Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-11 / 81. szám

SZEGEDz Sxerke*zld«6g: Somogyi ucca 3Z. L cm. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, h BlciönkönyvlAr Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 30». - Nyomda : Löw l-l pdf ucca 19. Telefon - 16-34. «»«»«» Csütörtök, 1929 április 11 oe© y V. évfolyam 62. szám MAKÓ: SzerketzlOtég é* kladóhlvalal r Irl ucca O. Telefon: 131. izim.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkeiztöséfl é« ltlndóhlvalftl: AndrASJy ucca 25. Telefon: 49 ízAm. «» «» « » « » «» ElOllzeté*! ara havonta 3-2U vidéken é» a lOvaroéban 3-60. kUlRSIdün 6-40 pengő. Egye* tzdm 16, vatAr« és Ünnepnap 24 fillér Wekerle a pénzügyi bizottságban bejelentette, hogy szó sem lehet a forgalmiadó eltörléséről Különvélemény a karlellek kérdéséhen Gaál Gaszton és Sándor Pál találkoztak a kartellek kérdésében. Együtt van az agrárizraus és a kereskedelem és követeli a gazdasági élet hatalmi szervezeteinek törvényhozási utón való megrendszabályozását. A mezőgazdának nem kellemes, ha a kartellek hatalmi szava a termelését megdrágítja, a kereskedő pedig különösen rossz konjunktura mellett nagyon erősen megérzi, hogy a neki diktált magas beszerzési árak amúgy is megszűkült forgalmát még jobban összezsugorítják. Azt is mondhatnám, hogy a kartellek olleni hangversenyben még az ipar egy része is kisérő zenét szolgáltat az agrárius és merkantilista primhegedüsöknek: a kézműipar, amely félgyártmányait közvetve, vagy közvetlenül a gyáraktól szerzi be, szintén hatósági beavatkozást kiván a kartellek dzsungeljében. Helyi vonatkozásban a szegedi kamarának is van egy határozata, amely a kartelltörvény elkészítését kívánja az érdekelt szakminisztériumoktól. Eszem ágában sincs, hogy védelmembe vegyem az egyes kartellek árpolitikáját, vagy száz százalékos lelkesedéssel üdvözöljem, ha egyes kartellek körletekre osztják be az országot és a szabad verseny kizárásával a vevőt arra kényszeritik, hogy csak egy gyárnak a termékét hatalmi szóval diktált áron vásárolja. Teljesen indokoltnak tartom a felzúdulást és érthetőnek tartom, ha követelik a minél szigorúbb kartelltörvény meghozatalát Az ilyen kívánság az általános felháborodás mellett lélektanilag nagyon könnyen érthető. Talán meg is lesz a kartelltörvény. Mégis nem hallgathatom el azt a gazdaságilag megalapozott meggyőződésemet, hogy akármilyen lesz a kartelltörvény, nem lehet eredménye és nem lesz hatása. Nagyon komoly és nagyon súlyos okaim vannak, hogy ezt ilyen kertelés nélkül kimondjam. Szét akarom tépni az illúzióknak a ködét, amely még gazdaságilag elég világosan látó embereknek a meglátásait is gyakran el szokta homályosítani. Az első okom, amivel ezt a meggyőződésemet alátámasztom, az, hogy mire a kívánságok törvénnyé formálódnak, a követelések radikálizmusa nagyon fel fog hígulni. Nincs az a bolond törvényhozó, aki minden kartellt egyszerűen betiltson. Mert igaz ugyan, hogy minden kariellnek szépítés nélküli lényege az» hogy a kötelékében egyesült vállalatok haszonszázalckát növelje, de ezt a célt az ipari kartell különböző eszközök alkalmazásával érheti el. Egyik oldalon megállapodást létesíthet a termelés racionalizálására, felesleges és magukat ki nem fizető gyártási ágak beszüntetésére, közös és olcsóbb tengerentúli beszerzésre stb. vonatkozólag, míg a másik oldalon megegyezhet egységes eladási kondíciók bevezetésére, a vevőkör rayonirozására, sőt egységes eladási iroda felállítására. Senki se mondhatja, hogy az olyan kartell, amely a termelés olcsóbbá tételét szolgálja, gazdaságilag elvetendő volna. Mondhatja ellenben azt, hogy vannak kétféle kartellek, olyanok, amelyek megenged hetök és olyanok, amelyeknek működése káros és beszüntetendő. Ha azonban ezt a megkülönböztetést megesszük, aminthogy, megteszi a kartelleknek Budapest, április 10. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután megkezdte a földadó, jövedelmi adó, vagyoni adó, kereseti adó, valamint a közadók kezelése módosításáról szóló javaslat részletes tárgyalását. Őrffy Imre előadó, Várnai Dániel, Wolff Károly, Neubauer Ferenc, Varga Gábor, Farkas Elemér, Rassag Károly felszólalásai után Wekerle Sándor pénzügyminiszter kifejtette, hogy a forgalmi adót nem tartja még a legádázabb ellenfele is, akkor a meghozandó törvény már csak általánosságban mozoghat és nem dolgozhat határozott, parancsoló jellegű paragrafusokkal. A törvény csak olyan intézkedéseket tartalmazhat, hogy feljelentés esetén ennek, vagy annak a hatóságnak kell majd vizsgálat és elbírálás tárgyává tenni, hogy a kartell milyen célokat szolgál. Ebben az esetben pedig a bizonyítás rugalmasságán múlik, hogy kiderüljön, hogy a vevő felé felállított kondíció és eladási iroda is csak a költségapasztást és a termelés racionálisabbá tételét szolgálta. A másik okom, amelyik szintén arra a meggyőződésre visz, hogy a meghozandó kartelltörvény nem lehet hatályos, az, hogy amilyen mértékben fogunk közeledni a meghozatala felé, abban a mértékben fog megenyhülni azok haragja, akik ma a kertelleket támadják- Erre van egy nagyon érdekes személyi jellegű bizonyítékom. Egy ur, tekintélyes nagy keres kedő, aki fel elkesülve Sándor Pál támadá*án.szintén dörgő hangon támadta a kartelleket, egy adott esetből kifolyólag levelet intézett hozzám, amely megvédelmezi az egyik kartellt. Ennek a kartellnek ő ugyanis az egyik főbizományosa. Egyik oldalon igy ütköznek össze az érdekek, amelyek a másik oldalon találkoznak. De már most tegyük fel, hogy meghozzák a kartelltörvényt és külföldi mintára kimondják, hogy minden kartellszerü megegyezést életbeléptetése előtt valamely arra kijelölendő hatóságnak be kell mutatni. Mi következik ebből? Az, hogy az ártatlan megállapodásokat irásba foglalják, bemutatják, iktatják, nyilvántartják, regisztrálják, az igazi kartellhatározmányokat pedig formális szerződési megállapodás nélkül egyszerűen éle'beléptetik. Hiszen tudjuk, hogy a gazdasági életben a legnagyobb döntő fontosságú megállapodásokat nem a széleskörű nyilvánosság ellenőrzése mellet^ hanem egészen bizalmas körben, zárt ajtók mellett hozzák meg. Vájjon lehet-e olyan igazságos adónemnek, de eltörlését az állami háztartás ésdekei még nem engedik meg. A' kormány törekszik a forgalmi adó enyhítésére, ami részben átalányozás utján történik, részben az adó elengedésével. Az adómentes létminimum 3 gyermek után 100 pengő, 4—6 gyermek után 200 pengő, 6 gyermeken felül 300 pengő emelkedéssel állapítandó meg. A bizottság a javaslatot elfogadta. törvényt elképzelni, amely három urnák megtiltja, hogy egymással fesztelen megbeszélést folytasson és lehet-e olyan törvényt hozni, amely megakadályozza, hogy három vállalat, szerződés és megállapodás nélkül egy ilyen fesztelen megbeszélés után egymástól függetlenül ugyan, de azonos elveket érvényesít-» sen üzletvitelében? A külföldi példák ezt mutatják. A legszi" goi-ubb kartelltörvénye az Egyesült Államoknak van, amely kimondotta a több államra kiterjedő és monopolisztikus jellegű trösztök feloszlatását. A törvény meghozatalát ott is a legszélesebb körökre kiterjedő felháborodás előzte meg. A törvényhozás engedett a közhangulat nyomásának. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Amerikában választott bíróságok vannak, amelyek jobban alá vannak vetvo a közvélemény áramlásainak, mint az életfogytiglan alkalmazott, független és el nem mozdítható európai birák. Ezek tehát Ítéleteik meghozatalánál is jobban alá vannak vetve a közvélemény nyomásának. És az eredmény? Az egész Unióra kiterjedő trösztök feloszlottak, létesült helyettük számtalan külön elnevezésű kisebb vállalat, amelyekről még a veretek is csiripelik, hogy a régi tröszt politikáját folytatják, a régi tröszt jogutódai, síit ők maga a régi tröszt, csak éppen uj formákba van öltöztetve. A trösztök és kartellek pedig a legszigorúbb kartelltörvény dacára sehol sem hatalmasabbak, mint éppen az Egyesült Államokban. Hat évvel ezelőtt Németország is megcsinálta a maga kartellelleues intézkedéseit »Verordnung gegen Missbrauch von wirtschaftlichen Machtstellungen« elnevezéssel. Már ez az elnevezés is nagyon jellemző. A rendelet elkerüli a tröszt vagy kartell szó használatát. A rendelet konoedálja, hogy lehetnek jó kartellek is. De éppen ezért a kartelleket be krll jelenteni. Be is jelentenek mindent, amit — akarnak. A kormány pedig érezve a kérdésnek rendkívül képyes voltát a saját rendeletét fl Bécs—budapesti utasrepülőgépnek Komáromban kényszerleszállást kellett végrehajtania Az utasokat nem érte baj (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) hogy a gépnek motorhiba következtében Kór A Légiforgalmi Társaság Bécs és Budapest móromban kényszerleszállást kellett végrehajr között közlekedő utasrepülőgépe szerdán este tanra. A kényszerleszállás sikerült, az utasonem érkezett meg Budapestre. A mátyásföldi kat nem érte baj, repülőállomás táviratot kapott Komáromból,