Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-15 / 108. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. I. cm. Teleion: Kiadóhivatal, kölciifnkonyvlür és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. — Nyomda : lüw Llpól ucca 19. Telefon : 16—34. «»«»«» Szerda, 1929 május 15 tt*Q. ! OOS V. évfolyam szám MAKÓ: Szerkesztőség és kladóhlvalal: llrl ucca e. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztöségr és kladóhlvalal: Andrássy ucca 23. Teleion: 49. szám. «» « » « » « » « » Előfizetési ara havonta 3-20 vidéken és a lítvAroiban i'öa, kUlftfldön Ö-40 pengő. Egyes szám 1», vasár- és Ünnepnap 24 illlér Igazság és halalom A polgármesterünk szerint nem az igazság a fontos, hanem a jog. Mi még emlékezünk Somogyi Szilveszter albiró úrra, aki páratlan odaadással, törhetetlen szorgalommal és finom elmeéllel boncolgatta az elébe került sommás pörökben a tényállást és jogkérdést s szolgáltatott a feleknek nemcsak jogot, hanem igazságot is. Somogyi Szilveszter albiró ur joggal megbántottnak érezte volna magát, ha valaki azzal becsülte volna le munkáját, hogy ő csak a törvényt alkalmazza, csak jogot szolgáltat, de igazságot ne^n tesz. Pedig akkor — birói funkciót gyakorolt a birói jogalkalmazás abszolút, rideg, akkor még szivnélküli egyenlőségével. Valamikor, amikor még a méltányosság szelleme nem lengte át a birói jogalkalmazást, ugy különböztették meg a birói és közigazgatási funkciót, hogy az egyik a szigorú jog, a másik a méltányos jog végrehajtója. Ha egy milliomos pöröli a koldust, aki neki két fillérrel adósa maradt, a biró megítéli a követelését. A biró nem nézheti a felek társadalmi állását, vagyoni helyzetét, jövedelmét és osztályelhelyezkcdését. A biró a törvényt alkalmazza. De a közigazgatás méltányosságot gyakorol. A jó közigazgatás támogatja az elesettet, gyógyítja a beteget, segélyezi az Ínségest, táplálja az éhezőt, felöltözteti a ruhátlant. Mióta azonban Somogyi Szilveszter elhagyta a birói széket, a jognak szelleme mélyreható változáson ment keresztül. A joggyakorlat és a törvényhozás nagyszabású jogi intézményeket létesített, melyeknek a méltányosság lett az alapja. A gazdasági lehetetlenülés jogintézménye a méltányosság elvéből sarjadzott ki. A valorizáció a kár méltányos megosztásából fejlődött ki élő joggá. A kártérítési jognak is egyik Sui generis alapja lett a méltányosság. S azóta a gyakorlati jogélet is gazdagabb lett »a joggal való visszaélés« fogalmával és műszavával. A biró nem nyújthat segédkezet a joggal való visszaélésre — mondotta a Kúria és mondja a polgári törvénykönyv javasláta. Joggal való visszaélés az, ha valaki az őt megillető jogot jogtalanul, meg nem engedett előny elérésére, vagy károkozásra gyakorolja. Mi őszintén sajnáljuk, hogy a modern birói Joggyakorlat u j felismerését és tisitultabb felfogását Somogyi Szilveszter albiró ur nem hozta magával a polgármesteri székbe. Mi őszintén sajnáljuk, hogy a joggal való visszaélésnek az erkölcsi és jogi szabályok által tiltott magatartását nem ismeri fel polgármesteri székében, a szegedi királyi járásbíróság egykori kitűnő albirája, amikor a közigazgatási impérium a hatóság tekintélyével és kikényszerítő erejével a törvénnyel össze nem egyeztethető állapotot teremt. Mi ugy gondoljuk, ha már a törvénytelenség agresszív, kemény, bántó szavát el akarjuk kerülni, legalább is a joggal való visszaélés volt a közgyűlés felfrissítése ellen harcolni s e törvényes állapottal szemben a hatalom erejét szembehelyezni. Hogy megint ne használjunk se sértő, se bántó szót: joggal való visszaélés volt kormányhatósági tilalom ellenére szedni éveken keresztül a törvénytelen fogyasztási illetékeket s nemcsak szedni az önként fizetett illetéket, de végrehajtóval és árveréssel kikényszeríteni a fizetést. Ilyen előzmények után és ilyen körülmények között rosszul hangzik, ha a vízdíjak kérdésének tárgyalása közben a város polgármestere azt a kijelentést teszi, hogy nem az igazság a fontos, hanem a jog. Az igazságnak és jognak ez a szembehelyezése, ugy érezzük, nem is hibátlan pontossággal fejezi ki a szembehelyezés mélyén szunnyadó gondolatot. Az előzményekből ugyanis arra kell következtetni, hogy a város polgármestere nem azt tartja lényegesnek, hogy a város mit tehet meg helyesen, hanem azt, hogy mit tehet meg. Az igazság itt nem a joggal, de a hatalommal áll szemben. Talán annak a tanyai kapitánynak is fontosabb volt a hatalom, mint az igazság, aki ellen a minap féljelentést tettek. Talán a mérnöki hivatalnak a tegnapi birói Ítéletben méltányolt eljárásában is nagyobb szerep jutott a hatalomnak, mint az igazságnak. Veszedelmes dolog olyan jelszót kidobni, mely a közigazgatás tisztviselői számára nagyobb jelentőséget tulajdonit annak, amit meg tudnak, tenni, mint annak, amit meg kell tenni. A magyar jogterület széles fórumán a szegedi közigazgatás az az egyetlen plans, melyen a hatalom legyőzi az igazságot. Sze* retnénk azonban azt hitini, hogy a törvényesség szegedi revíziós bizottsága nemsokára meg fogja szüntetni ezt a kiáltó, orvoslás után kiáltó jogsérelmet. Végtére is talán nem lesz abból rendszer, hogy a közigazgatás hatalma elől a vádlottak padjára menekül az igazság. Franciaország nem engedte meg, hogy a »Gráf Zeppelin« átrepülje területét A síaríot e! kellett halasztani az óceánt viharok miatt (Budapesti tudósítónk telet on jelentése.') Friedrichshafenből jelentik: A Gráf Zeppelin szerda reggelre kitűzött startját váratlanul el kellett halasztani. Az Atlanti Óceánon ugyanis súlyos viharok dühöngenek, amelyek az Amerikába való utazást északi irányban veszélyesé teszik. Dél felé nem mehet a Zeppelin, mert Franciaország nem adott engedélyt te* rületének átrepülésére. A Zeppelin utasai már mind Friedrichshafenben vannak és várják a léfihaió indulását- v ) A magyar-jugoszláv döntőbíróság is kimondotta illetékességét az agrárpörökben Luzern, május 14. A magyar—jugoszláv döntőbíróság az előtte folyó agrárpörökben a magyar felperesek álláspontjának honorálásával megállapította az illetékességet- Az ítéletnek nagy jelentőséget ad az a körülmény, hogy ezzel harmadik döntőbíróság mondja ki illetékességét a magyar állampolgárod agrárpőrében az utódállamok tiltakozása ellenére. Első volt 1927 január 10-én a Cedercrantz svéd meghatalmazott miniszter elnök, lésével működő román—magyar döntőbíróság, második az 1929 január 31-én a Schreiner svájci meghatalmazott miniszter elnöklésével működő migyár—csehszlovák döntőbíróság s most harmadik a Van Slooten holland államtanácsos vezetése alatt működő macvar—jugoszláv döntőbíróság. »Minden keresőre 300 pengő « Kedden Bródy Ernő, Kúllay Tibor és Grieger Miklós lámadta a kormányzati rendszert Budapest, május 14. A képviselőház mai ülésén Bródy Ernő volt az első szónok. Szeretne kimutatást látni aíról, hogy Magyarországon mennyit kapott egy-egy vállalat és milyen cimeken milyen összegeket vett fel? Fábián Béla: Az egész külföldi kölcsönt kl tudnák belőle fizetni. Bródy Ernő: Magyarország volt az első ország, amely a gazdasági numerus clausust megcsinálta. Fel kell vetni a kérdést »Szabad kereskedelem vagy vámvédelem?« Az igazságot Kossuth Lajos találta el, aki Turínból {rótt régi levelében megírta, hogy a vámvédelem csak eszköz, a cél esak a szabadság lehet. Valóságos kálvária ma a magyar kereskedő élete. Katasztrófális az, hogy Németországgal nincs kereskedelmi szerződésünk. Btid János gazdasági miniszter: Azt hiszi, hogy mi díszünk és nem csinálunk semmit? Fábián Béla: A lények, miniszter ur> azt mutatják. Gál Jenő: Nem alszanak, de ébren álmodoznak. Bródy Ernő; Plátói szeretetnek tűnik £eL amikor egy kormánypárti szónok a forgalmiadó leszállítását követeli. Meddig fog még fennállani a forgalmiadó? Mindenütt volt forgalmiadó, de mindenütt leépítették már. Minden ember legyen a maga helyén, legyen szabad verseny, szabadságjog és igazság, ezek a főkívánságok. (Nagy taps.) A következő szónok: Homonnav Tivadar, aki csak egy kérdéssel kiván foglalkozni a közszolgálati alkalmazottak ügyével. Határozati javaslatot nyújt be az A. és B. fizetési csoportok között levő fizetési különbségek megszüntetésére, továbbá a közalkalmazottaknak egyes állomáshelyeken magasabb lakáspénzosztályba való sorozásáról és a lakáspénzek megfelelő emeléséről. Nyugdíjas és nyugdíjas között méltánytalan dolog különbséget tenni. Az állam érdeke, hogy megelégedett alkalmazottai legyenek. Ezután Kállay Tibor emelkedik szólásra. Határozati javaslatot fogok benyújtani — mondotta —, amelynek lényege az, hogy az adóbevételekre utalt altatni kiadásokat a következő /cél évre lörvényhozásiluC előre stabilizálni feelL ^alárr^aJLi tavasú-