Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-09 / 79. szám

1929 SpriTíS % OíXMAGYA'ífíTSSZAf? Egy 82 éves ember az első emeletről levetette magát az udvarra és halálra zúzta magát Borzalmas öngyilkosság a Bécsi-kőrúton (A Délmágyarótszög munkatársától.) Hét­főn délután borzalmas öngyilkosságot jelen­tettek a mentőknek. A Bécsi-körut 21. számú ház első emeletéről Trombach Ferenc 82 éves magánzó levetette magát az udvarra. Az agg életuntat dr. Jung Sándor tiszti orvos részesí­tette első segélyben, de Trombach a meutő­kocsiban meghalt Trombach Ferenc már régóta panaszkodott elviselhetetlen hosszúnak talált életére. Alko­holista is volt, de pénze nem igen tellett borra. Hozzátartozói el is tiltották az alkohol élvezésétől, amire a 82 éves öreg öngyilkos­ságra határozta el magát. Hétfőn délután a ház fü'Jgőfolyosójáról leve­tette magát az udvarra. A házbeliek már csak arra lettek figyelmesek, hogy Trombach Fe­renc összetört tagokkal feküdt az udvaron. Az öngyilkosságról azonnal értesítették a mentő­ket, majd a rendőrséget is. Segíteni nem le­hetett rajta, a mentőkocsiban kiszenvedett. Véres közelharc Temesváron kommunista munkások és rendőrök között Sortűz egy kommunista vezér holllesle miaíl — 280 emberi előirtottak a rendőrségre Temesvár, április 8. Fónagy János román kommunista vezér a toscanai fegyházban, ahol ötéves börtönbüntetését töltötte, meghalt. A kommunista vezér holttestét Temesvárra szál­lították, ahol a Munkásotthonban vörös ka­tafalkon ravatalozták fel. Vasárnap a tiszti főorvos megtekintette a holttestet és miután a hulla már oszladozni kezdett, elrendelte, hogy a kitűzött idő előtt temessék el Fónagyot. A kommunisták ellenkeztek, mire nagyobb rendőri készültség, majd katonaság jelent meg Sortűz dördült el, hárman súlyosan megse­besültek. A kommunisták erre elbarrikádoz­ták magukat, majd formális közelharc fej­lődött. A katonaság körülvette a Munkásott­hont, 120 férfit, 60 nőt és 100 fiatalkorút a rendőrségre kisértek. Temesváron nagy az iz­galom. A cenzúra egy napig nem engedte meg a veres zavargások közlését. Komplikációk nélkül sikerült Pollacsek tanár feltűnést keltő operációja Bálint professzor elhagyta betegágyát Budapest, április 8. Orvosi körökben nagy fel­tűnést keltett az a műtét, amit Pollacsek tanár Végzett Bálint professzoron. Bálint Rezső, az I. száma belgyógyászati klinika igazgatója, szomba­ton este életveszélyben forgott- Légzési nehézsé­gei támadtak, fuldokolni kezdett. A professzor hozzátartozói dr. Pollacsek Elemér egyetemi ma­gántanárt hivták a beteghez. Pollacsek látta, hogy csak a haladéktalan beavatkozás segíthet: gége­metszést kell végrehajtani. Arra már nem volt idő, hogy Bálint profesz­szort klinikára vagy szanatóriumba szállítsák, ezért Pollacsek Elemér az egyetlen rendelkezésére álló eszközzel, zsebkésével hajtotta végre a műtétet. A gégemetszés után, miután az igy keletkezett nyílásba dr. Pollacsek szivhallgatójának kettétöri felét illesztette be, a légzési zavarok azonnal meg­szűntek. Bálint tanárt a Pajor-szanatóriumba szál­lították, ahol befejezték a műtétet. Hétfőn a pro­fesszor szívműködése jó volt, közérzete annyira javnlt, hogy ágyát elhagyhatta és karosszékében foglalhatott helyett. „A(égy szegedi ment ki Spanyolországba és az is két pártra szakadt.. A szevillai különítmény beszámolója a tanácsülésen a spanyol erkölcsről, az aszfaltról, a borról, a cigarettáról és a nőkről (A Délmagyarország munkatársától.') A hétfői tanácsülésen jelentek meg hazaérkezésük után elő­ször a szegedi különítmény tagjai, akik Szeged városát képviselték a városok Szevillában ren­dezett nemzetközi kongresszusán. Az érdeklődés természetesen a messziről jött tanácsurak felé irányult és igy még csodálkozni sem lehet azon, hogy érdemleges ügyet alig tárgyalt a tanács. Az ülés tulajdonképen már tizenegy órakor be­fejeződött, az összes akták elintéződtek, de azért a tanács félegy óráig a legjobb hangulatban egyült­maradt és hallgatta Berzenczeg Domokos mű­szaki főtanácsos utitapasztalatait. A téma már az ülés legelején ott lógott a leve­gőben, amikor megjelent a tanácsteremben Fodor .lenő polgármesterhelyettes, dr. Tóth Béla fő­jegyző és Berzenczeg Domokos műszaki főtaná­csos. A negyedik argonauta már a csütörtöki tanácsülésen jelentkezett, de nagyon mérgesen tette ezt kijelentve, hogy az egész kirándulásnak alig volt valami értelme, utitanácsait nem fogadták meg és igg nem is láthattak semmit Spanyol­országból, legfeljebb a Bedeckert olvashatták, amiért viszont kár volt vállalkozni erre a nagy és felette költséges útra. Általában a jelek azt bizonyítják, hogy a szegedi külőnitméng tagjai között bizonyos ellentétek keletkeztek a kirándu­láson, mint ahogy két táborra oszlott a különit­fnéoy már az elindulás előtt. Ez az ellentét meg­érződött a hétfői »beszámolóm is, amibor a visz­szatértek csodálatos színes bőbeszédüségget mesélték el utikalandjaikat az itthon maradiak­nak. A szót Berzenczeg vitte, de dr. Tóth Béla főjegyző az érdekfeszítő előadást gyakran fűsze­rezte ellenzéki megjegyzéseivel. Például: — Spanyolországban feltűnően kevés aszfalt­burkolatot láttunk, — mondotta Berzenczey. — Éppen ellenkezőlegI — jelentett be ellen­véleményt Tóth Béla. — Nagyon sok az aszfaltl — Látjátok gyerekek — békitette őket a kö­vetkeztetések levonásával a polgármester —, mind a ketten kinn voltatok, mind a ketten ugyan­azt néztétek meg és mégis mind a ketten mást láttatok... A tanács egyik-másik tagja a spanyol erköl­csökre volt kíváncsi. Berzenczey erről is tudott cgyetmást. Elmondotta, hogy a spangol nők a világ legerkölcsösebb hölgyei. Az erkölcs ott év­százados tradíciókon nyugszik és ezekből a tra­díciókból nem engednek. Uri asszonyt, vagy leányt az uccán alig lehet látni, ha lehet is, akkor is csak kísérővel. A spanyol nők egész életüket oda­haza töltik és csak a templomba járnak kísérővel. A kávéházakban nagy az élet, de nagyon meg­bámulják azt a jobban öltözött idegenC aki beül egy ilyen kétes elemekkel zsúfolt szemetes, füs­tös lokálba. A spanyol urak klubbokban élnek. kávéházba ticffls járnak., v " Mi volt ? Mi van 1 Mi lesz ? Erre felel Szakáll a viléghirtt grafológus a Belvárosi Moziban április 14 én vasárnap délelőtt fél 11 órai előadásán J — Mindenki a saját szakmájából látott valamit, szakította félbe az elbeszélőt a polgármester —• Berzenczey az aszfaltot tanulmányozta, Fodor Jenő pedig a borokat. — Hát bizony nagyon jó borok teremnek oda­kinn — szólt bele a vitába Fodor Jenő —, csak jóval drágábbak, mint a mi boraink. Berzenczeynek még a cigarettákra volt panasza. Elmondotta, hogy naggon rosszak a spanyol ciga­retták, dohányuk fekete és büdös. A külföldi cigaretta pedig nagyon drága. Az egyiptomi és az angol különlegességek drágábbak, mint idehaza. — Olcsóbbak! — állapította meg Tóth Béla. — Ejnye, gyerekek — békített ismét a polgár­mester —, négy magyar ment ki Spanyolországba és az is két pártra szakadt. Beszélt Berzenczey az építkezésekről is. Elmon­dotta, hogy most nagyarányú építkezés folyik az egész országban, de a háború előtt évszázadokig nem volt nyoma sem az építkezésnek. Ami szép, műalkotás van Spanyolhonban, az mind az ame­rikai harácsolások idejéből való. Azután ismét az erkölcsökről beszélt. Elme­sélte, hogy a kongresszuson résztvett Alexandria polgármestere fiatal, arab feleségével is. A na­gyon csinos asszonyka modern, európai, sőt pá­risi divat szerint öltözködött, alig térdig érő szok­nya volt rajta. Igy ment végig egyszer kísérő nélkül Szevilla főuccáján. Egy termetes asszony­ság nagy patáliát csapott, amikor meglátta és rend­őröket hivatott, hogy kisérjék be és büntessék me# szeméremelleni kihágás cimén, mert a térde Ári-» látszik. Az asszony kétségbeesetten tiltakozott, pe. dig a rendőrök már közrefogták, hogy bevigyék!. Nagynehezen megértette velük, hogy a kongressz'is egyik résztvevője és mint ilyen, divat dolgában is mentelmi jogot élvez. Igy aztán nem a rendőr­ségre kisérték, hanem a szállóba, ahol megér­ték, hogy máskor valamivel hosszahb szoknyát húzzon, ha a kellemetlenségeket el akaiya kerülni. Beszélt volna még többet is Berzenczey "Domo­kos, de a polgármester félegykor felfüggesztette az ülést azzal, hogy majd a legközelebbi tanács­ülésen folytathatjuk a beszámolót. Törvényesen védlegyeiett fi garant&Uan megbízható mlnOlégll 'J „saját kikészítésű pamut kelengye vásznaink" országos bevezetésére szállítunk fogyasztók részére 23 méteres végeiben, postán, bérmentve, utánvéttel, P 1*45 méterenként B133 A men nem felelőért a pénzt vissza küldjflk. Mautner Vászonáru Lerakat Budopeíl, VL, Révay u. 1. Utolsó hét az osztStasorslegyek vételére, mert I. húzás már április 12—15-én. Azonnal válasszon az alanti sorozatos szerencseszámokból: 12797 12798 12799 18001 18002 18003 18024 18025 18026 80263 80264 80265 Ezen sorsjegyek egyenkint is kaphatók Pető Ernő föárusíténál Szeged, Széchenyi tér 3.

Next

/
Thumbnails
Contents