Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-09 / 79. szám

T Előfizetési Ara havonta 3-20 vidéken é» a lOvároaban 3-an, kUlfUlditn 0-40 pengő, egyet szám lö, vaaAr- és Ünnepnap 24 ilUéí SZEGED: Srerkesztőíég: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 13-33. - Sladóhlvntnl, kOIc*ank»nyv(Ar és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. — Nyomda : Löw Lipót ucca 19. Telefon • 16-34. «>»«»«>» Kedd, 1929 április 9 V. évfolyam jSO. szám MAKÓ : SzerketzWtég és kladóhlvalal: Url ucca 6. Telefon: 131. >zám.« » « » « * HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és klodóhlvnlnl: Andrésay ucca 23. Telefon: 49 szóm. « » « » « » « » « » 9 vagyonbukott 36.000 pengője Egy nagy szegedi iparvállalat a napokban inegkérfce maga ellen a kényszeregyességi eljárást. Ezt a kérelmet s ennek a kérelemnek előzményeit többféle szempontból tárgyalták már és tárgyalják állandóan. Van azonban a kérdésnek olyan vonatkozása is, mely gyökerében az egész kényszeregyességi intézménynyel összefügg. Az iparvállalat, amelyik fizetéseit beszüntette s amelyik maga jelentette be fizetésképtelenségét, a fizetésképtelenségét bejelentőkérvényre négyezer pengő értékű, bélyeget rótt le A kényszeregyességi eljárást szabályozó rendelet szerint harminckétezer pengőt lesz köteles letenni a négyezer pengős bélyegilleték lerovása után, még pedig tizenhatezer pengőt illetékre s tizenhatezer pengőt az eljárás költségeire. A fizetésképtelen iparvállalatnak tehát harminchatezer pengőbe kerül nem a kényszeregyesség, hanem a kényszeregyességnek megkísérlése. Nem vagyunk beavatottak az iparvállalat helső ügyeibe s azért nem tudjuk, hogy harminchatezer pengő olyan feszeget reprezentál-e, amelyik, ha átmenetileg is, de biztosítani tudta volna, vagy biztosítani tudná az iparvállalat termelését. Harminchatezer pengő nem ehez az iparvállalathoz, de általában az iparvállalatokhoz viszonyítva olyan tekintélyes összeg, ami egy szerényebb mértékű uj ipari vállalat megszervezésére és elindítására elég szokott lenni, l'entartható-e ilyen körülmények között az az állapot, türhető-e a törvényes szabályozásnak az a módja, amelyik a fizetésképtelenné vált s exisztenciájáért, fientmaradásáért küzködő vállalat romjaiból először harminchatezer pengőt kiemel illetékre és költségre s csak azután engedi meg, hogy a törvényes szanálási akció kezdetét vegye. A hitelezők számolnak azzal, hogy köVeteléí> ük egy részét elveszítik. A kényszeregyességi eljárásnak egyik alapgondolata az, hogy a hitelezők kikényszeríthető áldozatával tartsák életben az önhibáján kivül fizetésképtelenné vált gazdasági egyedet. A példák azt mutatják, hogy a hitelezők soha nem tiltakoztak a rájuk erőszakolt áldozatok viselése ellen s mindig vonakodás nélkül járultak ahoz hozzá, hogy a fizetési zavarokkal küzködő talpra tudjon állni. Ha azonban az államhatalom a méltánylást érdemlő gazdasági egyedek érdekében ilyen áldozatokat követelhet meg a hitelezőktől, milyen jogcímen szabja meg illetékeit olyan mértékben, hogy azok sok esetben az utolsó tőrdöfést jelenük egy gazdasági tevékenység számára? Nem tartható fenn tovább az az állapot, mely csupán a kényszeregyességi eljárás kéréséért négyezer pengőt fizettet le azzal, aki kénytelen üzemét beszüntetni, kénytelen hitelezőivel alkudozni s sok esetben kénytelen berendezését és áruraktárát is áruba bocsátani csak azért, hogy maradék kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Az államhatalom nem állhat oda a roskadozó és bukdácsoló vállalat mellé, hogy az áldozatokra kényszeritett s a követelésüket elveszítő hitelezők elől kic miijén először négyezer pengőt bélyegben, azután tizenhatezer pengőt illetékben, (nem is szólva ax eljárás költségeinek fedezetéül követvlt másik tizenhatezer pengőről). Normális körülmények között nem a kőiadósnak, hanem a hitelezőknek és sok tekintetben a közérdeknek követelménye, hogy a fizetésképtelen vállalat talpra tudjon állni. A közérdek képviselői sem nézhetik tétlenül, hogy a szemük láttára, hogyan bukik el egy ötszáz munkást és vagy husz tisztviselőt foglalkoztató vállalat. A kibontakozásra irányuló tárgyalásoknak csak a legulolsósorban céljuk az, hogy az iparvállalat tulajdonosain segítsen. A munkásokon kell segíteni, a munka fentartásánák feltételeit kell megteremteni, a tisztviselő sorsát kell a vállalat fentartásával biztosítani, azzal kell törődni, hogy a hitelezők pénzükhöz jussanak, mert a gazdasági élet stabilizáció ja nem bir ki ilyen veszteséges megrendüléseket, de hogy a vállalat tulajdonosai megtarthaíják-e a vállalatot, vagy kénytelenek lesznek-e másoknak átadni az egész vállalatot, az nekik privát szerencséjük, vagy privát katasztrófájuk. Ez a körülmény a közérdeket mindenesetre a legutolsósorban érdekli. De akkor, amikor arról van sző, hogy ötszáz munkás elveszítheti munkaalkalmát s munkaalkalmával kenyerét, amikor az a felad atv hogy a munkanélküli magántisztviselők számát nem szabad és nem is lehet már szaporítani, amikor a hitelezők jogos igényeinek kielégítéséről tárgyalnak s komoly feladat az is, hogy az országba tőkét hozó idegen érdekeltség csalódva és kifosztva ne vonuljon vissza, akkor az illetékhivatal nem állhat oda gazdagodni a romokból és pecsenyét sütni a parázson. Harminchatezer pengőt követelni a kényszeregyességi eljárás megindításáért, — ez majdnem annyit jelent, mint céltalanná tenni a kényszeregyességi eljárást Akkor már sokkal őszintébb és sokkal egyszerűbb eljárás a csőd. S hogy a törvényes szabályozás nem áll nyomban a csődnyitás mellé, annak nem lehet az az oka, hogy a csőd illetékei hasonlíthatatlanul alacsonyabbak, mint a kényszeregyességi eljárásé. Nem lesz megegyezés az optánspörben ? A román delegátus visszautazott Bécsbe (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bukarestből jelentik: Porrupiu szenátor, az optánspörben tárgyaló román delegáció helyettes vezetője visszautazott Bécsbe és magával vitte a román kormány válaszát a legutóbbi magyar javaslatokra. A román választ többórás értekezleten szövegezték meg, amelyen jelen volt Maniu miniszterelnökön kivül Vajda-Vojvoda belügyminiszter, a pénzügyminiszter és két államtitkár. Az Adeverul szerint beavatott bukaresti körök a helyzetet pesszimisztikusan ítélik meg és nem tartják valószínűnek, hogy közeli megJegyezés jönne létre« Rothermere levelet irt a budapesti polgármesternek és bejelentette, hogy Budapestre jön Budapest, április 8. Ma délben Rothermere lordtól a kővetkező levél érkezett Sipőcz Jenő polgármesterhez: — Hálás köszönetet kell mondanom önnek azért a megértő támogatásért, amelyet aziránt a javaslatom iránt tauusitott, hogy szobor álittassék az elhunyt Rákosi Jenőnek és azért a szives segítségért, amelyet e terv kivitelénél a székesfőváros tanácsa és más tényezők nyújtottak. Köszönetet mondok azért a magatartásért, amelynek következtében a munkálatok olyan elismerésreméltó keretek között megindultak. Igaz örömmel gondolok vissza az Ön londoni látogatására és bízvást számitok arra, hogy a nem nagyon távoli jövőben alkalmam lesz önt városában meglátogatni. Kész hive Roíhermere lord. Rothermere lord, mint ismeretes, első cikkének megirása előtt már járt nálunk, a Rothet* mere-akció megindulása óta azonban személyesen még nem látogathatta meg hazánkat, csak fiát küldte el az elmúlt nyáron, A Magyar Revíziós Liga elnöki tanácsa hétfőn délután Sebess Dénes ny. államtitkár elnökletével ülést tartott. Az ügyvezetőelnök ismertette Rothermere lordnak Herczeg Ferenezhez intézett levelét, melyről megállapította^ hogy a levél minden félreértést tisztázott. Dr. F.Cfchardt Tibor ügyvezető-alelnök a lorddal történt tárgyalásai alapján örömmel állapította meg, hogy a liga vezetősége és a lord közt nincs semmi nézeteltérés. A lord igen nagyra értékeli Heri,-zeg Ferencnek a revízió érdekében kifejtett működését és nagy súlyt helyez arra, hogy ezt a munkáját továbbra is folytassa. Sebess Dénes javasolja, hogy az elnöki tanács kérje fel Herczeg Ferencet az elnöki tisztség továbbviselésére. Túlnyomóan száraz idő várható Budapest, április 8. Az elmúlt éjjel az országban sok helyen volt fagy, leginkább a keleti részeken. Debrecenben —3 fokot mértek. Kedden már kissé enyhébbre fordult az idő. Kivétel ez alól Svájc, ahol napok óta hőfuváisok dúlnak. Nálunk most már várható a szél gyengülése és általában az idő felmelegedése. A Meteorológiai Intézel jelenti este 10 órakor: Az idő a kontinensen változó felhőzet mellett csendes és túlnyomóan «áras*, nyugaton & déten cnyto» és?a-s