•mmm iiiMiiii mi II »•min NI IIIIII MAKO: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6.. Teleion: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kladóhivalol: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « n Eldflzetésl Ara havonta 3-2U vidéken és a lOvárosban 3-69, kUlfdldOn 6-40 pengd. Egyes szém 16, vasár- és Ünnepnap 24 tlllér ^wwffiBwaMpaaBMBMBMMiMCTBWwwBW—wwwaaiimii mimII—iIII mi ím• iiwwwBBMBWEEigs«apfl Kormányprogram a magángazdaság szanálására Néhai Magyar László, a kevésszámú magyar felfedező utazók egyike, aki mint naturalizált néger trónra emelkedett Bihé királyságban, azt meséli útleírásában, hogy a Knanza vidéki benszülöttek politikai Nés társadalmi életében igen fontos szerepet játszanak az üvöltöku Ha két törzs között valami nézeteltérés merül fel, az üvöltők kimennek a határra és addig kiáltoznak át becsmérlő szavakat a másik törzs országába, mig az megunja a sértegetéseket és a fából kivájt dobok megveregetése mellett megindítja a háborút. A jelentősége az üvöltők munkájának az, hogy a háború megindításának erkölcsi felelősségét a másik félre lehet áthárítani. Olyan munka ez, amelyet a világháborúért való felelősség megállapításánál Európa fehér nagyhatalmaitól se volt egészen idegen. Legkevésbé sincsen szándékunkban, hogy a magyar közgazdasági életnek igen tiszteletreméltó és általánosan tisztelt tagjait, akik mostanában szóban és írásban folytatnak háborút a kartelek kérdése körül és az árak emelésének vádját vagdossák az ellentábor fejéhez, Magyar László belspafrikai törzseinek üvöltéssel foglalkozó közjogi méltóságaival hasonlítsuk össze és eszünk ágában sincsen lekicsinyleni azt a tevékenységet, amelyet a parlamentben és a parlamenten kívül nagyfontosságú közgazdasági kérdések tisztázása körül folytatnak. Csupán egyszerű fogyasztói ésszrl szeretnénk néhány igénytelen széljegyzettel hozzájárulni a vita anyagához és a vitatkozás módjához. Sándor Pál azt mondja, hogy a kartelek akozói a drágaságnak és állítását az adatok arzenáljával támasztja alá. Jön Biró Pál az ellcnarfalok arzenáljával és azt bizonyítja, hogy mindaz^ amit Sándor Pál mondott, téves, a kartelek csak a termelés racionalizálását szolgálják és semmi közük a fogyasztó által tapasztalt árszínvonal emelkedéséhez. Fenyő Miksa még tovább megy. Egyszerűen visszafordítja: a kereskedelem szervezetlensége és túldimenzionált volta minden bajnak az okozója. Gaál Gasztontól pedig a legkonokabb merkantilista se veheti rossz néven, ha a saját agrárius szemszögéből nézve a dolgokat, egyformán okolja a gyáripart és kereskedelmet a mezőgazdaság és fogyasztás válságáért. Mindezt a hazai zajt pedig hallgatja a kereskedelmi ügyek minisztere és dodonai módon szolgáltat igazságot a háború mindegyik résztvevőjének. Ugyanakkor programot ad a gazdasági ügyek kigondoló minisztere, amely retrospektív módon megállapítja, hogy hat esztendőn keresztül mit kellett volna cselekedni, hogy a magyar gazdasági élet ne jusson el 'a mostani válságos helyzetbe. Az 9gyszerű polgár, aki megveszi az újságját, olvasván mindezekről az * eseményekről szóló tudósításokat, töprengeni kezd önmagában. Hogy alkosson ő véleményt magának, ha a céhbeliek, akik legtöbbet értenek a közgazdaság ügyeihez, egymás kőzött nem tudnak megegyezni? Kinek higyjen, ha ezek kölcsönösen kétségbe vonogatják egymás adatainak valódiságát és helyes beállítását? És töprengései közben arra a gondolatra jut, hogy miért elégszenek meg az adatok kölcsönös Iebecsmérlésével és miért nem mennek bele az adatok számszerű megvizsgálásába és elemzésébe? Végezetül pedig még az a hiedelem is meggyökeresedik benne, hogy talán a kormánynak is némi köze van ezekhez az ügyekhez és a kormánynak volna elsősorban feladata, hogy a zöld asztal mellé ültesse a harcoló feleket és felhívja őket a kölcsönös vádak tisztázására. Az egyszerű polgár azt hiszi, hogy ez igy ! volna rendjén, mert igy kivánná ezt a fo- | gyasztók érdeke, akik mégis legtöbben vannak az országban. Fogyasztó vagyok én, fogyasztó vagy te, sőt fogyasztó még a gyáros, a kereskedő és mezőgazda is. Igy volna ez rendjén kétségtelenül. A dolog mégis veszedelmes. Nagyon könnyen megtörténhetik ugyanis, hogy a zöld asztal tanácskozásai nem kívánatos irányba fejlődnének és az államháztartás szanálása után kormányprogramot követelnének a magángazdaság szanálására is, amit esztendők óta sajnosan nélkülözni vagyunk kénytelenek. A Gráf Zeppelin Gibraltárnál a gépezetben mutatkozó hiba miatt visszafordult Friedrichshafenbe Csütörtökön reggel kitűnő időben startolt a léghajó - Franciaországon, a Földközi« tengeren és Spanyolországon át repült az Óceán felé Friedrichshafen, május 16. Borús hajnalban, megszámlálhatatlan tömeg jelenlétében, csütörtökön 5 óra 58 perckor elindult második amerikai útjára a Gráf Zeppelin, Eckener kapitány reméli, hogy kedvező idő esetén szombaton délután már Lakehurstben lesz. A Gráf Zeppelinnek egy női utasa is van, a newyorki Mary Pieroe. Baseli jelentés szerint a Gráf Zeppelin ma reggel félnyolc órakor verőfényes napsütésben Basel fölé ért, ahol postacsomagot dobott le. ót svájci repülőgép a határig kisérte a Gráf Zeppelint. Miután 10 óra tájban elrepült Lyon íölöjt, déli irányt vett. Délben 12 óra körül jelentették Valenceből, hogy ott látták a léghajót és a Rhone mentén repült tovább. A Zeppelin nyílegyenesen siet a Földközi-tenger felé. Barcelona, május 16. A Gráf Zeppelin 14 óra 30 perckor átrepült a város felett. (Budapesti tudósitónk telefonjelenlése:)' Friedrichsbafenből jelentik: A Gráf Zeppelinről érkező szikratávirat szerint a léghajó csütörtökön este 6 óra 34 _ perckor váratlanul megszakította útját és visszafordult Friedrichshafen felé. Barcelona után már Gibraltár környékén repült a Gráf Zeppelin, amikor a gépezetben mutatkozó hiba kívánatossá lette az amerikai ut megszakítását. Ezért dr. Eckener kapitány az utasokkal folytatott megbeszélés után viszszafordult és a legrövidebb uton repül Fried* richshafm felé. Newyorkból jelenti a Reuter-iroda: Az egyikszikratávíró vállalat, melynek levelezője aGráf Zeppelin fedélzetén tartózkodik, a következő üzenetet kapta: Két motor eltört, viszszafordulunk, visszatérünk Németországba. Nem tndunk gyorsan haladni. 116 áldozata van a borzalmas clevelandi robbanásnak Harminckét sebesült állapota reménytelen — Kétségbeesett küzdelmek a menekülő betegek közölt Newgork, május 16. A clevelandi robbanás — amelyről a Délmagyarország tegnap részletesen beszámolt — az utóbbi évtizedek legborzalmasabb katasztrófája volt. A halottak száma a hajnali órákban érkező legújabb jelentések szerint már jóval száz fölött van s a sebesültek száma is meghaladj^ a százat. Ezek a számok természetesen még nem véglegesek, miután a halottak és sebesültek egyrésze még a romok alatt fekszik s egyelőre még nem sikerült valamennyit kiásni az üszkös romhalmaz alól. A városi klinika épületéből semmisem maradt s a robbanás színhelye a legborzalmasabb pusztulás képét mutatja. A rettenetes esemény egyik szemtanúja a következőképen adja elő a történteket. Az első robbanás a városi klinika röntgen-laboratóriumában keletkezett. A detonáció pillanatában a hatalmas légnyomás a laboratórium üvegtelőzetét a magasba emelte s ugyanebben a pillanatban uiár az egész épület lángbaborult. A laboratóriumból 50—Bl)méter magas lángoszlop csapolt ki. — A klinika orvosai, ápolónői ós a könnyebb betegek az első percek kétségbeesett zűrzavarában az ablakokon át próbállak menekülni. A kővetkező pillanatban már egy második hatalmas robbanás rázkódtatta meg a levegőt, amelyet röviddel utóbb egy harmadik, még erő' sebb detonáció követett. A második és harmadik robbanást a röntgen-laboratóriumban álló oxigéntartályok begyulladása idézte elő. — A legrettenetesebb kínokat azok a betegek élték át, akik betegségük folytán i az ágyhoz voltak láncolva , | j s nem volt annyi erejük, hogy felkeljenek oz ágyból és menekülni próbáljanak. Ezek a szerencsétlenek tehetetlen gyötrelemben nézték, mint közeleg ágyuk felé a sárgás-zöld gázfelhő, amelyben azután mindnyájan megfulladtak. Ilymódon harminc súlyos beteg vesztette életét. — Tizennégy könnyebb beleg és az orvosok egyrésze a lépcsőház padlásajtaján keresztül a tetőzetre menekült, a katasztrófa azonban, ezeket is utóiérte, minthogy nemsokára az egész tetőzet' hatalmas robaiial beomlott és mind a liiannéauen.