Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-11 / 81. szám

1920 gprflfe 11 T>f.1,M 4GVATRORSZ40 3 A szegedi ügyvédek, orvosok és mérnökök táviratban tiltakoznak a lakásrendelet módosítása ellen «„Szegeden sokkal súlyosabb a helyzet, mint a fővárosban, mert sokszáz lakást romboltak le" (A Dólmagyarország munkatársától.) A szegedi szabadpályán működő szellemi munkások szerdán délután a készülő uj lakásrendelet ügyében értekezletet tartottak dr. Pisztor Egon elnökletével az ügyvédi kamara nagytermében, hogy állást foglaljanak a lakások tervezett felszabadítása, illetve a most érvényben lévő lakásrendelet módosítása ellen. Az értekezletet, amely iránt nagy érdeklődés nyilatkozott meg, dr. Pisztor Egon nyilotta meg. Megnyitó beszédében kiintette, hogy a tervezett uf lakásrendelet igen su< f'ios veszedelmei jelent a szellemi munkásokra, akik szabadpályán élnek, mert a népjólét! miniszter a lakások fokozatos felszabadítását a nagijlakások felszabadításával óhajtja megkezdeni. A szabadpályán működő szellemi munkások, az ügyvédek, orvosok azért tartanak nagyobb lakást, mert műhelyük is rendSszerint a lakásukban van, a rendelet igy őket sújtja leginkább. Ez ellen fel kell szólalniuk az érdekelteknek. — Tiltakoznunk kell — mondotta Pisztor Egon —, mert ma olyan kort élünk, amikor hozzájárulásnak tekintik, havalaki nem jajgat elég hangosan és nem megfelelő hangszerrel jajgat A szellemi munkások küzdenek saját érdetkeikért a leglanyhábban, aminek nyilvánvalóan az az oka, hogy állandóan mások érdekeién kell küzdeniők. Ez az oka annak, hogy minden alkalommal a mi kenyerünkből vesznek el egy darabot. Tiltakoznunk kell, még pedig sürgősen a tervezett lakásrendeletmódositás ellen, mert elérkeztünk a tiltakozás lehetőségéi* nek huszonnegyedik órájához. Holnap Vass miniszter a minisztertanács elé terjeszti tervezetét és ezért legalább az utolsó nercben kell felemelnünk tiltakozó szavunkat. Disztor Egon ezután felkérte dr. Pártos Ernőt az értekezlet jegyzőkönyvének vezetésére, majd dr. Bodnár Gézát a határozati javaslat előterjesztésére. Dr. Bodnár Géza elmondotta, hogy nem a kormány jóindulata, hanem a paraucsoló élet szülte meg a háború első hónapjában a lakásforgalom korlátozását kimondó rendeletet. Ennek már 15 esztendeje és azóta egész sor uj rendelet jelent meg és mindegyik uj rendelet a szellemi munkások érdekeit sértette. Olyan komoly veszedelem azonban még nem fenyegette a szellemi munkásokat, mint most. Amikor Vass József utolsó lakásrendeletét kiadta 1927-ben, az volt a megállapodás, hogy ez a rendelet változatlanul érvényben marad a lakások teljes fölszabadításáig. Ugy látszik azonban, hogy valami érdekeltség járt el a miniszternél és az piszkálta fel a kérdést, pedig a háztulajdonosok is megnyugodtak az 1927-es rendeletben. Az u| lakásrendeletnek semmi sem ad aktualitást. A háztulajdonosok helyzete sokat javult az utóbbi időkben, a házak jövedelmezősége és értéke felfokozódott, aminek nagyrészfcen az az oka, hogy azokat a terheket, amelyeknek kamatai a háború előtt annyit felemésztettek a házak bérjövedelméből, a koronaromlás idején a tulajdonosok könnyűszerrel megszüntették és igy nemcsak a háború előtti vagyonukat mentették át a gazdasági összeomláson, hanem vagyonuk tehermentesítését is elérték minden megerőltetés nélkül. Bodnár Géza ezután a következő határozati iavaslatot j&jjfrjiiptöfi- oMii. »Szeged szab. írir. város szabadpályán működő szellemi munkásai, az ügyvédek, orvosok, mérnökök stb. nagygyűlése megdöbbenéssel vett tudomást a kormánynak a bérlakásokra vonatkozó korlátozó rendelkezéseket megszüntetni célzó szándékáról. Szeged városban elsősorban a háború első napja óta állandó válsággal küzdő szellemi munkásokat érinti létében a nagy lakások tervezett felszabadítása. Magáévá teszi a nagygyűlés a főváros szellemi munkásainak április hő 6. napján tartott nagygyűlésén elhangzott, a felszabadítás indokolatlanságát kimutató súlyos érveket, amelyek egyformán jellemzőek ugy a főváros, mint a vidék szellemi munkásainak katasztrőfálisnak mondható helyzetére. Megállapítja, hogy Szegeden ezenkivSl különleges kőről• mények egész tömege még súlyosabbá teszi a lakásviszonyokat A trianoni határok városunk gazdasági terűletét ketté metsző guíllotinja, az uj lakások serege, az uj intézmények helyén lerombolt lakások tömege, ezzel szemben az elenyészően Ramon Novarró legújabb filmje: Rang és szerelem péntektől a Korzóban. gyenge lakástermelés mellett • végveszélyt jelenti a tervezett felszabadítás. Elhatározza, hogy aggodalmának és tiltakozásának a m. kir. Népjóléti Miniszterhez küldendő táviratban ad kifejezést és annak bővebbi indokolását tartalmazó feliratot küld a Kormánynak. A feliratot megfelelő támogatás iránti kérelem kapcsán közli Szeged város három országgyűlési képviselőjével.« A határozati javaslatot az értekezlet egyhavtr gulag elfogadta, de kimondotta, hogy azonnal elküldi a tiltakozó táviratot a miniszterelnöknek, a város országgyfiL lési képviselőivel pedig levélben közli a határozatot^ de közli azt is, hogy Szegeden lényegesen sitr lyosabb a lakáshelyzet, mert az egyetemi épitkezésekkel kapcsolatban a város hatósága sok száz lakást lerombolt és az idehelyezett uj intézmények tisztviselői minden szabad lakást lefoglaltak maguknak. Szegedre helyezték a csongrádi borászati felügyelőséget, de a váróinak kell gondolkodni a hivatal elhelyezéiéről (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a város hatósága már hónapokkal ezelőtt lépéseket tett a csongrádi borászati felügyelőség Szegedre való áthelyezése érdekében. A tárgyalások először Szepessy József borászati felügyelővel indultak meg. Szepessy József közölte a polgármesterrel, hogy a felügyelőség áthelyezéséről csakis abban az esetben lehet szó, ha ahoz a földmüvelésügyi miniszter hozzájárul és ha a város gondoskodik a felügyelő számára megfelelő lakásról és hivatali helyiségről. A polgármester a város most épülő Szentgyörgy-uccai uj bérpalotájában jelölt ki lakást a borászati felügyelő és hivatali helyiséget a felügyelőség számra, azután pedig a város hatósága a földmüvelésügyi miniszterhez intézett felterjesztést, kérve a felügyelőség áthelyezését A földmüvelésügyi miniszter most értesítette a város hatóságát, hogy a csongrádi borászali felügyelőséget áthelyezi Szegedre, de a városnak kell gondoskodnia agy a hivatal, mint a borászati felügyelőség elhelyezéséről. A felügyelőség uj cime: »Szegedi m. kir. szőlészeti és borászati felügyelői, kerület» lesz, amelynek hatásköre Csongrád-, Bácsbodrog-, Békés- és Csanád-Arad-Torontál egyesitett vármegyék, valamint Szeged, Hódmezővásárhely és Baja városok területére terjed ki. A felügyelőség augusztus elsején kezdi meg működeisét Szegeden* Előkészületek a Társadalombiztosító szegedi kerületi választmányának választására Május 12-én és 13-án lesznek a választások (A Délmagyarország munkatársától.) Május 12-én és 13-án választjás meg az Országos Társadalombiztosító Intézet önkormányzati szerveit. Budapesten a közgyűlési tagokat választják meg. a vidéken pedig a kerületi választmányokat. A közgyűlés, amely az OTI legmagasabb forumjának tekinthető, 360 tagból áll, 180 munkaadóból és 180 munkavállalóból. A választások előkészítése már megindult és az érdekelt körökben már is előrehaladott stádiumban levő tárgyalások vannak, hogy a választásokon közös listával vegyenek részt. A rendelet ugyanis a munkaadókat is több kategóriába osztotta, amelyekben a nagyipartól kezdve a szabadfoglalkozásuakig minden munkakört felölelnek. Igy a 180 munkaadóból 77 helyet kap a nagyipar (az 50-nél több munkást foglalkoztató üzem), 24 helyet a középipar (20-tól 50 munkást foglalkoztató üzem), 31 helyet a kézműipar (20-tól lefelé), 6 helyet a nagykereskedelem, 12 helyet a kiskereskedelem, 9 helyet a háztartási munkaadók, 8 helyet a szabadfoglalkozásúak, 13 helyet az építőiparosok. Az egyes kategóriák Budapesten lajstromosan fognak szavazni. A főváros érdekképviseletei, mint a GyOSz, a Munkaadók Központja, az Országos Kézműves Testület, a Baross Szövetség, az IPOSz, az Országos Iparosegyesület, a szakmabeli képviseletek között a paktumos lista érdekében már hoszszafeb jdú «A% a A buda» pesti kereskedelmi szervezetek a maguk jelöltjei* ben már meg is egyeztek. Ezek a munkaadói szervek közös bizottságot választottak, amely felkérte a vidéki kamarákat, hogy velük a területi igényeket tárgyalja le. Természetesen ezekbe a tárgyalisokba a szegedi kereskedelmi és iparkamarát is bevonták és dr. Tonelli Sándor, a kamara főtitkára és dr. Cserzg Mihály segédtitkár tegnap Budapesten meg is állapodtak a közös bizottsággal abban az irányelvben, hogy a szegedi érdekeltségek a maguk tagjait maguk jelölik ki. Az erre vonatkozó tárgyalások is folyamatban vannak a Munkaadók Szövetsége, az Ipartestület, a Kereskedők Szövetsége és egyes vállalatok között. Annyi már bizonyos, hogy az OTI közgyűlésébe a Szegedi Kender fonógyár, a Magyar Kender és Lenipar, Szeged városa (mint a legnagyobb munkaadó) egy-egy képviselőjét jelölik. Ami már most a helgi választmányt illeti, a helyzet az, hogy Szeged város és Csongrádmegye területén 30 tagból, 15 munkaadóból és 15 munkavállalóból fog állani. A szegedi kerületi választmány 15 munkaadói helye kategóriák szerint « következőképen oszlik meg: Öt hely a gyáriparé, három a kozépíparé, három a kisiparé, kettő a kereskedőké, egy a sztf badfoglalkozásuaké és egy a háztartási alkalma*' ZOitaké,