Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-27 / 95. szám

s 1929 április 27. T>*l MAGVAR' Amerikai párbaj? A szegedi Ugyészséa a ler> erélyesebb nyomozást rendeltet el egy titokzatos öngyilkosság Ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken reggel borzalmas öngyilkosságot jelentettek a szegedi ügyészségnek. Az öngyilkosság körülményei annyira gyanúsak, hogy a nyomozás ujabb megállapítása szerint amerikai párbaj történt. Az ügyészség utasítása szerint ezért a szentesi rendőrség a legerélyesebb nyomozást vezeti le, hogy a titokzatos öngyilkosság részleteit, felderítse. A szűkszavú jelentés szerint csütörtökön délben a szentesi Petőfi-szálló első emeletéről leugrott Perczel András 27 éves fiatalember, •Perczel József vásárhelyi postaigazgató fia. Perczel András előző nap távozott el Vásárhelyről azzal, hogy üzleti ügyben Szentesre "utazik. Szentesen a Petőfi-szállóban vett lakást A szállodában a fiatalember viselkedése nem tünt fel gyanúsnak. Csütörtökön délben azután Perczel András kinyitotta szállodai szobájának emeleti ablakát és levetette magát. Az életunt azonban nem a kövezetre esett, amikor a mentők beszállították a kórházba, még élt. Súlyos agyrázkódást és belső sérüléseket szenvedett. A megindult rendőri nyomozás az öngyilkosság okát nem tudta felderíteni. A szerencsétlen fiatalember hozzátartozói szerint Perczel Andrásnak semmi oka sem volt az öngyilkosságra. Állása és jó jövedelme volt. Családi bajai nem voltak. A nyomozás során azonban olyan gyanuokok merültek fel, hogy Perczel András amerikai párbaj áldozata lett. A szegedi ügyészség ezért a legerélyesebb nyomozást rendelte el, hogy a titokzatos öngyilkossági ügyre fényt derítsen. A közgyűlés egy csatornázási ügyben egyhangúlag leszavazta a tanácsot Az elnöki rendreuíasitás epilógusa - Ujabb gázgyári felszólalások — Véget ért az áprilisi közgyűlés (A Délmagyarország manka társától) Péntekre még jobban csökkent a közgyűlés iránti érdeklődés. Alig negyven városatya volt a közgyűlési teremben, amikor a polgármester megnyitotta a folytatólagos ülést. A napirenden kővetkező ügyeket gyors tempóban tárgyalták le és egymásután elfogadták a tanács javaslatait. Hozzájárult » közgyűlés a királyhalmi plébánia megszervezéséhez. A kisteleki csonkatemplomtorony kiépítéséhez kért 8000 pengős városi hozzájárulás kérdéséi már vegyesebb érzelmekkel fogadta a közgyűlés. — Fizesse az a gazdag fala, — szólt közbe dr. FaJ&a Lajos, aki fel is akart szólalni, de lebeszélték, így a tanács javaslatát hozzászólás nélkül elfogadta a közgyűlés. — Majd megfelebbezem a belügyminiszterhez, W jelentette be Fajka. Az iparostanoncjslkola építéséhez hozzájárult a közgyűlés, de csak azzal a feltétellel, ha a kultuszminiszter kiutalja a megígéri 223.900 pengős államsegélyt. Az előterjesztéshez Firbás Nándor kért szót, aki a tanácsi javaslatot örömmel elfogadja, azon ban felhívja a tanács figyelmét arra, hogy az iparostanonciskola fölszerelése nagyon hiányos. Szükségesnek tartaná, hogy az épületben lakása is lenne az iskola igazgatójának. Schwartz Manó terveket sürget a gyakorlati ipa»*> soktatáshoz. Szíjgyártó Albert szerint a mai idők nem alkalmasak az iparossza kolrtatás megszervezésére, mert ez a probléma igen nehéz, megoldása igen körülményes. FogPl Ede is hasonló értelemben szőlalt fel, fnajd Fenyő Lajos elmondja, hogy az ipariskola építése előtt korlátok vannak, mert a telke körülhatárolt, magassága nem tehet három emeletesnél öagyobb. így az elkészített terveken változtatni már nem igen lehet. Dr. Kovács József felszólalása után a polgármester válaszolt. A kultuszminisztériumban nem engedik meg, hogy az iskolába igazgatói lakást is építsenek. A tervek a kultuszminiszter feltételei alapján készültek el, különben nem kapná meg a város az államsegélyt. A közgyűlés ezután elfogadta a tanács javaslatát. Hozzájárult a közgyűlés két uj óvóda létesítéséhez, a győriszéki iskola telkének kiegészítéséhez szükséges telekrész megvásárlásához, megszavazott egy hold földet a nagyszéksósi mezőgazdasági egyesület kultúrházához és ingyenes használatra átengedte a Rigó-uccai menháztelket a felsőipariskola internátusa száraára. Hozzájárult a közgyűlés a negyedik közkörházi alorvosi állás megszervezéséhez. majd dr. Tóth Béla főjegyző ismertette hosszú indokolással a tanács előterjesztését a harmadik árvaszéki ülnöki állás megszervezéséhez. A közgyűlés ezt az előterjesztést is elfogadta. Háromnegyed hatkor került sor a polgármesteri előterjesztésekre, amelyeknek dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok volt a referense. Először az útalap zárszámadásét ismertette. Dr. Kovács József felszólalásában kijelenti, hogy a helyes várospolitika egyik alapfőltétele az, hogy a városba bevezető utak jók legyenek. Szegeden éppen ez"k az utak a legrosszabbak, Dr. Fajka Lajos az utépités terén örvendetes javulást tapasztal,' de az utak karbantartására nagyobb gondot kellene fordítani. Wolf Miksa a kisvasuthoz vezető dülőutatr midbehozását sürgeti. A zárszámadást egyébként egyhangúlag elfogadta e közgyűlés, majd szinte látatlanba megszavazta a tisztviselői szabadságolásokat. Hat óra előtt tíz perccel az indítványok tárgyalását kezdték megDr. Bodnár Géza tellene bánáti községnek a ssegedi pénzügyigazgatósághoz való csatolását kérte indítványában. A tanács az indítvány elfogadását javasolta és kéri, hogy a közgyűlés ebben az ügyben intézzen felterjesztést a kormányhoz. A közgyűlés elfogadta az indítványt. Következett volna Várhelyi Józsefnek a Lázár György-racca ügyében beterjesztett indítványa. Várhelyi azon- ] ban visszavonta indítványát, miután kiderült, hogy 1915-ben a közgyűlés már elnevezte a Templomteret a néhai polgármester nevérőL Fajka Lajos ennék az 1915. évi közgyűlési határozatnak végrehajtását sürgette indítványában. Elmondja, hogy Szegeden még az 1849. évi szabadságharc hőseiről sem emlékeznek meg. Klauzál Gábor síremléke elhanyagolt, az ország címere ott hányódik a sírkő alatt. A tanácsi javaslatból örömmel állapítja meg, hogy Lázár György emlékének megörökitése már nem késik soká. Lázár György emléke ma is nebántsvirágja Szeged népének. Klebelsberget nem lehet megbántani azzal, hogy azt a teret, amely Lázár György nevének megörökítésére hivatott az ő nevéről nevezzék el. A tanács előterjesztését elfogadja azzal, hogy a már meglévő Templom-téri épületekre haladéktalanul szereljék fel a »Lázár György-tér« táblákat Körmendy Mátyás a Nádas-uccában és a Fertőuccában fedett csatorna kiépítését sürgeti indítványában- A tanács azt javasolja, hogy a közgyűlés utalja ezt az ügyet a kővezési bizottság elé. Körmendy felmutatja a közgyűlés №27. évi ha3. Dzsingis khán Pudowken orosz rendező filmremeke. tározatát amely ugyanugy szól, mint a tanács mostani előterjesztése. Szeretné, ha a főorvos megtekintené ezeket az uccákat és megállapítaná, hogy milyen tűrhetetlenül egészségtelen, ez a két ucca. Ezeket a fedett csatornákat a legsürgősebben, még ebben az évben ki kell építeni. A tanács a csatornázás ügyét évről-évre elsibolja. — A slbolás szóért a bizottsági tag urat rendre utasítom — mondja az elnöklő Fodor Jenő —, mi nem sibolunk. Adjanak az urak pénzt, akkor majd csatornázunk. — A rendreutasitást tudomásul veszem, de tessék tudomásul venni, hogy mi adunk pénzt. Nekünk a lakosság képviseletében jogunk van a csatornázás sürgetésére. Hát nem sibol a tanács, de állandóan tologatja, halogatja ezt az ügyet. Gárgyán Imre támogatja Körmendy indítványát. Dr. Fajka Lajos is elfogadja az indítványt. Körmendy azt panaszolta, hogy a külvárosrészek nem kapnak semmit. Ez nem így áll. Világítást kaptak, de ez a világítás borzalmasan sok pénzébe kerül a városnak. A külvárosi hivatott vagy hívatlan vezéreinek minden súlyúkkal (Közbeszólás: Ez nincs.) oda kellett volna hatniok, hogy elsősorban a csatornázás kérdése oldódjék meg. Pásztor József elfogadja Körmendy indítványát. Néhány megjegyzést kíván azonban tenni az elnök eljárására. Körmendy igen értékes közéleti munkát fejt ki. Mindig azok kőzött volt akik megszavazták a közterheket. A mai közgyűlés tárgysorozata csupa ház- és telekvételből áll, amely nem városi, hanem állami célt szolgál. Minden más város elsősorban kövezésre, csatornázásra, világításra törekszik. Statisztikát kér az újonnan létesült külső telepekről, amelyek majd sorba jönnek közmüvekért, templomokért, iskolákért. Súlyos hiba volt a telepek létesítése. A városfejlesztési politika elhibázott Jellemzi a helyzetet hogy ma már mindenkiről el van nevezve egy-egy telep.. — Mi adunk pénzt és adtunk pénzt mindig, de mindig a lakosság teherviselő képességének keretén belül. A város tanácsának ebből a pénzből elsősorban az elsőrendű városfejlesztési problémákat kellett volna megoldania. Pásztor ezután az elnöki intézkedésről akar beszélni, azonban Fodor Jenő felszólítja, hogy maradjon a tárgynál. — Ha meg tetszik vonni tőlem a szót • •. — mondja Pásztor. — Nem vonom meg, csak figyelmeztetem, hogy két ucca csatornázásáról van szó. — Mi megadjuk a szót. Halljuk! — kiáltják minden oldalról Pásztor felé, akinek végül is engedélyt ad Fodor Jenő, hogy elmondja véleményét. Pásztor erre kijelenti, hogy minden elnökj intézkedést tisztelettel tudomásul vesz, bárki üljön az elnöki székben, mégis az a kérelme van, hogy az elnöki székben redukáltabb tisztviselői érzékenységgel kellene szerepelni, mert különben lehetet _ lenné válik a városatyák részére, hogy jogaikat gyakorolják és kötelességeiket legjobb lelkiismeretűk szerint teljesítsék. (Helyeslés.) Ezután Körmendy Mátyás szólal még fel, majd az elnök elrendeli a szavazást. A tanácsi javaslat mellett csak néhány várost tisztviselő szavazót!. b túlnyomó nagy többség Körmendy indítványát fogadta el és igy a tanácsot leszavazta. Körmendynek örömmel gratuláltak a városatyák. Lantos Béla indítványa következeti az Erzsébet-szobor Újszegedre való áthelyezése ügyében -A tanács al. kalmasabb időre vár. Lantos Béla kifejti, hogy Erzsébet királyasszony szobrának nem a Stefánia«, hanem Erzsébet királyasszony njszegedi ligetében van a helye. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el> Pick Jenő gázgyári indítványai következtek. <—•/! Dr. Kertész Béla vállalkozik az indítvány megindokolására, mivel Pick Jenő nincs Szegeden. — Hallgassuk meg a fiatalembert, — szól közbe nagy derültséget keltve dr. Fajka Lajos. — Nem nagyon fiatalember — mondja dr. Kertész Béla, aki ezután kijelenti, hogy maga részéről csak az egységárak leszállítását célzó indítványát fogadia el, a másikat amely a gázgyár sürgős | Gyilkos arany - ÜIN-TEM-TIN \ Olga Csehova^Eyy kényes pásztoréraaj&nBiüs | /