Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-12 / 106. szám

12 •иена ГШЛ» *fiVAROPt:7AG 1929 május 12.. „A politikától mentes művészet" A mai tor két aktív sajátságát.igyekszik önmaga előtt elpalástolni- Az egyik megalkuvást nem tűrő praktikus szelleme, a másik pedig rcndkivíil fejlett politikai érzéke, Hogy ez így van, azt semmi sem igazolja feltűnőbben, mint az a körülmény, hogy a tudományok mai állásfoglalása az ideálizmus felé hajlik s hogy minden müvészj törekvés tiszta, politikától mentes manifesztumokkal igyekszik ma. gfft behízelegni a közönség kegyeibe. A tudo­mány értékelése távol áll a hasznosság elvétől, ae irók pedig hosszú vezércikkekben s művészi programokban próbálják elhitetni az olvasókkal, hogy megvetik a politikát s csupán az esztétikum­nak óhajtanak hódolni az uj orgánum hasábjain. A közönség természetesen cl is hiszj s megelége­déssel gondol regényolvasás közben az egyedülálló szépségre, mely kiejtve híveiről a napi tülekedés szürke' zubbonyát, isteni szférák verőfényébe csa­logatja a lelket. Am legyen' Én nem akarok senkit, sem fölriasz­tani ebből az édes szendergésből, de annyit mégis csak meg kell mondanom, hogy minden ilyenfajta projp-aro-yezércikk merő szemfényvesztés, mert so­sem volt annyira szerves része az embernek a politika, mint ma s hogy nem is művészet ma az a művészet, mely embertelenül fehér esztétikai ideálokra hivatkozván, kényesen zárkózik cl a po­litikáiul zajos élet elöl. Jelszónak, eszmének jó-az ilyesmi, mert, mint tudjuk, éppen az a rendelte­tése, hogy leplezzen, megvalósítva azonban my­nyira korszerűtlen, hogy alig akad ma igazi ol­vasó. aki becsülni tudna az úgynevezett vegytiszta *:'sztétikai alkotáson. Ez csak kábulatnak kell s hogy visszatérjünk a korszeméremw, ez csak el­ltástyázza- a mindig vajúdó jelent, behüvelyezi az iljazi, az élő, tehát szent tartalmat, de lényegi­leg semmisem áll távolabb a mai ember meaia­lMásátől, mint éppen az ilyenfajta vegytisztaság. Ma a kenyéráraktól az oceánrepülésig minden folitika, mj minden feszült figyelem a szociális mozgalmak felé irányul, ma a »világbéke-e vagy világkatasztrófac dilemmája őrli az agyakat, ma diktátorok és uj hitvallások lépnek fel a cezáriz­mus látszatával; kit. érdekelne hát a destillált költő verse, aki mondjuk éppen az imádott nő esz­ményi lelkét ötvözi csjllogó szavakba? Mi csak áltatjuk magunkat, amikor elhisszük a folyóira­toknak s a művészeknek általában, hogy mi el akarunk vonatkozni saját magunktól az esztétikai szemlélet nagy perceiben, hogy mi élvezzük a külön törvényekhez igazodó műremeket, mert lel­künk mélyén önkéntelenül is tiltakozunk mjndrn ilyenfajta »énhasadás« ellen s semmit sem érzünk képtelenebbnek, mint azt, hogy a művészi alko­tásnak, mely tőlünk ereit, tőlünk függellcn szabá­lyok és mnrev formák adják inog igazi érieké*. Így tehát újra eljutottunk a kettősséghez, mely jelen esetben abban kulminál, hogy mig a kor művészi eszméje az abszolút esztétikum, a gyer­meki tisztaságii, minden idegen behatástól mentes szépség megvalósítása, addig a jelen valóságos gyökerei, éppen ellenkezőleg, csakis abban a ta­lajban izmosodhatnak a jövőben is, melyet, az trcberi művészet, a homó socialjs vére trágyázott meg. Ez utóbbi tudatalattiságunk vágja, egyetlen akarata, az előbbi csak fölszínes okoskodásunk, akarnokoskodásunk hivalgása. Lehet, hogy a relativizmus destruktív s hogy uok öröknek hitt ideált redukál egyszerű jelen­séggé vagy szemponttá, itt azonban elkerülhetetlen, hogy ne próbáljunk határvonalat vonni a mult és a jelen szépség-értelmezései között. Ha a ma embere"más, mint az előző századoké volt, szük­t ' ségszerü, hogy mások legyenek művészi igényei is, ha tehát az önmagával belelt individiializmiis, mely az előző korra annyira jellemző", megéleg."det! a dekórumszerü, érdeknélkiili szépséggel, kell, hogy a mai koIIrMlvjznjus, mely mindent szociális szem­pontból igjekszjk megítélni, kiegészülést, a nagv organizmus kapcsolatát vagy betetőzését keresse a művészi alkotásban. A szépség tehát már nem érdektelenségével nyújt élvezetet a tömegnek, ha­nem ellenkezőleg, éppen azzal, hogy mindenkinek szerves részévé igyekszik válni, hogy aktív, hogy támadó, hogy szuggesztív s igy befogadása élet­érdekké magasztosul. Valami tehát azért tetszik, mert. egyszerűen szükségét érzem az illető esztéti. kumnak, mert csak általa válhatok egésszé, mert egyéni érdekem, hogy az elémmeredö szépség­sorozat közül éppen azt tegyem magamévá, mely­nek eddig hiányát éreztem. A szociális hajlamú ember mely primitívebbnek tekinthető, mint a beteljesedett indivjdi'um, önmága helyét, szerepét keresi, önmaga föloldásán fáradozik s igy szük­ségszerűen fordul mindentől el, ami fölösleg vagy ami a tőle függetlennek hitt törvények uralma alá tartozik. Érdeklődése egyszerűen elsorvad ezekkel szemben, hogy beletorkolhasson a közösségbe s igy . beteljesüljön rendeltelése. Ebből következik, hogy a szociális ember hívőbb s hogy művészetét profetikus igehirdetés láza hevíti. A mult szépség­ideálja sztatikus, a máé dinamikus. Ha tehát ránk döbben a politikától mentes művészet kérdése, ezek után nem kétséges többé, hogy ilyen ma nem is létezhetik. Minden valamire­való művészi al'iotás világnézpti állásfoglalás is s minthogy szociális tendenciájú, keresztmetszete elénk tükrözi az illető alkotó művész hitét, vagy mondjuk, véleményét, mely embersége kialakítása közben vált tagadóvá vagy igenlővé. Most kezd csak érthetővé válni Goethe nagyszerű kijelentése; Egyébként mindent gyűlölök, ami csak tanít, anél­kül, hogy előmozdítaná vagy közvetlenül ösztö­nözné tevékenységemet. Berezeli Anzelm Károly. FI Vasárnap. Róm kath. Exaudi F6. MS &<£,. Protestáns F6 Pongr. Nap kél 4 óra 27 perckor, nyugszik 7 óra 26 perckor. \ Somogvi könvvtár zárva. Muzeum nyitva dél­előtt 10-től fél i-ig. Egyetemi könyvtár vasár- és finnepnap zárva. Szegeden a gy<\; szertárak közül szolgálatot tar­tanak: Grünwald Imre, Kálvária ucca 17. (Tel.: 223.) Just Frigyes, Petőfi Sándor sugárut 41. (Tel.: 777.) Temesvári József, Kelemen ucca 11. (Tel.: 391.) Moldváuy Lajos, Újszeged, Vedres u. 1. (Tel.: 846.) Selmeczy Béla, Somogyi-telep. (Tel.: 5.) Török Márton. Csongrádi sugárut 14. (Tel.: 364. sz.) — 27.6 fokos meleg A szegedi egyetem földrajzi intézetének meteorológiai obszervatóriuma jelenti, hogy szombaton Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 27.6 fok Celsius, legalacsonyabb 14.6 fok Celsius, a barometer adata 0 fokra és teugerszinre redukálva reggel 763.4 mm., este 761.1 mm., a le­vegő relatív páratartalma reggel 95.0 százalék, délben 62.5 százalék, este 64.0 százalék volt. A szél iránya reggel északkeleti, erőssége 4, délben észak­nyugati, erőssége 2, este keleti, erőssége 5. — Az Ipartestület közgyűlése- Szombat délután öt órára volt kitűzve az ipartestület rendkivüli köz­gyűlése, amelyet határozatképtelenség miatt azon­ban csak ma délelőtt 9 órakor tartanak meg a városháza közgyűlési termében. A közgyűlés az épülő házra felveendő 130.000 pengős kölcsön ügyét tárgyalja. — Harmincéves érettségi találkozó. A kegyes­tanitórendiek vezetése alatt álló szegedi városi főgimnáziumban 1899-ben érettségit tett, Szegeden lakó iskolatársaimat és mindazon szegedieket, akik­nek középiskolai pályafutása ezen évfolyammal egybeforrott, az előkészítő bizottság nevében fel­kérem, hogy május 18—20. napjaira (a pünkösdi ünnepekre) tervezett harmincéves találkozón való részvételi szándékukat és azt, hogy hányadma­gukkal óhajtanak résztvenni, szíveskedjenek sürgő­sen tudomásomra hozni Tájékozás céljából köz­löm, hogy 16-án, . csütörtökön este 9 órakor a Hági-étteremben megbeszélést tartunk, amelyre az érdekelteket szeretettel .meghívom. Mihályffy László műszaki tanácsos. . . — Szegediek sikere a rendőrtisztek vivóversa­nyén. Budapestről jelentik: A Rendőrtiszti Atléti­kai Klub szombaton kezdte meg országos egyéni és csapat kardversenyét, valamint az ezal kálómmal először kiirt tőrvereenyt. Ma a tőrversenyt bonyo­lították le. Első Eckl, második Runkféder, harma­dik Lehóczky, negyedik Gyarmathy (Szegedi A kardesapatbajnokságban Budapest, Budapestvi­dék, Szeged, Szombatból;-, Debre-an és Székesfe­hérvár kerületi főkapitányságainak hármas csa­patai indulnak. A két csoportra osztott csapatok mai mérkőzésének eredményei: Az első csoport­ból tovább megy Budapest és Szeged, míg Debre­cen kiesett. -— Simon flösse arcképe miat! elrendelték a >Korunk erkölrsMs egy oldalának elkobzását. Bu­dapestről .jelentik: Simon Böske becsuletsértési pört indított a Korunk erkölcsei címen meg­jelent könyv kiadói ellen, mert az album minta­példányában állítólag különböző aktképek és egyéb felvételek között az ő tudta és beleegyezése nél­kül fényképét is közölték. Mára komolyabb beavat­kozás történt a Korunk erkölcsei (Társadalmunk nemi élete és erotikája) címen megjelent könyv­vel kapcsolatban. Koritsánsz ky József vizs­gálóbíró elrendelte a könyv azon oldalának az el­kobzását, amelyiken Simon Böske, Mjss Európa arcképe megjeient. Simon Böske becsuletsértési pöre ettől függetlenül tovább folyik. x Képkeretek legolcsóbban FreiroannáJ. 88 — A belvárosi községi elemi leányiskola íanp.ó­tsstü'fite az iskolai szegényalap javára május 20-án. pünkösd hétfőjén, délelőtt 10 órakor a Korzó Moziban műsoros szülői értekezletet tart- Szereplők a következők: Telbisz Györgyike, Antalffy Erzsébet, Balogh Ida, Eperjesi iiona, Hajós Valéria, Hege­dűs Erzsébet. Jókai Gizella, Kelemen Már ja, Ko­vács Gizella, Márton Margit, Palásty Éva, Pálinkó Emerencía, Szivessy Klárj, Tombácz Ilona, Tóth Rozália, Ungi Annus, Wechler Ilona, Arnold Ilona, Ábrahám Valéria, Balogh Etelka, Bogyó Klára, Brün­hoffer Gertrúd, Csóti Magda, Lázi Magda, Maróíi Margit, Pap Gizella, Sárj Ilona, Scheirich Erzsébet, Szántó» Erzsébet, Szilágyi Margjt, Tímár Mária, Tóth Magda, Trepák Judit Vyhnalek Edit, Vojkjcza Gizella, Zombori Boriska I. oszt tanulók. Szászné K- Vilma tanítónő. Machánszkv Vjlma, Hoffmann Magdolna, Holló Éva, Zauner Ilona,-Dittrich Jolán, Eperjessy Ilona, Hajós Valéria, Magyari Ilona, Pollák Katalin, Temesváry Ilona, Vékes Ilona. Bokor Ilona, Csonka Gizella, Fonyó Ilona, Katz­raayer Rudolfine, Reísinger Sarolta, Zsiday Mag­dolna, Csorna Margit, Dobra irma, Heckmann Ilona, Kéry Margit, Kiss Anna, Komár Róza, Már­ton Margit, Pintér Ilona, Wünschel Margjt, Tarnay Vera IV. o. t., Farkas Gabi, Koszntovszky Dóri, Fodor An gél la és Lukhaup Klára. Pogány Lenke," Wenner Lujza, Reinbold Alice, Telbjsz Györgyi IV. o. t. Hainiss Judjt III. a) o. t., Balogh Irma, Czeisz Jolán, Csikós Eszter, Erdélyi Angela, Hel­vey Róza, Jávorszky Erzsébet, Jójárt Katalin, Kli­vinyi Irén, Kabáth Gjzella, Magyar Ida, Magyar Márta, Olasz Mária, Pechmann Erzsébet, Péter Jolán. Poberay Györgyike, Ruzicska Gizella, Szeni­csák Róza, Tényi Ilona, Veigert Hajnalka, Vjnkler Márja. A Vándormadarak c. színjátékot, amelyet Ko­zák Jolán tanárnő írt, a következők adják elő: Arman­dola Ella, Gyurcsö Éva, Faragó Erzsébet, Mandola Marianna, Pákány Emma, Scultéty Ilona, Ruzicska Margit, Dávid Zsuzsa, Tritsch Margit, Trepák Ju­dit: I. o. t. Dobó Erzsébet, Ferenczi Irén, Meze.y Ida. Klug Anna, Eitler Klára, Trepák Aranka, Kli­vínyí Anna, Benkő Anna, Sebestyén Klár;, Hor­váth Erzsébet, Schäfer Anna, Csűri Margit, Iván Viktória, Dugonics Magda, Erndt Irma, Balogh Borbála, Tokodi Piroska, Halter Elza, Holló Er­zsébet, Kószó Ilona, Petkóczy Anna, Schlamadin­ger Magda, Szivessy Alice. Szivessy Mária, Ungvári Mária. Színházjegyek Qélmagyarország jegyirodájában elővételi dij nélkül válthatók

Next

/
Thumbnails
Contents