Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-14 / 107. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1929 május 14. j MOSJOUME: Szép asszony élet-halál! ^SSÜt | COWBOY^FILMEK SSdEl pen az egyöntetű eljárás kedvéért kell módosítani a vizdijs7.abályrcn'delelet. Dr. Csonka Miklós tanácsnok tejelentette ezután, hogy a lakáskimutatás szerint 'Szegeden jelenleg 6000 szabad lakás, 9000 kötött és 7000 olyan lakás van, amelyben maga a háztulajdonos lakik. A szabad lakások száma pedig a lakásrendelet következtében fokozatosan nőni fog mindaddig, amig minden lakás föl nem szabadul. Ezután ismét Dr. Biedl Samu szólalt fel és a következőkben fejtette ki álláspontját: — Felejtsük el egy pillanatra, hogy jogászok vagyunk és próbáljunk polgári ésszel gondolkozni. Tegyük fel, hogy a város az 1921. évi szabályrendelet alapjaira helyezkedik. Ez a szabájyrcndclet a vizdijakat a háztulajdonosokra rójja ki. Mi történne ebben az esetben? Véleményém szerint a legideálisabb nyugalmi helyzet állana elő. A vizdij kivetéseket a szabad lakások lakói nem felebbeznék meg, mert hiszen a helyzet nem változna. De nem felebbezné meg a házigazda sem, mert számára sem jelentene sérelmet, vagy jövedelemcsök. kenést. A szabad lakások szempontjából tehát ezt az álláspontot nem fenyegeti semmiféle veszedelem. A kötött lakások lakói szintén nem felebbeznének, mert hiszen számukra csak annyiban változna a helyzet, hogy nem a városnak, hanem a házigazdának kellene megfizetniük a vizdijakat. De ebbe belenyugodnának a háztulajdonosok is, akik a vízdíjért különben is felelősek. Számukra csupán anynyi változást jelentene az ilyen megoldás, hogy a lakóktól beszedett vizdijakat ők fizetnék be a város pénztárába. Dr. Magyar István kifejti ezután, hogy a szabad lakásokra az 1921. évi szabályrendelet az irányadó és szabálytalán lenns, ha a város a sAabad lakások lakóira is kivetné a vizdijakat. A városnak tehát uj szabályrendeletet kell alkotnia és abban a háztulajdonos számára biztosítani kell azt a fakultatív jogot, hogy lakóitól beszedhesse a vizdijakat és azt egy összegben fizesse be a városnak. így elérné a város az egyöntetűséget is, A polgármester ezután megköszönve a felszólalásokat, bejelentette, hogy a tanács tiz elhangzott vélemények alapján bírálja majd el a kérdést és teszi meg javaslatát a májusi közgyűlésnek. Egy érdekes városa/ya-ügy — a Hiietlvétfő Egylet tárgyalásán Honorárium a városatyának, vagy az iigyvédnelc ? (A Délmagyarország munkatársától.') Az Országos tütelvédő Egylet szegedi irodáját, amelynek hatásköre a Szegcdi Kereskedelmi és Iparkamara körzetére terjed ki, dr. Landesberg Jenő kamarai titkár vezeti. Dr. Landesberg körülbelül ugyanolyan formák között tárgyalja az elébe kerülő ftgyeket, mint a törvényszék, csakhogy a hozzá le ni lő ügyekből a rosszabb esetben lesz csak kényszeregyezés, a jobb esetben magánegyezséggel oldódik meg a felmerült fizetési válság. Szabályszerűen kihallgatják itt a bajba jutott adósokat, a hitelezőket, megszavaztatják őket ds ha követelésük arányában kétharmad részük hozzájárul, létrehozzák a magánegyezséget Hétfőn dolgunk akadt a kamara emeleti szobájában, ahol Landesberg Jenő titkár dolgozik és igy véletlenül végighallgattunk néhány ilyen magánegyezségi tárgyalást. A kívülállók számára ez a tárgyalás nem nyújtott sok érdekeset. Nem voltak terjedelmes, szépen kicirkalmazott pörbeszédek. nem adódtak szenzációs jelenetek. Az adós türelmesen hallgatta végig tartozásainak listáját, csak akkor szólalt meg, ha a bejelentett követelés nagyságát kifogásolta. A hitelezők pedig leginkább ügyvédjeik utján azt jelentették be, hogy hozzájárulnak-e a magánegyezséghez, vagy nem. Landesberg Jenő a végén összegezte a tételeket és kihirdette az eredményt, amely a legtöbb esetben kedvező. A hitelezők örömmel fogadják el rendszerint a felajánlott' fizetési feltételeket, örülnek, hogy kisebb követeléseikhez birói tárgyalás uélkül juthatnak hozzá. A sablonos ügyek közül azonban kiemelkedett özv. Ujszászi Istvánné ügyének tárgyalása. Ujszásziné, aki hadiözvegy, az Indóház-téren árul cukorkafélékel, gyümölcsöt egy bódéban. A kereskedők végzete azonban őt is utolérte. Egy szép napon arra ébredt, hogy képtelen a liilelbe vásárolt árut kifizetni. Hitelezőivel közölte, hogy nem tud fizetni cs magánegtjezsóget ajánlott fel nekik. Szóval ügye éppen ugy kezdődött, mint a legnagyobb tőkével dolgozó kereskedelmi vállalatoké. Az iratok először a hitelvédő irodába kerültek és Landesberg titkár hétfőre tűzte ki a magáuegyezési tárgyalást, amelyre meghívót kaptak a hitelezők is.. A hitelezők listájában szerepel dr. Sőreghy Mátyás ügyvéd neve is százötven pengős bíróilag megitélt, de még be nem hajtott követelésével. Sőreghy azok közé tartozik, akik nem fogadták el a felajánlott magánegyezséget. Amikor Landesberg Jenő felolvasta a hitelezők év-sorát, Ujszásziué ügyvédje bejelentette, hogy Sőreghy Mátyás követelését kifogásolja. — Tessék megindokolni —. szólította fel dr. Landesberg Jenő. Erre íz ügyvéd elmondotta, hogy, mi az alapja Sőreghy Mátyás követelésének. A mult nyáron történt, hogy az Indóház-téren lévő trafikbódé bérlője engedélyt kapott cukorkaárusitásra is, amely ellen a HADRÖA utján Ujszásziné tiltakozott a város tanácsánál. Tiltakozásának az volt az alapja, hogy annakidején, mikor bérbevette az árubódéját, olyan szerződést kötött a várossal, amelynek értelmében a város nem adhat a bódé közelében négyszázméternyi körzetben köztérhasználati engedélyt cukorkaárusitásra. A tanács ezt a kérelmet akceptálta is és a trafikostól megvonta a cukorkaárusitásra vonatkozó engedélyt. A trafikos azonban a közgyűléshez felebbezett a tanács határozata ellen. Amikor Ujszásziné értesült a felebbezésről, felkeresett néhány városatyát, köztük Sőreghy Mátyást is és felkérte őket, hogy emeljenek szót a közgyűlésen érdekében. A városatyák igazságosnak találván az ügyet, segítségüket és szavazatukat készségesen megígérték. Megígérte ezt SSreghy Mátyás is, sőt megígérte azt is, hogy felszólal a hadiözvegy érdekében, de száz pengő ügyvédi honoráriumot kötött ki ezért magának. A közgyűlés ezután a tanács határozatát jóváhagyta és a trafikos felebbezését elutasította. Ujszásziué azonban, bár megígérte a százpengős honorárium megfizetését, azt nem fizette meg, mire Sőreghy Mátyás százötven pengőért pört indított ellene. A tárgyaláson Ujszásziné nem jelent meg, erre a bíróság marasztaló ítéletet hozott, — Mivel ez a követelés összeférhetetlen ugy az ügyvédséggel, mint a városatyai tisztséggel, mondotta Ujszásziné ügyvédje, kiofgásolom dr. Sőreghy követelését és bejelentem, hogy a mulasztási ítélet ellen is újrafelvételi kérelmet terjesztünk elő. Landesberg Jenő ezeket a dolgokat felvette a tárgyalási jegyzőkönyvbe és nyilatkozatra hivta fel dr. Sőreghy Mátyásnak a tárgyaláson jelenvolt segédjét, aki kijelentette, hogy a jegyzőkönyvbe foglaltak megfelelnek a valóságnak, azonban Sőreghy Mátyás nem száz, hanem százötven pengő honoráriumot kötött ki magának és később, amikor a trafikosné a közgyűlés határozata alapján sem szüntette be bódéjában a cukorkaárusitást, külön kérvényt szerkesztett Ujszásziné nevében a tanácshoz, a közgyűlési határozat végrehajtását kérve. Követelésének tehát nemcsak a közgyűlési felszólalás az alapja, hanem ez a. későbbi ügyvédi ténykedés is. Landesberg Jenő ezt a nyilatkozatot is iegyzőkönyvbe foglalta. Viharos közgyűlés az ipartestületben Milyen események történlek a székház építésénél? (A Délmagyarország munkatársától.) Viharos le-» folyású rendkívüli közgyűlést tartott vasárnap délelőtt a szegedi ipartestület. A gyűlés tárgya az a százharmincezer pengős -kölcsön volt, amelynek felvételét az elnökség javasolta a székház építésének céljaira. Az elnökség javaslatát Gyuris István titkár terjesztette elő. Elsőnek Gombos István kért szót és beszédében azokra a súlyos hibákra mutatott rá, amelyek a testületi székház épitése körül felmerüllek. Elmondotta, hogy az épületbe löméulelen apró téglát építettek bele, a nagyterem falát a legnagyobb fagyban rakták és amikor megenyhült az idő, a fal düledezni kezdett és meggörbült. A nagyierem padozatába korhadt faanyagot építettek, ami életveszélyessé teszi az épületet és könnyen megtörténhetik, hogy eza rosszul cpilctt padozat éppen akkor szakad majd le, amikor a terem zsúfolva lesz. Korhadt anyagból készitclték az ajtófélfákat, a tető lécrácsát is, a keresztgerendát pedig az épilési szabályrendelet rendelkezéseivel szemben három darabból toldották össze. Elpanaszolta Gombos azt is, hogy ellenőrző munkájában állandóan megzavarták, szinte lehetetlenné telték számára, hogy mint a székházbizottság tagja, teljesítse ellenőrző tisztségét. Az építkezés általában a barátság és a kollegialitás jegyében folyt le és az elnökség nem telt mást, minthogy szó uélkiil kiutalta miudic. az épitési vállalkozók járandóságát. A nagy feltűnést keltő felszólalás után Otlovay István, a széképület tervezője szólalt fel. Elmondotta, hogy Gombos István kifogásai nagyjában helytállóak, tény az, hogy a falakba apró és nedves téglatörmeiéket építettek bele. A szakértők állandóan figyelmeztették erre a szabálytalanságra Erdélyi Andrást, az egyik vállalkozót, aki viszont a munkásokat figyelmeztette, hogy az ócska anyagot ne használ/'ák fel, de a munkások tiltakozása ellenére is beépítették ezt a törmeléket. Az ipartestület éppen ezért kötelezze a vállalkozókat, hogy az épületért hosszabb ideig álljanak jót. Az is igaz, hogy a nagyterem falát fagybau rakták, ennek azonban az az oka, mert a vasszerkezet későn készült el. A terem fala tényleg meggörbült, de a az sem, hogy a padozatba korhadt anyagot építettek, mert a munkások a vállalkozók parancsa ellenére használták fel a kezükügyébe került anyagot. Kiss Géza szólalt fel ezután. Megállapítja, hogy a testületi székház építésénél súlyos hibák történtek, amelyekért valakinek felelősséget kell vállalni. Kéri, hogy mentsék fel házbizottsági tagsága alól, mert ebben a felelősségben nem kiyán részesülni. Schatz Izsó megállapítja, hogy a hibák megtörténtek, azokon ma már nem lehet változtatni, ezért a legjobb, ha belenyugszik a testület és megszavazza az építkezés folytatásához szükséges kölcsönt. Ábrahám Mátyás azt kéri, hogy a házbizottságot egészítse ki a testület szakértőkkel. Marosán Emil csatlakozik ehez az indítványhoz és azt kéri, hogy szakértőkül a testület Dékány Szilveszter építészt, Taussig Armín mérnököt és Rengey Béla asztalost delegálja. A kölcsön felvételéhez csakis abban az esetben járul hozzá, ha emiatt nem kell a testületi járulékokat felemelni. Takács elnök azonban nem bocsájtja szavazás alá az indítványt, mert a rendkívüli közgyűlés napirendjének egyetlen pontja a kölcsön ügye. Ezután felszólalt még Lédcrer Lajos, aki szintén a szabálytalanságokról beszólt és javasolta, hogy a testület elnöksége kér/en a miniszterképviselőtől államsegélyt a székházépítéshez, mert hiszen a testületet az egyetemi építkezések következtében fosztották meg régi hajlékától. Metzger Péter szerint ha történtek is hibák, azokért az elnökség nem felelős. Ezek a hibák különben is jelentéktelenek. Gombos István kijelentette ezután, hogy Körmendy Mátyás a maga részéről mindent elkövetett a hibák kiküszöbölése érdekében, de elnöktársai el akarták tussolni ezeket a hibákat. Vihar keletkezelt a szavazás elrendelése körül. Többen névszerinti szavazást követeltek, amit azonban az eluök nem akart elrendelni, végre dr. Horváth Lajos iparhatósági biztos közbelépésére elrendelte. A szavazástól nagyon sokan tartózkodtak és igy a többség megszavazta a ¿30.000 hibát itt kijavították, Nem a vállalkozók hibája pengős kölcsön felvételét, »