Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-12 / 82. szám

1929 április 12, DELMAGYAKÖF )7 м semmikép se kerülhessen túlsúlyba. Mi a magyar emberben a hazafias érzést soha kétségbe nem vonjuk. Nem vonjuk kétségbe a szociáldemokratákban sem. Prtífl Gyula: Borzasztó, milyen kegy! Scitovszky Béla belügyminiszter: Felelősségem teljes tudatában kérem a szakaszhoz benyújtott összes módosító indítványok elutasítását és a szakasznak eredeti szövegében való elfogadását. A többség erre az eredeti szakaszt fogadja d. A negyedik szakasznál Csáb Károly előadó kéri, hogy a szakaszt küldjék vissza a bizottsághoz. Az ehiök figyelmezteti az előadót, hogy ezt az Ihditványát Írásban is be kellett volna nyújtania és már fel is áll az elnök helyéről és az ülést öt percre felfüggesztette. - Éljen a zavar, a zűrzavar, — kiáltják a szocialisták. Szünet ntán megkezdik a 4. szakasz tárgyalását Az első Budag Dezső, aki azzal kezdi beszédét, hogy eredetileg nem a vallásfelekezetek képviseletéről, de a lelkészek képviseletéről volt szó. Az eredeti elgondolást tartja helyesnek. Hegymegi-KIss Pál: Nagyon sajnálom, hogy a miniszterelnök, bár Apponyi is szót emelt a városokért és bár a miniszterelnök is- egy nagyvárost, Debrecent képviseli, a belügyminiszterrel együtt megfeledkezett a városokról. Nyers szavazással intézték el a magyar városokat A miniszterelnök megkongatta a parlamentárizmus lélekharangját is. A rendiségre vonatkozó kijelentése szintéü meglepett Ml a rendiség gondolatát nem engedjük becsempészni a magyar alkotmányba. Ha az érdekképviseleti rendszert elfogadom, annak az a magyarázata, hogy az autonómiák megjavítását várom révükön. De hogy osztályoknak szerezzenek képviseletet és ezzel a rendiséget becsempésszék, ez ellen tiltakozni kell. (Helgesiés a baloldalon.') — Szót kell emelnem az ellen is, hogy csak az ügynevezett történelmi osztály és csak a kisgazdaosztály képezi a nemzeti államot. A maggar iparos, kereskedő, munkás a múltban éppúgy, mint ma fa, résztvett a magyar nemzeti állam felépítésében, akárcsak a középosztály és a gazdatársadalom. Nagy hiba a tanitórend kihagyása, Kálmán Jenő indítványozza, hogy. a közjegyzőknek is adjanak képviseltetést. Petrovácz Gyula helytelenítette, hogy a tanítók лет jutnak képviselethez. Farkas István: A javaslat távol áll a demokráciától. A negyedik szakasz teljes elhagyását inditr ványozza. Görgey József stiláris módosítást Indítványoz, Maröthy László azt indítványozza, hogy a vallásfelekezetek lelkészei maguk közül válasszanak bizottsági tagokat, Kocsán Károly a tanítóság képviseletének érdekében emel szót, Simon András pedig azt nehezményezi, hogy igen előkelő egyházak igen előkelő lelkészi képviselői nem juthatnak képviselethez. Strausz István a maga részéről nem vette volna be a vallásfelekezet képviselőit a javaslatba. Györki Imre megállapítja, hogy a miniszterelnök történelemhamisitást követett el, mert a megyékben és a városokban mindig különböző pártállása emberek foglaltak helyet a törvényhatóságokban. Helyesebb lett volna, ha a miniszterelnök nyiltan megmondja, hogy azért van szükség az érdekképviseletekre, mert a választói akaratot akarják meghamisítani. — Rendreutasítom — állította meg az elnök Györki Imrét további beszédében. — Miért — kérdi Györki Imre* — Mert meggyanúsította a közhatóságokat —• hangzott az elnöki pódiumról. Szilágyi Lajos elfogadja Hegymegl-Kiss Pil indítványát, hogy a vallásfelekezetek képviseltetését az egyházi főhatósággal egyetértőleg szabályozzák. Az elnök javaslatára ezután kimondotta a Ház, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja. A mag^aiTQmán optánspor (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.} Bécsből jelentik: A magyar-román optánspörben csütörtökön nem folytattak plenáris tárgyalásokat, hanem báró Szterényi a román bizottság vezetőjével folytatott tóbbizben bbzalmas megbeszéléseket. Nem lehetetlen, hogy az egyik magyar delegátus ujabb instrukciókért Budapestre utazik. A tárgyalások közeli befejezése, nem remélhető.. A szervezett munkásság elkészült a társadalombiztositól jelölésekkel „A legjobb reményekkel indulónk a választási küzdelembe — mondja Lájer titkár (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország csütörtöki számában részletesen beszámolt a Társadalombiztosító iutézeti választások készülődéseiről. Ismeretes, hogy Szegeden kerületi választmányt fognak választani, 15 munkaadót é6 15 munkavállalót. A munkaadói csoportban még folVuak a tárgyalások a paktumos lista kialakításáról, o szetvezett munkásság már elkészült jelöléseivel és megindította a választási agitációít Egyelőre ajánlásokat gyűjtenek az ivekre, a munkások pedig mühelyértekezleteket tartanak. A munkások listavezetője Kalapis János, a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottaké Berényi Nándor, a háztartási alkalmazottaké Pálinkás Erzsébet. A szociáldemokrata kisiparosok is állítottak külön listát, amelynek vezetője Takács Ferenc vásárhelyi építőmester, második helyen Marosán Emil szegedi cipészmestert jelölték. Az ajánlási ivekre már nagyban folynak a gyűjtések, bár a munkáskategóriákban aránylag kevés ajánlásra van szükség. A munkásoknál 150, a magánalkalmazottaknál 30, a háztartási alkalmazottaknál ugyancsak 30 ajánlással kell beadni az iveket legkésőbb április 21-ig. A választások ügyében Lájer Dezső, a szociáldemokrata párt titkára a következőket mondta: — A szervezett munkásság teljes erővel résztvesz a Társadalombiztositó választásain, hiszen ennek az intézménynek az alapjait a a szervezett munkásság rakta le. A törvény, amelynek alapján a választási küzdelem le- • folyik, lehetőséget nyújt arra, hogy a kisebb- I | ségi képviselet alapján nem hozzánk tartozók | is be juthatnak a kerületi választmányba., Ismerve azonban a pénztár területén a munkásság felfogását, nagyon valószínűnek tartom, hogy a munkásság számára nyújtott IS hely hiánytalanul a birtokunkba jut. Ugy a magántisztviselőkkel és kereskedelmi alkalmazottakkal, mint a háztartási alkalmazottaknál! a legjobb reményekkel indulu/űc a választási küzdelembe. —- Igaz, hogy a választmány hatáskörét auynyira szűkre szabta a törvény, hogy annak keretein belül a biztosítottak javára olyan eredményeket nem érhetünk el, amilyeneket szeretnénk, mégis ugy gondolom, hogy a törvény által adott lehetőségek határain belül is eredményes munka lesz kifejthető a pénztárral szemben igényt támasztó biztosítottak ja-j vára. — Nagyon természetes, hogy a választás kifejezésre fogja juttatni a munkásságnak azt az akaratát is, hogy az intézményt fejleszteni akarja és egyúttal igazi autonómiát akar biztosítani a törvény által adott helyébe, mertj meggyőződésünk szerint az intézmény fejlődésképessége csakis ily módon lesz biztosítható. A mi felfogásunk szerint az autonómia lényege az, hogy az állam csupán felügyeletet gyakorolhat az intézmény felett abból a szempontból, hogy a törvény rendelkezéseit bötartja-e. Ez pedig csakis a törvény reformjával érhető el, éppen ezért a szervezett munkást ság változatlan kitartással követeli a törvény olyan módosítását, amely az önkormányzat hatáskörét kiterjeszti addig a ha árokig, ameddig az intézményben biztosítottak érdekei megköveteli é6 az állam nem szorítkozik többre, mint a felügyeletre. Szeged |>elye// — Malfón épitilc fel a papírgyárai? A szegedi hJküldötíek Csanádmegyében keresnek megfelelő mennyiségű kukoricássárat (A Délmagyarország munkatársától.) TöbbÍzben irt már arról a tervről a DélmagyaPország, amely szerint egy budapesti vállalat Szegeden nagyobb arányú papir-, illetve oellulózégyárat kiván létesíteni. A gyáralapitás egyik legfőbb feltétele az lenne, hogy a város garantálja tízezer hold kukoricaföld szártermését, amely a gyártáshoz elengedhetetlenül szükséges. A vállalat ugyanis megvásárolt egy amerikai szabadalmat, amelynek felhasználásával a kukoricaszár kórójából és a cirokból készítheti el a papírgyártáshoz szükséges cellulózét. A város tanácsa az ajánlatot kedvezőnek találta és késznek nyilatkozott arra, hogy az építendő gyártelep céljaira megfelelő nagyságú földterületet enged át közvetlenül a Tisza mellett és megbízta dr. Pálfy József tanácsnokot a kukoricaszár ügyének elintézésére. Pálfy tanácsnok azonnal érintkezésbe lépett a környékbeli nagyobb uradalmakkal, elsősorban a Pallavicini-uradalommal, de tárgyalásai nem jártak a kiváut eredménnyel, ezek az uradalmak nem vállalkoztak annak a biztosítására, hogy minden évben leszállítják a szükséges kukoricaszár kvantumot. A tanács erről értesítette a budapesti vállalat vezetőségét, ahonnan először az a válasz érkezett, hogy a tízezer hold szártermésének garantálása nélkül szó sem lehet arról, hogy a gyártelepet Szegeden épitsék fel, később azonban ez a rideg álláspont módosult ugy, hogy a város kísérelje meg mégegyszer a szármennyiség lekötését Pálfy tanácsnok erre kiküldött három városi tisztviselőt a környékre, hogy a gazdákkal és az uradalmakkal közvetlenül tárgyaljaínak. Az egyik Pestmegyét járja végig, a másik a környékbeli nagyobb uradalmakkal és gazdákkal tárgyal, a harmadik pedig a szegedi tanyákon kísérletezik, mert szó van arról is, hogy szükség esetén a szegedi bérlőkkel és kisbirtokosokkal kötnek megállapodást a szár összegyűjtésére pedig maga a város vállalkozik és megfelelő gyüjtőállomásokat létesít a tanyákon. A kiküldöttek munkájának eredményéről még nem érkeztek jelentések, ellenben néhány nappal ezelőtt olyan hirek terjedtek el, hogy a oellulózégyár szegedi elhelyezésének terve végképen kútba esett, mert a budapesti vállalat Makó városával kötötte meg a végleges megállapodást és így a gyártelep Makón épül fel. A Délmagyarorsság munkatársa ezzel a hirrel kapcsolatban kérdést intézett dr. Pálfy József tanácsnokhoz, aki elmondotta, hogy a hír, legalább is ebben a határozott formában nem felel meg a valóságnak. Az tény, hogy; a gyárvállalat képviselői nemcsak Szeged hatóságával tárgyalnak, hanem ezzel egyidejiiV leg tárgyalnak más folyómenti városokkal* köztük Makóval is. A makói megoldás sorrendben Szeged után következik, amennyiben a csanádmegyei nagyobb uradalmak talán biztosithatják az érdekeltség által kivánt Joe May mesterműve, a Hazaiérés Sziv és a könnyek filmje. ЯШ az Idény legszebb fllm|e. LARS HANSON főszereplésével. í ШЯ