Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-07 / 78. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1929 április 7. Elekírifikálni kell a városi vízmüvei! A véros nem csinálhat konkurrenciát a majdan tulajdonába kerülő villanytelepnek Az orvosegyetem is követeli az eieklrifikáiást, amelynek berendezése 55 ezer pengőbe kerülne Ismét napirendre került, mint ismeretes, Sa városi vízmüvek elektrifikálásának kérdése !es pedig a belügyminiszter utasítására. A •város tanácsa, de a közgyűlés is, kissé könynyedén eiklott el annak idején e fontos kérdés felett, amely a belügyminiszter szerint nagyon is megfontolandó. Megfontolandó különösen azért, mert a vizmfitelep mai felszerelése elavult és egyáltalán nem felel meg rendeltetésének, illetőleg nem képes a város fokozatosan fejlődő vízszükségletét ellátni. ke megfontolandó abból a szempontból is, hogy szabad-e ma, amikor az egész világ elektrifikálja nemcsak üzemeit, hanem vasutait is, amikor a szénellátás egyre nehezebb lés drágább, szabad-e a városnak a kínálkozó kedvező alkalmat elszalasztani? Volna még egy érv az elektrifikálás mellett, illetőleg a gőzüzem ellen, de ez speciálisan szegedi vonatkozású, nem is döntő erejű, mégis megemlítjük. Ez az az ádáz harc, amely a szénbeszerzés körül évek óta folyik és amely már a biróságot is foglalkoztatta. A tanács, illetőleg a közgyűlés a városi mérnökség véleménye alapján utasította el az elektrifikálás tervét. Ez a vélemény odakonkludált, hogy a gőzüzem megbízhatóbb, mint a villamosüzem és olcsóbb is. Ezt a véleményt azonban megdöntik más szakvélemények, amelyek ugy üzembiztonság, mint üzemköltség szempontjából előnyösebbnek tartják a villamos üzemel. A Yizmütelep jelenlegi berendezése — mint már mondottuk — egyrészt elavult, másrészt bővítésre szorul. Az egyik kazán teljesen hasznavehetetlen és azt a legrövidebb idő alalt ki kellene egy nagyobbal és modernebbel cserélni, ami nem kevesebb, mint 120.000 pengő költséggel jár. De ha beépitik az uj gőzkazánt, ki kell bőviteni a kéményt is, illetőleg ujat, sokkal magasabbat és öblöscbbet kellene építeni, füstemészlő készülékkel, ami ujabb 34 »zer pengő költséget jelentene. Szóval a gőzüzem további fenntartása nem kevesebb, mint 154.000 pengő befektetést Igényelne, tiem szólva arról, hogy a szakértők megállapítása szerint a vizmütelep gőzüzemű felszerelésének üzemköltsége nemhogy olcsóbb lenne, hanem mintegy évi 2000 pengővel drágább, mint az elektrifikált üzemé. I>e esetleg mindezek a szempontok mellőzhetők lennének, ha nem lenne a gőzüzem lentartásának olyan óriási hátránya, amely «úgyszólván leheletlenné teszi azt. Ez pedig egy leküzdhetetlen akadály, amely előtt minden ellenérvnek el kell hallgatni. A vízmüvek gázüzemének füstje, szemete és pora veszélyezteti a klinikák zavartalan működését és a betegek gyógyulását. Ezt természetesen nem mi állapoiottuk meg, nem is a gázgyár, az üzletileg érdekelt fél, hanem az egyetem orvosi kara. A sebészeti klinika, valamint a köziegészségtani intézet már régebben beadványt intéztek a város tanácsához, amelyben a vizmütelep elektril'ikálását kérték, mert a füst, az egész környéket elárasztó korom, bűz és por veszélyezteti a betegek állapotát és a gyógykezelés sikerét. Ezzel a megállapítással nem lehet szembeszállni, mert kétségtelenül igaz és ha a betegek állapotára nézve veszedelmet jelent, akkor természetesen minden más szempont megdől. Nem sokat változtatna a helyzeten, ha a tanács füstemésztő készüléket szereltetne fel a kéméuyre, mert ez a készülék nem emészli meg 100 százalékig a füstöt és ezenfelül a bűz mindenképen megmaradna. És nem lenne ezzel a por veszedelme sem elhárítva, mert a szén ide-oda szállítása, tárolása, az udvaron való kezelése és fuvarozása közben a por tovább képződnék, szállna a levegőben»., nemkölönbeó aa elégett szén salakjának hamuját változatlanul hordaná a szél a szomszédos klinikákra. Másik, ugyancsak nagyon megszívlelendő körülmény az elektrifikálás mellett, hogy a helyzet mai állása szerint a gázgyár és villamtelep két év múlva a város tulajdonába megy át. Nagyon furcsa világításba helyezné a megváltás ügyét, ha a tanács a megváltást azzal akarná előkészíteni, hogy — mellőzné egy nagy városi üzem elektrifikálását. Miután ekkora rövidlátást még sem tudunk feltételezni a hatóságról, azt kell hinnünk, hogy suba alatt már el is van intézve a gázgyár meglváltásának ügye és pedig — negatív formában. És itt kezd derengeni, hogy tulajdonképen miért is akarja a belügyminiszter még egyszer megfontoltatni a várossal ezt az ügyet Nem uj dolog, mi is irtunk már róla ismételten, hogy a kereskedelmügyi minisztériumban készül az uj elektrifikálási törvény, amely az első lépés lesz az elektromosság államosítása felé. Állítólag nem is nagyon távoli idő kérdése, hogy az ország minden villanytelepe az állam tulajdonába megy át. Tiz éven belül elkészül a már épülőben levő három villamos centrálé és azzal megszűnik minden kisebb villamtelep működése. A nagyobbakat pedig, mint tartaléktelepeket állami kezelésbe fogják venni, miután a három centrálé ellátja az egész ország áramszükségletét, sőt az államvasutak elektrifikálásához is elég áramot termel. A szakértői vélemény szerint a gőzüzem üzembiztonság szempontjából megbízhatóbb, mint a villamos, ami a vízmüveknél első sorban veendő figyelembe. E fölött nem lehet vitatkozni, mert az üzembiztonság a lakosság biztonságát, a vízellátás zavartalanságát jelenti. Ez tisztára szakkérdés, amelynek elbírálásánál sem érdemi, sem financiális szempontok nem jöhetnek figyelembe. Erre vonatkozólag azonban a légszeszgyár azt mondja, hogy olyan helyzetet teremt, amely az üzemzavarnak még a lehetőségét is kizárja. Olyan hálózatot akar ugyanis létesíteni, amely bárom kábelen, három különféle irányból szolgáltathatja az áramol a vizmütelepnek. Az egyik kábel megvan, amely ma is szolgáttatja a telep világítási áramát, a másik az MEGERKEZTEK Gft gyártmányú kötöttáru különlegességek mellények, fumperek, pulloverek és kabátok^ A. tavaszi 6628 divat újdonságai rendkívüli olcsó árakon Pollák Testvéreknél Széchenyi tér és Csekonics ucca G. F. B. gyártmányok gyári lerakate mm OPERD ZONGORATEREM Budapest. VI.. Hálós ucca 16. Világmárkás zongorák éskoncertpianinók 1000 pengfitöl vásárolhatok előnyős részletfizetésre is. B.6 Tisztviselőknek nagy kedvezmény. egyetemi klinikák kábele, amely teljesen különálló és amely szintén bekapcsolható a vizmütelep kábelébe. Végül pedig különálló kábele van az utászlaktanyának, amelyet a vizmütelep elektrifikálása esetén egy ujabb kábel beiktatásával összeköttetésbe hozna a gázgyár a -vizmüteleppel. Ilyen óvintézkedések mellett a szakértők szerint teljesen ki van zárva, hogy a vizmütelepen valaha üzemzavar álljon elő az áramszolgáltatás miatt. Hogy azonban az elektromos üsem minden különösebb preventív tartalékhálózat nélkül is üzembiztos, arra nézve meglehetősen megbízható bizonyíték az, hogy a városok egymásután rendezik be vizmütelepeiket villamos hajtóerőre. A belügyminisztérium az összes vizmütelepektől jelentést kért az üzemek biztonsága szempontjából eddigi tapasztalataik alapján és ezek mind válaszoltak is és pedig a következőképen: Debrecen vizmütelepe villamos hajtóüzemre épült és tartalékul semmiféle más erőforrás nem áll rendelkezésére. Üzemzavar egyáltalán nem fordult elő, annak ellenére, hogy a vizmütelep a város perifériájától távol, az áramfejlesztőteleptől hat kilométernyire Van. Eger egy év előtt elektrifikálta vizmütelepét. Tartalékhajtóereje van, de az is villamoshajtóerő. Üzemzavar eddig nem fordult elő. Gyöngyös vizmütelepét 1927 tavaszán elektrifikálta. Tartalékhajlóereje ugyancsak elektromos áram. Üzemzavar az. elektrifikálás óta nem fordult elő. Győr vizmütelepe 1901 óta van elektrifikálva. Tartalékképen meghagyták a régi gőzszivattyut. Beszereztek még tartalékul egy Dieselmotorral hajtolt szivattyút, de ezek már nem felelnek meg rendeltetésüknek, mert a vízfogyasztás erősen fokozódott, ugy, hogy ma kizárólag villamosságra van bazirozva a vizmütelep. Üzemzavar az áramszolgáltatásból kifolyóan még nem fordult elő, Nagykanizsa vizmüve 1920 óta van elektrifikálva és hajtóerőtartaléka egyáltalán nincs. Üzemzavar az áramszolgáltatás következtében kilenc év alatt nem fordult elő. Miskolc vizmütelepe 1912 óta elektrifikálva van. Tartaléka ugyancsak villamoshajtőerő. Üzemzavar eddig soha elő nem fordult. Szombathely vizmütelepe 1898 óta van vil-j lamositva. Tartalékul egy benzinmotor szolgál, amely azonban a szükségletnek csak 40 százalékát tudná pótolni. Harminc év alatt az áramszolgáltatás hiánya miatt lényegesebb üzemzavar nem volt. Veszprém vízmüvét 1924-ben elektrifikálták. Tartalékul megtartották a régi gőzgépfelszerelést, ez azonban már annyira elavult, hogy nem lenne képes a vízellátást biztosítani. Üzembehelyezésre nem is került az elektrifikálás óta sor, mert üzemzavar sohasem fordult elő. Elektrifikálva van még Újpest, Szekszárd, Esztergom, Szolnok és Kaposvár vizmütelepe és ezekben jórészt semmiféle tartalékhajtőerő nem áll rendelkezésre A beérkezett információk szerint sehol sem fordult elő üzemzavar. Megemlíthetjük még a pozsonyi vizmütelepet, amelyet 1911-ben, miután amugyis bőviteni kellett, elektrifikálták. A villamoslelcp a vizsmüvektől öt kilométernyi távolságra fekszik és még sem fordult elő egyetlen esetben sem üzemzavar. A villamosítás, illetőleg az üzembiztonság mellett szól kétségtelenül az is, hogy Budapest vízmüveinek elektrifikálása — éppen ezen a héten volt a lapokban olvasható — szintén folyamatban van és a budapesti közgyűlés 15 millió pengői irányzott elő erre a célra. rHa tefoáJL üzembiztosnak tartják és annak