Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-30 / 97. szám

T929 április 30. DftT.MAGYAKOIíSZAG 3 Bz ügyészség rendeletére kiegészítik a nyomozást a Kossuth Lajos-sugárut! véres események ügyében Miért mászott be Tóth Benjámin a Fuchs-vendéglö udvarába ? '(A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország vasárnapi számában részle­tesen beszámolt arról, hogy Fuchs Antal Kossuth Lajos-sugáruti vendéglős pénteken éj­szaka abban a hiszemben, hogy udvarában tolvajok járnak, riasztó lövést adott le. A •aktában lett lövés az udvar egyik akácfáján elrejtőzött Tóth Benjámin tüzérkatonát találta, aki leugrott a fáról, néhány lépést még tett az udvarban, majd összeesett. Nemsokára rá is akadtak Tóth Benjáminra, akinek akkor már a száján és orrán folyt a vér. Felnyalá­bolták és bevitték a vendéglő konyhájába, de segíteni már nem lehetett rajta, néhány perc múlva elvérzett. A vaktában leadott lövés a sziv ütőerét fúrta át Az azonnal megindult rendőri nyomozás so­rán a helyszíni szemle és a tanuk kihallga­tása után megállapították, hogy tragikus véletlen okozta a vég­zetes szerencsétlenségei Ss Fuchs Antalt szándékosság nem terheli. Balassi Sándor egyházgondnok igazolta, hogy Fuchs felfelé irányított lövést adott le, anél­kül, hogy láthatta volna, hogy a fa tetején valaki meghúzódott A tragikus sorsú tüzér holttestét vasár­nap délelőtt a vizsgálóbíró jelenlétében bon­colta fel dr. Ács Sándor törvényszéki orvos. A boncolás során is megállapították, hogy a lövés alulról felfelé hatolt be a testbe. A golyót meg is találták a mellüregben. A rendőrség a nyomozásról felvett jegy­zőkönyveket hétfőn délelőtt átküldte az ügyész. (A Délmagyarország munkatársától.) A hétfői tanácsülésen foglalkozott a tanács a vízdíjak behajtásának kérdésével, mert — mint arról a Délmagyarország már részletesen beszámolt — a legutóbb kiadott lakásrendelet a közüzemi dijakat, igy a vízdíjakat is a la­kókra hárítja át. A Délmagyarország szom­bati számában közöltük dr. Csonka Miklós adóügyi tanácsnok nyilatkozatát, amelynek lé­nyege az volt, hogy a lakásrendelet következ­tében életbe lép ismét a város régi vizdíjsza­bályrendelete, tehát a vizdijat ezután nem a háziurak, hanem a lakók fizetik. A lakás­rendelet azonban csak a kötött lakásokra vo­natkozik, azokban a lakásokban, amelyeknek bérét a házigazdák szabadon, tehát korlá­tozás nélkül állapíthatták meg, az eddigi rend­szer marad továbbra is életben. A hétfői tanácsülésen kiderült, hogy Csonka tanácsnok szombati nyilatkozata nem minden, ben felel meg a körülményeknek. A leglénye­gesebb eltérés a szabad lakások vizdifa körül van, mert a tanács ezekben is a la­kótól szándékozik május elsejétől kezdve be­szedni a külön vízdíjakat Csonka tanácsnok ismertette a tanácsülésen ?z uj lakásrendelet szakaszait, amelyek ki­mondják, hogy május elsejétől kezdve a köz­üzemi dijak közvetlenül a lakókat terhelik, a házigazdák tehát megtarthatják teljes egészé­ben azt az összeget, amelyet a legutóbbi la­kásrendelet megállapított és ebből közüzemi dijakra egyetlen fillért sem kell fizetniök. A rendelet ugyanis kimondja, hogy azokban a városokban, amelyekben 1917 novemberében már volt érvényes vizdijszabályrendelet, az most ismét életbelép. A városi szabályrendelet értelmében pedig a magasnyomású vízvezeték körzetében minden olyan lakás bére után, amelybe be. van vezetve a víz. négy százalék, ségre, ahol dr. Szarvas János ügyész, az Ügy referense, a nyomozati és kihallgatási jegyző­könyveket azonnal áttanulmányozta. Délelőtt tizenegy óra bor dr. Szarvas ügyész átment a rendőrségre, ahol dr. Borbola Jenő rendőr­tanácsossal beható tanácskozásokat folytatott A tanácskozások eredményeképen az ügyészség rendelkezésére a már beleíezett rendőri nyomo­zást kiegészítik. A nyomozás ugyanis több körülményt tisz­tázatlanul hagyott Nincsen megnyugtató mó­don tisztázva, hogy az elhaltat milyen helyzet­ben érte a lövés. Nincs adat Tóth Benjá­min előéletére vonatkozóan sem. Válasz nél­kül maradt az a kérdés is, hogy Tóth Benfámfn milyen szándék­kal mászott be Fuchsék udva­rába. Tóth Benjámin tüzéren ugyanis ünneplő, zsi­nóros zubbony volt, erősen kiálló sarkan­tyúkkal és igy teljesen valószínűtlen az a feltevés, hogy d tüzér tyuktolvajlásí szándékkal má< szőtt át a kerítésen. Tóth Benjámin egészen más okokból Hatolt be az udvarba és erre kell választ adni a kiegészített rendőri nyomozásnak. Ezenkívül sok más apróbb körülmény vár tisztázásra. A jelek szerint a keddi napon véglegesen tisztázzák a tragikus szerencsétlenség háthe­rét és részleteit. üzlethelyiség után pedig egy százalék fize­tendő vízdíj címén. A vizdijat a lakó terhére irja elő az adóhivatal és a háztulajdonos csak akkor szavatol érte, ha a dij a lakón nem hajtható be. Mivel azonban a lakbér­rendelet és a városi szabályrendelet között mutatkoznak kisebb ellentétek, Csonka ta­nácsnok azt javasolta, hogy a tanács terjessze i a kérdést a jogügyi bizottság elé és a sza­bályrendelet módosítására vonatkozó javasla­tot már a májusi közgyűléssel tárgyaltassa le. Csonka tanácsnok javaslatára utasította a tanács az adóhivatalt, hogy készíttessen nyomtatványokat a lakók viz­difbevallása céljaira és minden lakóház lakóival töltesse ki eze­ket. Utasította a tanács az adóhivatalt arra is, hogy a feleknek vizdijügyekben, mivel előre­láthatólag sok vita lesz az uj rendelkezések következtében a lakó és a házigazda között, a legkimeritőbb felvilágosítást sjdják meg. Felmerült a tanácsülésen az a kérdés is, hogy az uj rend vonatkozik-e a szabad laká­sokra, tehát azokra a lakásokra, amelyekre a lakásrendelet korlátozásai nem terjedtek ki, amelyeknek a bérét a házigazdák korlátozás nélkül, szabad egyezkedés alapján állapítot­ták meg még akkor, amikor a vízdíjakat a házigazdáknak kellett fizetniök, amikor tehát a közüzemi dijakat belekalkulálhatták és bele is kalkulálták a lakbérekbe, — A rendelet nem tesz különbséget kötött lakás és szabad lsftcás között — mondotta Csonka tanácsnok. — Akkor tehát az vonatkozik a szabad laká. sokra is és igy a szabad lakások lakóinak szintén külön meg kell fizetniök a vizdijat — mondta ki a szentenciát a polgármester. A tanácstagok túlnyomó része érdekelt eb­ben az ü£ybeu és ezért nem szólt bele a vitába. A tanácsülés után azonban a Délma­gyarország munkatársa előtt kijelentették,, hogy ezt a megoldást méltánytalannak tartják, ha nem is szólaltak föl ellene. Mert a dolog ugy áll, hogy a szabad lakások bérét, tehát az uj lakóházak lakásainak bérét is a ház­tulajdonosok, köztük maga a város is tet­szés szerint állapította meg és ezekbe a bé­rekbe már a bérek megállapítása alkalmá­val belekalkulálta a vízdíjakat is. Ha most 0 lakókat külön is megterhelik a vízdíjakkal ez tulajdonképen isteigerolást* jelent, mert a lakóknak igy kétszer kell a vlzdifat meglizetniök. Ez a sérelem egyik része, a másik pedig az, hogy a szabad lakások lakói lényegesen na­gyobb béreket fizetnek, mint amennyit a kö­tött lakások lakói, akiknek lakbérét az ér­vényben, maradt lakásrendelet állapítja meg. A szabad lakások bére messze túlhaladja az 1917. évi lakbérek száz százalékát, viszont a kötött lakások bére még mindig csak ugyan­annyi pengő, mint amennyi aranykorona volt a háború előtt. A helyzet körülbelül az, hogy a szabad lakások bére kétszerese a kötött la­kások bérének. Mivel pedig a vizdijszabály­rendelet kulcsát Százalékban állapították meg, a szabad lakások magasabb bért fizető lakói­nak kétszer annyi bért kell fizetniök, mint amennyit a kötött lakások lakói fizetnek. A polgármester, akihez szintén .kérdést in­téztünk ebben az ügyben, egészen kurtán tért ki a konkrét válasz előli — A kötött lakások lakói szerencsés helyzet­ben vannak, — mondotta — és ez a szeren-, esés helyzet a vizdij kérdésében is érvényesül. A tanács a szabad lakások lakóltól Is külön vizdliat akar szedni Osszetdvfák a jogügyi bizottságot a vizdijszabályrendelet módosítása Ogyében

Next

/
Thumbnails
Contents