Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-09 / 79. szám

zenei lírája, hangfestése és átszellemült érzés­világa olyan hatalmas akkordokba csendült Hogy a mü nagy szellemi értéke megkapó hatá­sossággal szólt a közönséghez, abban nagy szere­pük volt a szólistáknak, különösen Főidényi szavalatának, aki átérzéssel, művésziesen tolmá­csolta a költeményeket. Nemkülönben volt ré­szese a nagy sikernek O. Hilbert Janka meleg, bensőséges éneke, behízelgő finom hangja és Kapossy kellemes, érces baritonja. Kőnig Pétert, aki a mü előadásában résztvevő dalárdákat és filharmonikusokat dirigálta, szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a hallgatóság. A tapsok azonban szóltak a költőnek, Juhász Gyu­lának is, aki egy szanatórium ablakából küldte gondolatait szeretelt, megénekelt Tiszája felé. A színházi iroda hirei A szezon legnagyobb vigjátéksikere: Ida regénye. Ezen a héten még kétszer szerepel a színház műsorán ez a páratlanul szellemes, mulatságos és derűs hangnlatu vígjáték, és pedig ma és csü­törtökön este. A Trowhadour. Szerda estére tűzte a szinUía műsorára Verdi világhírű operáját, a Troubadour-t A főszerepeket Szász Edith, Gaisler Lola, Szórád» Bihari, Arany, Keleti Erzsi és Veszély éneklik. Az előadást Fridi Frigyes vezényli. Nebántsvlrág* Pénteken premierbérletben eleve« niti fel a színház Hervé örökcltü, bűbájos muzsi­káju és romantikus témájú operettjét, a Nebünts­virágo-t. A címszerepet Dayka Margit játsza. A két férfi főszerepet Tolnay és Páger, a többi sze­repeket pedig Vágó, Herczeg, Veszely, Uti Giza és Rónai. A Nebántsvirág szombaton A. bérletbe« és vasárnap bérletszünetben kerül szinre. Délutáni előadások; Ma, kedden a Budapesti Belvárosi GyerekszűH pad utolsó vendégjátéka: Hófehérke és a hét törpe­Csütörtökön délután rendkívül mérsékelt hely« árakkal: Párisi diivat. Szombaton délután ifjúsági előadás: A tábornok« Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal: A esi­] kágói hercegnő. Sport Kőszegi Imre lemondott a Bástya budapesti képviselői tisztségéről (A Délmagyarország munkatársától.") Hét­főn délután nagy meglepetést keltett az a távirat, amelyet Kőszegi Imre a Bástya agi­lis és eredményes munkát kifejtő budapesti képviselője intézett a Bástya vezetőségéhez. — aki mint ismeretes, az őszi legnehezebb időkben vette át a Bástya budapesti képvise­letét és hosszú hónapokon keresztül sok nehéz helyzetet oldott meg a Bástya számára kedr vezően és eredményesen, — táviratban érte­sítette a Bástyát, hogy tekintettel a felmerült vitás kérdésekre, felajánlja a vezetőségnek lemondását. Értesülésünk szerint néhány hete bizonyos kérdéseket kivánt tisztázni, mivel azonban ezek most vasárnap sem történtek meg, hétfőn reggel elküldötte lemondó távira­tát. Alkalmunk volt Kőszegi Imrével beszélni, aki ezeket mondotta: — Bizonyos nehézségek merültek fel né­hány elintézésre váró kérdés tisztázásánál és én ezért, hogy a helyzetet a Bástya számára megkönnyítsem, ma reggel táviratban felaján­lottam lemondásomat. Jól informált helyről szerzett értesülésünk: szerint a legrövidebb idő alatt tisztázni fog­ják ezeket az ügyeket és a vezetőség nem fogja engedni, hogy az oly eredményesen dol­gozó Kőszegi Imre megváljon a Bástyától* hiszen a fent jelzett kérdéseket könnyen és kedvezően meg lehet oldani, A Bástya legyőzte a 33-asokaí és a bajnoki lista negyedik helyére ugrott 1929 'április ft S&in§ász és Müvéssztá-* Kőnig Péíer ünnepi hangversenye Kevés művésznek, alkotónak és pedagógusnak ada­tott meg, hogy a méltánylás és elismerés, a kor­társak szeretete, a tanítványok ragaszkodása olyan föltétlen meggyőződésből fakadó ünneplés­sel vegye körül, mint ahogy most Kőnig Péter­nek jutott ez osztályrészül, akit munkásságának 25 éves jubileuma alkalmából meghatóan impo­záns keretek között emelt karjaira, a hatóság, a közönség, a munkatársak és a zenebarátok nagy serege. És Kőnig Péter érdemesnek bizonyult a legnagyobb hódolatra, mert missziót töltött és tölt be mint alkotó és mint nevelő egyaránt Az ünneplések egyik pontja volt csupán a szín­házban megtartott díszhangverseny, amelyet Kőnig müveiből állított össze a Szegedi Dalárda. Résztvett a hangversenyen a város valamennyi dalárdája és a filharmonikus zenekar. A színház ünnepi esemény képét nyújtotta. A ,páholyokban a város és a hatóságok vezetői, a nézőtéren az ifjúság zsibongó tömege, meleg han­gulat, öröm, orkánszerü tapsok. Kőnig Pétert ki­vétel nélkül szerették, akik eljöttek és velük szí­nültig megtelt a színház. Az eredeti polifoniákkal átszőtt Trianoni dal után a közönség hangos óvációja között a színpad közepére lépett a jubiláns. Hófehér ha­jánál csak hófehér arca világított jobban és sze­me körül nedvesedő csillogás támadt. Az üdvözlők most előléptek szép sorjában, mindegyik kezében babérkoszorú örökzöldje, szimbóluma a hervad­hatatlanságnak, amely Kőnig Péter munkásságá­nak örök ifjúságát beszédesen jelképezi. A város közönsége és hatósága nevében köszöntötte vitéz Szabó Géza, aki ajándékul ígéretet hozott A város kiadja majd Kőnig egyik szerzeményét A zeneiskola részéről dr. Bel le Ferenc üdvözölte Kőniget és emlékiratot nyújtott át. Az egyházi zene nemes művelőjének Kapós sy Gyula lel­kész tolmácsolta jókívánságait. A Nemzeti Ze­nede bensőséges hangú levelét dr. Pávó Ferenc olvasta fel és átnyújtotta az intézet hatalmas koszorúját. Az Országos Magyar Dalosszövetség képviselőjének hatásos beszéde után a kecske­inéti városi zeneiskola kitűnő igazgatója, B o­don Pál lépett Kőnig elé és tolmácsolta'őszinte szerencsekivánatait, Schwarcz Béla a sze­gedi zsidó hitközség nevében szép szavakkal üd­vözölte orgonistáját, majd az evangélikus egyház érdemes papja, Kutas Kálmán mondott meg­hatóan poétikus beszédet A Dugonics-Társaságot dr. Tonelli Sándor képviselte szellemes és iro­dalmi nívón álló köszöntővel. Dr. Pálfy József a filharmonikusok koszorúját nyújtotta át és Kő­nig barátainak meglepetését, egy hatalmas mell­szobrot, amelyet ez alkalomból lepleztek !e. Fichtner Sándor egyszerű keresetlenséggel, »egy hajtársad« nevében hozta el a maga ajándékát Megjelent az ünneplők sorában a MANSz szó­noka, vitéz Lengyel Endre, az ifjúság szó­szólója, Tihanyi Bela. A Polgári Dalárda ne­vében dr. Vadász János, a református énekkar és egyházközség nevében Bakó László lelkész, majd a Visszhang, Hazánk és dohánygyáriak da­lárdájának képviselői járultak az ünnepelt elé. Mire az utolsó beszéd is elhangzott, megtelt a színpad szebbnél szebb koszorúkkal, ajándékok­kal és felzúgott a közönség hangos éljenzése, amely a maga köszöntésével, percekig zugó tap­sokkal adta legméltóbb befejezését az ünnep­lésnek. Az üdvözléseket kővető hangverseny Kőnig ze­neszerző övrjéből ismertetett meg néhány mü­vei. Elsősorban egy régebben irt Ünnepi nyi­tányát, amely melódikusságával, közvetlen és az ifjúság daloló kedvétől fesztelen egyszerűségé­vel váltott ki nagy hatást. A Könyörgés vallásos ének lágy és nemesen szárnyaló dallamvonalával nyújtott élvezetet. A mü szopránszólóját Chol­noky Margit énekelte. A Virrasztók éneke, Kőnig Péter és Juhász Gyula első dijjal jutal­mazott, vegyeskarra irt müve, a debreceni da­losversenynek kötött versenykara lesz. Kitűnő al­kotás, bonyolultan vezetett szólamok, amelyeket mint a repkény fut be a suhanó, itt-ott előre­törő dallam. A Szegedi Dalárda előadásában jól érvényesültek a mü szépségei. A műsor utolsó és legnagyszerűbb száma Kö­riig és Jnhász Tisza kantátéja volt Ez­zel a müvei költő és zeneszerző örökre beírták nevüket Szeged történetébe. Tömörkény költészete, Dankó dalai mellett Juhász és Kőnig Tisza-zsol­tára áll. Felejthetetlen élmény volt. Juhász Gyula, a Tisza szerelmes fiának legszebb versei közé tartozik e három, amelyeknek hangulatára Kőnig Amint vártuk, a Bástya vasárnap legyőzte a 33-asokat Nem ment könnyen ez a győze­lem, mert a budaiak erősen feljavuló csa­pata hatalmasan küzdött a neki drága két bajnoki pontért, de a Bástya az I. félidő­ben bebiztosított gólját, a Il-ik játékidőben nem engedte egyenlíteni. Az I. félidő a támadások jegyében^ a Il-ik pedig a védekezésében folyt le. Az atőbbi félidőben a védelem nagyszerű munkát vég­zett. Beneda egy tizenegyest is kifogott A meccs izgalmas volt és bár nem tartozott a legnivósabbak közé, az erőteljes, elszánt küz­delem igazi ligameccsé avatta. A győztes gólt Schwartz lőtte. Ezzel a győzelemmel a szegedi csapat ha­talmas ugrással felnyomutt a bajnoki lista ne­gyedik helyére, maga mögött hagyva a há­rom élcsapat kivételével az egész mezőnyt. Ez a helyezés meg is illeti a Bástyát, mert ha vannák is gyenge pontjai és napjai, az együttes kiforrott ligacsapat lett. A győzelem Szegeden nagy örömet keltett és a kora dél­után megérkező eredményt hatalmas ember­tömeg üdvözölte a Tisza előtt, Emmerling és Kronenberger: magyar válogatott Vasárnap, a 33-as győzelem után Főldessy szövetségi kapitány a Bástya két kiváló játé­kosát betette a Svájc ellen 14-én Bernben játszó válogatott csapatba. Ezzel ez a két játékos formailag is belépett a nagy magyar játékosok közé. A válogatott csapat egyébként a következő: Dénes — Fogl II., Emmerling — Borsányi, Kléber, Kronenberger — Ströck, Takács II., Turay, Toldi, Hirzer. Ausztria - Olaszország 3:0 (3:0) Az Európai Kupáért folyó harcban került szembe Bécsben a két válogatott. A mérkő­zés favoritjai az olaszok voltak. Meisl Hugó azonban olyan csapatot állított ki, amely nagy­szerű küzdelemben biztosan verte az olaszo­kat ötvenezer ember nézte végig a páratlanul izgalmas meccset és ünnepelte a győztes oszt­rák csapatot. Amatőrbajnoki eredmények UTC—Zrinyi-KAC 1:0 (1.-0). A Zrínyi gyen­ge csatársora vesztette el a mérkőzést KTK—KEAC 2:0 (1:0). A fölényben levő egyetemiek kapusa két könnyű labdát enge­dett be. CsAK—SzAK 2:1 (1:0). A SzAK tartalékos védelme nem tudott megküzdeni a lelkes csongrádiakkal. SzTK—MTK 3:1 (1:0). Biztos győzelem. MAK—Vasutas 3:2 (2:1). A Vasutas vasár­nap széteső együttes képét mutatta. Erősen javulni kell. Frankó Andord^""«^^ Dugonics-tér (Szegedi Napló ház) kaphstrt a felülmúlhatatlan hatású „Virágkrém".

Next

/
Thumbnails
Contents